Információk

 Aktuális szám: 8. szám 2018. június 

8. szám 2018. június

Még több cikk

A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az előadásokhoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó matematikaórákat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.

Közös cikkben adunk hírt az Arany Dániel Matematikai Tanulóverseny májusi díjkiosztójáról és az Európai Lány Diákolimpia áprilisi eredményeiről, a lányok élményeiről. Képünkön a csapat a firenzei színházban: Fekete Panna csapatvezető-helyettes, Kerekes Anna, Kocsis Anett, Vankó Miléna, Janzer Orsolya Lili és a csapatvezető Nagy Zoltán Lóránt. Ezúton is gratulálunk a szép sikerekhez!

Nemrég két fiatal szegedi matematikus is rangos nemzetközi díjat nyert. Knipl Diána a Journal of Biological Dynamics folyóirat elmúlt két évében megjelent legjobb publikációért járó Lord Robert May Best Paper Prize, Gehér György pedig a Journal of Mathematical Analysis and Applications folyóiratban 2016-ban megjelent legjobb publikációért járó Ames Award díjazottja. Volt egyetemi oktatójuk, Röst Gergely mutatja be őket.

A programozás ma már egyre inkább életünk természetes része. Ennek a 112 oldalas, gazdagon illusztrált és színes könyvnek a célja az, hogy a gyermekek minél korábban megbarátkozzanak a programozással kapcsolatos általános fogalmakkal és alapelvekkel. A szerző Linda Liukas, Helsinkiben élő programozó, író és illusztrátor, aki 2013-ban megkapta a Ruby programozói közösség legrangosabb díját, a Ruby Hero díjat, de büszkén viseli a  Finnország Digitális Bajnoka címet is. A mesés történeteket és játékos feladatlapokat együtt olvasták és ajánlják: Lóczi Lajos és kislánya, Lóczi-Nagy Gemma.

A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat számítógépes környezetben, interaktív módon szemléltessünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismerkedéskor nem mindenki számára nyilvánvalóak.

Egy Higgs-nyaláb nem más, mint egy holomorf vektornyaláb és egy ún. Higgs-mező együttese. A mérceelmélet egyenleteiben fellépő hasonló objektumok elnevezése nyomán Nigel Hitchin  (képünkön) vezette be a Higgs-mező fogalmát. Ebben az összefüggésben a Higgs-mező olyan fizikai részecskéket ír le, mint például a Higgs-bozon. A „Higgs-nyaláb” elnevezés együtt utal egy nyalábra és egy Higgs-mezőre. A Notices of  the AMS folyóiratának Mi is ... rovatában megjelent cikk fordítója Ivanics Péter.

1998 óta minden évben a legjobb versenyeredményeket elérő diákok tanárait jutalmazza a Graphisoft Alapítvány a Magyar Matematika Oktatásért. Az alapító okirat szerint küldetésük „a magyarországi matematika oktatás támogatása”, a középiskolai matematika versenyeken legjobb eredményt elérő diákok felkészítő tanárainak díjazása. Azóta minden évben a hivatalos OKTV díjkiosztó ünnepség végén kapják meg a tanárok a Graphisoft-díjat, amely az emlékplakett mellett a havi tanári átlagfizetést még mindig meghaladó összegű pénzjutalom.

Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat,  használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.

2018. áprilisában, az ELTE dísztermében, a Matematikus hangverseny keretében adták át az elsőként idén kiosztott Gács András-díjat. Az egyetemi matematikai oktatásban, valamint a kutatómunkában nyújtott kiemelkedő teljesítményükért az elismerést Röst Gergely, a szegedi SZTE TTIK Bolyai Intézet Matematikai Tanszékcsoport Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék docense, valamint Zábrádi Gergely, az ELTE TTK Matematikai Intézet, Algebra és Számelmélet tanszékének adjunktusa vehette át.

A fertőző betegségek világméretű terjedését számos történelmi eset példázza. Michel Serres festménye például az 1720-as marseille-i pestisjárványt mutatja. De az elmúlt húsz év jelentősebb járványai közt volt a 2002–2003-as SARS járvány, a 2009-es A(H1N1) influenza, majd a 2012-es közel-keleti MERS-vírus. Az Ebola-járvány 2013 és 2016 között pusztított Nyugat-Afrikában. A téma tehát mit sem veszít aktualitásából, Knipl Diána kutatási területe, a matematikai járványtan ezért az alkalmazott matematika egyik vezető jelentőségű területévé vált.

2018. március 22-én Szegeden elhunyt Dr. Muszka Dániel, a hazai kibernetika egyik úttörője, Kalmár László matematikaprofesszor munkatársaként a szegedi logikai gép műszaki konstruktőre (képünkön e híres hármas), a szegedi Katicabogár megalkotója, a JATE Kibernetikai Laboratóriumának műszaki vezetője, a szegedi informatikai gyűjtemény egyik létrehozója, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány kurátora, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikai Fórumának tiszteletbeli elnöke. Szabó Péter Gábor búcsúztatója visszaröpít bennünket az informatika több mint fél évszázaddal ezelőtti lenyűgöző magyar kezdeteihez.

Az idén márciusban elhunyt Stephen Hawking a 20. század második felének egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt, akit az általános relativitáselméletről szóló ismeretterjesztő munkái tettek a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is világhírűvé. Viszonylag kevesen ismerik azonban a tudományos munkáiban használt matematikai eszköztárat és az ahhoz kapcsolódó fogalomkört. Szabó Szilárd írásában ebből ad ízelítőt. (Képünkön Hawking kipróbálja a súlytalanságot. Forrás: Wikipedia.) 

Mára mindennapossá vált, hogy GPS segítségével tájékozódunk, ha útnak indulunk. A GPS pontosan meghatározza a helyünket, mégpedig a műholdaktól vett távolságainkkal. Gehér György a síkon és a térben is megmutatja, hány állomásra van szükség ahhoz, hogy egy adott tárgy helyzetét távolságméréssel meg tudjuk állapítani. A matematika különféle ágaiban (elméleti és alkalmazott területeken egyaránt) felmerülnek olyan problémák, amikor szükség van arra, hogy a távolságot nem a fenti euklideszi értelemben mérjük, hanem egy jóval általánosabb, úgynevezett norma segítségével. A szerző díjnyertes publikációjáról itt adunk hírt.

2018. március 27-én az MTA könyvtárában mutatta be a szerző — Kovács László — a munkatársaival — Abonyi Iván, Gurka Dezső, Rab Irén, Gazda István — részben közösen írt új munkáját. A könyv címe: Segner János András, két alcímmel. Az első: Egy jeles hungarus a 18. századból. A második: Orvos, matematikus, fizikus, csillagász, vegyész, tanár, filozófus és műszaki alkotó. Az interneten a híres tudósról, J. A. Segnerről csak gyenge minőségű arcképek találhatók. A friss kötet borítóján viszont megjelent F. Reibenstein festő szép színes Segner-portréja.

A hagyományos rangos nemzetközi versenyről a szokásos beszámolón túl (Tóthné Berzsán Gabriella) részletes képet kapunk a tapasztalatokról a zsűrielnök szemével: Szalay István írt az érdekesebb megoldásokról, lehetséges általánosításaikról, a pontszámok alakulásáról, a résztvevő tanárokról és a kiváló diákokról. A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 1992-ben Oláh György felvidéki és Bencze Mihály erdélyi matematikatanárok kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai anyanyelvükön versenyezhessenek matematikából.

Szamuely Tamás és Philippe Gille „Central Simple Algebras and Galois Cohomology” című könyvének második kiadása nemrégiben jelent meg a Cambridge University Press Cambridge studies in advanced mathematics sorozatában. A kötet az alapoktól indulva — lényegében BSc-s matematikus szakirányos algebra tananyagot, azon belül is a Galois-elméletet ismerve megérthető — bevezetést nyújt egy máig intenzíven kutatott területbe. Ennek apropóján készült ez az ismertető, ami remélhetőleg felkelti az olvasók érdeklődését az algebrának e gyönyörű fejezete iránt. (Zábrádi Gergely)

Cédric Villani 1973-ban született francia matematikus, aki 2010-ben elnyerte a Fields-érmet a Boltzmann-egyenletről és a Landau-csillapításról szóló tételeiért. Nemcsak kiemelkedő matematikus, hanem sikeres közszereplő is: több évig volt a párizsi H. Poincaré Intézet igazgatója, és 2017-től a Macron-párt parlamenti képviselője. Itt látható TED-előadása 2016-ból. A Typotex kiadónál nemrég megjelent könyve – mint maga a szerző – nem mindennapi.

A racionális gyógyszertervezés rendkívül fontos probléma, érteni kell hozzá a biológiai rendszerek működését. A hatásos gyógyszerek fejlesztésében kulcsfontosságú szerepet játszik a többkomponensű perzisztens homológia. A perzisztens homológia (más néven perzisztencia) – az algebrai topológia egy új ága –  többléptékű geometriai információt kódol a topologikus invariánsokba, létrehozva a geometria és a topológia szimbiózisát.  Képes arra, hogy széles térbeli skálán ragadjon meg topológiai tulajdonságokat. Segítségével a biológusok közelebb juthatnak a biomolekuláris szerkezet és funkció között alapvetően fontos kapcsolatok megértéséhez. A SIAM News nemrég megjelent cikkét Huszár Kristóf és Stipsicz András fordította le.

Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.

Beszéljünk a tudományról és találjunk ki új dolgokat: más-más okból, de elengedhetetlenül fontosak a tudományok fejlődése és társadalmi befogadása szempontjából. Ezért is örömteli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary 2018-ban első alkalommal Magyarországon is megrendezte a FameLab tudománykommunikációs versenyt. A Magyar Innovációs Szövetség pedig immár 27. alkalommal hirdette meg Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyét. Mindkét verseny döntőjére 2018 májusában került sor.

2018. június 8-án délelőtt adták át az Ericsson-díjakat a Magyar Tudományos Akadémia Felolvasó termében, délután pedig a Pesti Vigadó dísztermében került sor hatodik alkalommal a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjak kiosztására. Mindkét eseményen kiváló matematikatanárok (is) kaptak elismerést, és mindkét esemény részese volt a MATFUND Középiskolai Matematikai és Fizikai Alapítvány.

Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robotikaoktatás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.

Dr. Ambrus András, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense, a magyarországi matematikadidaktika jeles alakja 2017 decemberében töltötte be 75. életévét. Ebből az alkalomból kollégái, tisztelői és volt tanítványai közül többen papírra vetették vele kapcsolatos gondolataikat, illetve szakmai tanulmányt írtak tiszteletére. Ezekből a munkákból született a könyv, amely címét Váci Mihály Eső homokra c. versének kezdő soráról kapta. Ez az idézet foglalja össze Ambrus András pedagógusi ars poeticáját.

A kémia és a vegyészmérnöki tudomány központi fogalmát alkotják a kémiai reakciók. Ezek időbeli lefolyását tanulmányozza a kémiai reakciókinetika. Különösen olyan kémiai területeken van szükség matematikai segítségre, ahol nagyon nagy az anyagfajták száma, tehát például a légköri jelenségeknél, az anyagcsere-folyamatok esetén és az égési folyamatoknál. A BME Analízis Tanszékén 2018. február 9-én második alkalommal rendezték meg az egynapos Formális reakciókinetikai miniszimpóziumot, amelyről Tóth János tudósít.

Milyen utak vezettek a Széchenyi térre, azaz a Magyar Tudományos Akadémiára, hogyan tudhatunk meg többet a holnap világáról, kik voltak az idei nemzeti ünnep alkalmából kitüntetett matematikusok? Aki még nem járt Budapesten a Széchenyi István tér 9-ben, az MTA székházában, most megteheti a Múzeumok Éjszakáján.