A tanárok többsége – ellentétben a gyerekekkel – nem szereti, ha cirkusz van az óráján. Van azonban olyan pedagógus, aki a tanítás alatt is megengedi tanítványainak a zsonglőrködést, sőt, még különórát is tart a cirkuszban. Számadó László a Fővárosi Nagycirkuszban az előadásokhoz kapcsolódóan az elmúlt években rendszeresen tartott rendhagyó matematikaórákat. Ez az igen különleges kezdeményezés összekapcsolja a cirkuszt és az iskolát, a szórakozást és a tanulást.
Fekete Péter cirkuszigazgató munkatársaival a cirkuszművészet megújításán, újraértelmezésén dolgozik. Ennek része a cirkuszpedagógia. Kardos Kata, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programkoordinátora szerint „ha a megszokott környezetből kimozdítjuk a gyerekeket, már az új helyszín is felkelti annyira az érdeklődésüket, hogy nyitottabbá váljanak a mondandónkra. Mi ezt a lehetőségünket szeretnénk kiaknázni: új helyszínt, új oktatási formát biztosítunk az érdeklődő csoportoknak, pedagógusoknak.”
A Rendhagyó órák a Fővárosi Nagycirkusz egyik szolgáltatása. Az ország különböző pontjáról érkeztek már osztályok, hogy bekapcsolódjanak ezekbe az órákba. A cirkuszpedagógiai programokra még díjmentes vasúti utazást is ignybe vehetnek az iskolás csoportok. Voltak olyan alkalmak, amikor több száz diák vett részt az órán. Az óriás kivetítőn megjelenő ábrák, képek segítségével mindenki követheti az óra menetét, a legszerencsésebbek pedig egy-egy feladat megoldásával a porondon is szerepelhetnek.
Egy jó tanárnak egyben színésznek is kell lennie, hogy hiteles, élvezetes órákat tudjon tartani. De mi köze lehet a matematikának a cirkuszhoz? Kérem, tanár úr, mondjon egy példát!
Egy-egy kiragadott példa biztosan nem fogja tökéletesen megmutatni a kapcsolatot, de azért megpróbálom. Nézem a Lúdas Matyi a Cirkuszban díszbemutatóját. Bejön a porondra a kisbíró, aztán három zenész, öt pandúr, és hét lúdnak öltözött artista lány. Így kezdődött az előadás. A matematikaórán ebből számtani sorozat lett, a porondon szereplők száma pedig adta a négyzetszámok sorozatát, de a műsorban megtaláltuk a mértani sorozatokat is. Megmértük az előadásban használt műtéglák éleit, 14, 28 és 6 cm hosszúságúaknak adódtak. Lapjával lerakva ezek dominó alakúak, jól lehetett velük parkettázni a porondot a rendhagyó órán, a 6 és a 28 pedig tökéletes számok. Ebben a helyzetben ezt a számelméleti érdekességet nem lehetett kihagyni.
Tehát mint a világon oly sok mindenben, a cirkuszban is felfedezhető a matematika. Bizonyára mindig is szeretett cirkuszba járni?
Lenyűgöz a cirkusz szereplőinek ügyessége, csodálattal nézem kitartásukat, munkabíróképességüket, azt, ahogyan az emberi teljesítőképesség határát ostromolják. Már gyerekkoromban elkezdtem zsonglőrködni, mert éreztem, hogy ez nagyon jó kikapcsolódás. Tanulás közben gyorsan felfrissített, utána újult erővel folytathattam a szellemi erőfeszítést. Ezt középiskolás koromban, és az egyetemi évek alatt is alkalmaztam. Aztán felnőttként olvastam a zsonglőrködés jótékony hatásáról, és arról, hogy ezt tudományosan is kutatják. Vagyis amire évtizedekkel ezelőtt ösztönösen rájöttem, az hasznos is, nem csupán szórakoztató. Ezek hatására vásároltam annyi labdát, karikát, tányért, buzogányt, hogy a matematikaóráimon a diákjaim is tudják használni.
Nem lehet könnyű feladat a gyerekeknek a szörnyen hosszú iskolai napokat, hat-hét órákat fegyelmezetten végigülni és közben figyelni is. Ha valamelyik diák úgy érzi, hogy nem bír tovább ülni az órámon, akkor nyugodtan felállhat, és a játékszabályokat betartva egy kicsit zsonglőrködhet. Aki pár percig három labdát dobál, vagy egy érdekes Rubik-játékot tekerget, közben tud figyelni az órámra is. Nemegyszer előfordult, hogy a zsonglőrködő diáknak volt hasznos észrevétele a megoldásra váró matematika feladattal kapcsolatban.
Hát, nem mindennapi módja a figyelem fenntartásának! De hogyan került át az óra a cirkuszi porondra?
Néhány évvel ezelőtt megismerkedtem Fekete Péterrel, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójával. Hamar kiderült, hogy ő a cirkuszt, én pedig a matematikát népszerűsítem. A cirkusz és az iskola összekapcsolásának ötlete hozzám is közel állt. Azóta dolgozunk együtt. Ez egy nagyon izgalmas útkeresés! A diákjaimat rendszeresen elviszem a cirkuszba. Megnézzük az éppen aktuális műsort, és utána kezdődik az óra. Közösen fedezzük fel az előadáshoz kapcsolódó számelméleti érdekességeket, geometriai összefüggéseket, de foglalkoztunk már függvényekkel, sorozatokkal, kombinatorikával is. Említettem már azt az órát, amikor az előadásban használt műtéglákból terveztünk burkolatokat. A sík parkettázásáról sokkal izgalmasabb a cirkuszban beszélgetni, mint egy hagyományos iskolai órán. Ha a porond berendezése megengedi, akkor a rendhagyó órán a diákok kipróbálhatják a zsonglőrtudásukat is.
A cirkusz egy különleges világ! Nagyon sok mindent megmutat, nagyon sok mindenre megtanít minket, ha egy előadás közben nyitott szemmel, és nyitott szívvel figyelünk. A Fővárosi Nagycirkusszal úgy látom, tartós lesz az együttműködésünk. Ha a cirkuszt és a matematikát együtt népszerűsítjük, akkor sokkal hatékonyabbak lehetünk, mintha külön-külön tennénk ezt. Fantasztikus élmény a gyerekeknek, amikor a cirkuszi előadás után lemehetünk a manézsba, és ahol pár perccel azelőtt még a művészek léptek fel, most ők szerepelhetnek. Kipróbálják, megtapogatják a porondon lévő kellékeket, majd az előadáshoz kapcsolódóan egy rendhagyó matematikaóra következik. Így a matek is élvezetesebb lesz számukra! A számelmélet, a geometria, a sorozatok vagy a kombinatorika egészen más a porondon, mint az osztályteremben. Aztán az iskolában a közös élményekre pár héttel később is jobban vissza tudnak emlékezni, amikor majd az ismeretek bővítése lesz a célom.
A saját diákjait ismeri, de nem nehéz különböző korosztályú és először látott gyerekeknek rendhagyó órát tartani?
Nagyon sok továbbképzést, előadást tartottam már korábban is az országban. Volt már rá példa, többször is, hogy egy bemutatóóra megtartásával egybekötve szerették volna az előadásomat meghallgatni. Ilyenkor is először látott gyerekekkel foglalkoztam. Szeretem az ilyen izgalmas kihívásokat. A cirkuszban a nehézséget inkább a különböző korosztályok jelentik. Az órák meghirdetésénél irányítjuk a pedagógus kollégákat, hogy milyen korúakat várunk elsősorban. Az óra megtervezésénél természetesen oda kell figyelnem, hogy valamilyen szinten emészthető legyen az ettől eltérő korosztálynak is.
Mik a tervek, a hosszú távú célok?
Szeretnénk szélesíteni a kört: történelem, képzőművészet, irodalom, természettudományok … Szeretnénk a cirkuszművészeti alapokra épülő, az alaptantervhez kapcsolódó tananyagokat kidolgozni. Jó lenne, ha néhány év múlva a cirkuszpedagógia szerves része lenne a magyar oktatásnak, és a pedagógusok használnák a cirkuszművészet adta lehetőségeket. Lehet, hogy valaki csak nézőként fogja elhozni az osztályát egy előadás utáni rendhagyó órára, de várjuk az aktív résztvevőket is. A tanárjelöltjeim lelkesek, szívesen hospitálnak a cirkuszi óráimon, a megbeszéléseken pedig ötleteket, jótanácsokat is adnak.
A tanárnak is jót tesz egy-két perc zsonglőrködés az órán.
Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója köszönti a matematikaóra szereplőit a Lúdas Matyi a Cirkuszban előadás után.
Porondon a matematika és Számadó tanár úr, aki 500 gyereknek tart rendhagyó matematikaórát a Fővárosi Nagycirkuszban.
Mindennapi világunkat átszövi a matematika, és ez a cirkuszban is megmutatható.
Kombinatorikai kérdések egy felsős csoporttal a Győztesek karneválja a cirkuszban előadás után.
„Ha már mindkét kezemmel tudok két-két labdával zsonglőrködni, de külön-külön, akkor még nagyon sokat kell gyakorolnom, hogy a négy labdával egyszerre is sikerüljön” – az Art Café pódiumesten a tanulási folyamat nehézségeiről.
Az artistáknak olyan könnyedén ment fent a magasban is! Lehet, hogy a matek sokkal könnyebb, mint egyensúlyozni a kötélen?
Egy kis zsonglőrködés, aztán kezdődhet Számadó tanár úrral a Számok a porondon matematikaóra.
Számadó László matematikatanár 16 évig tanított a budapesti Veres Péter Gimnáziumban, majd 2002-től az Óbudai Árpád Gimnáziumban. Feladatsorait, cikkeit, feladatjavaslatait rendszeresen olvashatjuk a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, A Matematika Tanítása, az Abacus és a Polygon folyóiratokban. Másfél évtizeden át tagja volt a KöMaL, valamint az Abacus szerkesztőbizottságának, szerzője közel 60 tankönyvnek, feladatgyűjteménynek, munkafüzetnek. Továbbképzéseken, konferenciákon tartott előadásaival is a matematikát népszerűsíti. Számos kitüntetés tulajdonosa: Óbudai Pedagógiai Érdemekért, Beke Manó Emlékdíj, Hundidac Nagydíj, Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért díj, Apáczai Csere János-díj, és elsők között kapta meg 1999-ben az Ericsson, a matematika népszerűsítéséért díjat.