Információk

Főmenü

 Aktuális szám: 9. szám 2018. szeptember 

9. szám 2018. szeptember

Még több cikk

Székelyhidi László, a Lipcsei Egyetem Leibniz-díjas alkalmazott matematika professzora 2018. októberében Budapesten több előadássorozatban is részt vesz. Október 1. és 12. között az ELTE TTK Matematikai Intézetében hétfő, szerda és pénteki napokon 14-től 16 óráig tartja előadássorozatát. Október 2. kedd délután 16 órától pedig az MTA SZTAKI induló új sorozatának első előadója lesz a Rudolf E. Kálmán Distinguished Lecturer Program keretében. Közöljük az előadássorozatok meghívóját, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

2018. augusztus 1-je és 9-e között a brazíliai Rio de Janeiro adott otthont a matematikusok nemzetközi kongresszusának (angolul: International Congress of Mathematicians, rövidítve: ICM). Ez a rendezvény a matematika legnagyobb ünnepe: négyévente kerül megrendezésre, és – ellentétben a legtöbb konferenciával, ami egy-egy területre összpontosít – a matematika összes jelentős ágát napirendjére tűzi, sőt, a matematikaoktatást, illetve -történelmet, valamint a matematika népszerűsítését is. A kongresszus körülbelül 250 meghívott előadója közül hét is magyar volt (név szerint: Babai László, Balogh József, Máthé András, Némethi András, Szegedy Balázs, Tardos Gábor és Tóth Bálint), ami a magyar matematikusok rendkívül nagy elismertségét jelenti. Ilyenkor kerül sor a Fields-érmek átadására is: idén négy, 40 évnél nem idősebb matematikus kapta meg. (Igaz, egy ötödik ismeretlen is  Fields-érem-birtokos  lett, miután az egyik díjazott érmét közvetlenül a díjátadás után ellopta!)

1959-ben Romániában volt az első Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, idén nyáron pedig az 59-edik olimpiát rendezték meg Kolozsváron. A verseny hivatalos honlapján az érdeklődő megtalálja a feladatokat, az eredményeket és részletes statisztikákat, de akit érdekel, itt is elolvashatja a világ legjobb középiskolás matematikusainak feltett példákat. Ebben az írásban a magyar résztvevők élményeit jegyezte le Dobos Sándor.
Miért szeretem a matematikát? ─ Pintér Gergő

Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatot indítunk, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál szabadidejében? Miért fontos a munkája? Milyenek a mai ifjú matematikusok? Pintér Gergő 2018 júniusában az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet ifjú kutatójaként védte meg PhD értekezését a szingularitások témájában, bulizik, koncerteket ad, matematikai szeánszokat szervez, ezer és egy ötlettel a fejében. Az Érintő már két alkalommal is írt róla és a MateMorfózis rendhagyó ismeretterjesztő előadásairól.
Miért szeretem a matematikát? ─ Földvári Viktória

Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatot indítunk, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál szabadidejében? Miért fontos a munkája? Milyenek a mai ifjú matematikusok? Földvári Viktória az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskolájába jár, sok időt tölt el, szemináriumokat hallgat és kutat az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében Stipsicz András kutatócsoportjában. Kibogozza a csomókat, nyári táborokban segíti a fiatalabbak tehetséggondozását, jól érzi magát.

2018. június 4-én és 5-én tartották meg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében azt a konferenciát, amelyet Csiszár Imre akadémikus tiszteletére rendeztek. Egyetemista korában négy éven át megnyerte a Schweitzer-versenyt, diplomázás után rögtön a Matematikai Kutatóintézetben kezdett dolgozni. Negyven éven át vezette az Intézet világhíressé vált információelméleti kutatócsoportját. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa, többek között Shannon-, Hamming- és Széchenyi-díjas, az ELTE és a BME díszdoktora. A konferenciát szervező Simonyi Gábor írt az eseményről, Fritz József gratulált az ünnepeltnek.

A közelmúltban két cikkfordítás is megjelent az Érintő elektronikus hasábjain, amelyek a perzisztens homológia különböző aspektusait és néhány alkalmazását mutatják be a molekuláris biológiában, illetve az elméleti matematikában. Huszár Kristóf dolgozatának célja, hogy – az említett írásokat kiegészítendő – minél szélesebb közönségnek szemléletes (de a matematikai formalizmust sem teljesen nélkülöző) bevezetést nyújtson a témakör, vagyis az alkalmazott algebrai topológia alapjaiba. A kiindulás itt is a königsbergi hidak Euler-féle problémája. A  téma megértését szép illusztrációk és animációk segítik.

Idén már 11 országból 66-an versenyeztek a Lengyelországban, Bielsko-Biała-ban megrendezett Közép-európai Matematikai Olimpián (MEMO), ahol ismét nagyszerű magyar eredmények születtek. A Lenger Dániel és Szoldatics József vezette csapat egyéniben két aranyérmet (Beke Csongor és Weisz Máté), egy ezüstérmet (Kerekes Anna) és két bronzérmet (Tóth Balázs, Zsigri Bálint) szerzett, a csapatversenyben pedig minimális különbséggel harmadik lett.

Dani Rodric: Economic Rules című könyvének alapállítása: szemben a fizikával, a közgazdaságtanban a modellek nem egyre mélyebbre hatolnak, hanem egyre szélesebb kört fognak át. A jó közgazdasági modellezőnek nem társait kell elkápráztatnia matematikusi tudásával, hanem az elemzendő problémához kell megtalálnia a legalkalmasabb modellt. Ha ilyen modell nincs, akkor a legközelebbi már létező modellt kell addig fejlesztenie, amíg eljut a probléma megoldásához. Mivel napjainkban számos alkalmazott matematikus foglalkozik közgazdaságtani vagy más társadalomtudományi modellezéssel, és minden állampolgár passzív részese a modellek alapján elhatározott gazdaságpolitikai intézkedéseknek, szeretném felhívni a könyvre az Érintő olvasóinak a figyelmét. (Simonovits András)

Bill Satzer cikke tavaly jelent meg a SIAM News-ban (az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság folyóiratában), a szerző nemrég ment nyugdíjba a 3M cégtől. Az ipari alkalmazáshoz kívánatos tulajdonságok három általános kategóriáját részletezi írásában: szakmai képességek, kommunikációs képességek és rugalmasság. Megállapításai a magyar egyetemeken matematikából Msc vagy doktori fokozatot szerzettekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint az amerikai frissen PhD-t szerzett matematikus munkavállalókra. A fordító, Horváth Gábor maga is nemrég váltotta át egyetemi karrierjét a versenyszférára.

Kezdő tanárként az egyetemről kilépve, a középiskolai matematika tananyag oktatásához megfelelő matematikai ismeretek birtokában, lelkesen, érdeklődő és csillogó szemű diákokra felkészülve kezdtem el tanári pályámat. Alig vártam, hogy tovább adhassam tanítványaimnak a matematika iránti lelkesedésemet. Majd az első órákon álmos, unatkozó, érdektelen, motiválatlan szemek néztek rám. Érthetetlen volt számukra, hogyan létezhet ember, aki ilyen lelkesedést érez a matematika iránt. Az arcokon azt az eltökélt szándékot lehetett leolvasni, hogy nekik aztán nem fogom ezt megtanítani. Mit kezdjek ezzel a hozzáállással? – Bakosné Novák Andrea egymás mellé állította a tanár és a diák problémáját...

Vessünk egy pillantást a francia pointillista festő, Seurat egy képére. (George Seurat: A Szajna Grande Jatte szigeténél, 1888). Szemünk vagy agyunk egyik csodálatos képessége, hogy a különálló pontokból álló adathalmazból egy összefüggő képet – a diszkrétből folytonosat – alkot. Adatok elemzése során rendszeresen felmerülnek hasonló problémák. A vizsgált minta eloszlása esetleg nem egyenletes, illetve folyton-folyvást meg kell küzdeni a jelenlévő zajjal is: egy adathalmaz sokféleképp torzulhat. Az analízisben például teljesen általános, hogy egy függvény tulajdonságait az őt közelítő függvények alapján próbáljuk megismerni. A topológia keretein belül átfogó módszer keletkezett a fentiekhez hasonló problémák kezelésére. A perzisztens homológiával Shmuel Weinberger, az University of Chicago professzora ismertet meg bennünket. A cikk eredetileg az American Mathematical Society Notices folyóiratának 2011 januári számában jelent meg a What is ...? rovatban. A fordítást Stipsicz András készítette.

2018. július 3. és 6. között rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat 58. Rátz László Vándorgyűlését Győrben, a hagyományoknak megfelelően gyönyörű meleg nyári időben. Több mint 200 résztvevő és több mint 30 előadó vett részt a négynapos rendezvényen, amelyről a beszámolót is többen írták: Kulman Katalin, Oláh Vera, Remeténé Orvos Viola és Somfai Zsuzsa. Szó esik a Vándorgyűlés szakmai értékeléséről, a Beke Manó Emlékdíjasok bemutatásáról és a KöMaL 125. évfordulójáról is. Fotónk C. Neményi Eszter előadásán készült, amelyen az alsó tagozatos matematikaórákon használható játékos eszközökről és alkalmazásuk módszertanáról beszélt.

2018 áprilisában egy biológus, Aubrey de Grey  meglepő című cikket jelentetett meg: „A sík kromatikus száma legalább 5”. Tehát ha ki szeretnénk színezni a sík összes pontját úgy, hogy az egymástól pontosan egységtávolságra lévők különböző színt kapjanak, legalább öt színt kell használnunk. A 60 éve nyitott probléma megfogalmazásának egyszerűsége és szépsége miatt megoldására időről időre megjelennek félkomoly próbálkozások, érthető volt tehát, hogy a gerontológus de Grey cikkét némi szkepticizmussal fogadták, de ez esetben alaptalanul. De Grey talált egy 1581 pontú példát, amelyhez kell legalább 5 szín, és ezt számítógéppel ellenőrizte. (Képünkön Marijin Heule eredménye: 5-kromatikus egységtávolság-gráf 610 csúcson.) Az eredmény komolyabb érdeklődést váltott ki a témával foglalkozók és a laikusok körében is. Az érdekes témakört Frankl Nóra, Hubai Tamás és Pálvölgyi Dömötör mutatja be.

Ők a mi filozófusaink – mondják néha matematikus berkekben a matematika alapjaival foglalkozókra, illetve a matematikai logikusokra. Valóban filozófiai lenne a munkásságuk? Néha ez csak a beszélgetésekből, az óráikon derül ki, de vannak közöttük, akiknek egy-egy szakcikkének tényleg vannak filozófiai következményei. Ha ezeket a következtetéseket nem csak életfilozófiai értelemben lehet komolyan venni, hanem akadémiai értelemben is, akkor meg is érkeztünk a matematikafilozófiai publikációk világába. Kalmár László és Péter Rózsa egészen biztosan hagyott hátra érvelő filozófiai szövegeket, de talán az is érdekes, hogy milyen téma érdekelte őket. És itt kerül a képbe a száz éve született Surányi János, akinek logikusi munkássága erősen összekapcsolódott két nagy kortársának matematikafilozófiai cikkeivel. Ebben az írásban szeretném bemutatni, hogy milyen kapcsolat van Surányi János egyik legfontosabb kutatási területének, a tágabb értelemben vett eldöntésproblémának és Kalmár László és Péter Rózsa analitikus filozófiája között.

A 12. kerületben két iskola közös udvarán japán zászló leng. Az egyikbe magyar, a másikba japán gyerekek járnak. Japánt erős gazdasági kapcsolatok fűzik Európához, így ma már Magyarországon is sok japán cégnek van képviselete, ezzel együtt nő azoknak a családoknak a száma is, akik gyerekeikkel együtt több évet töltenek hazánkban. 2005-ben nyílt meg a Magyarországi Japán Nagykövetséghez tartozó Budapesti Japán Iskola, ahol szívesen fogadtak minket egy óralátogatásra és azt követő beszélgetésre. Mivel közismert, hogy a távol-keleti országok diákjai milyen alapos matematikatudással érkeznek a felsőoktatásba, az Érintő szerkesztői szerettek volna bepillantást nyerni a japán matematikatanítás módszereibe, vajon ők hogyan csinálják? Beszámolónkban linkekkel hivatkozunk az órán felvett video néhány részletére.

Világéletemben szerettem feladatokat, rejtvényeket megoldani. Tanárként sokat foglalkozom a felső tagozatos tanulók versenyeztetésével matematika tantárgyból. A versenyfelkészítés teljesen más munkát követel meg tőlünk, mint egy szokványos tanóra megtartása. De sokkal érdekesebb is! A gyerekeknek olykor igencsak meglepő ötleteik vannak, olyan megoldásokat adnak egy-egy feladatra, amire az ember felnőtt fejjel nem is gondolna. Többek között ezért is nagyon jó általános iskolában tanítani, mert sokat tanulhatok a kreatív diákoktól. – Dr. Kovácsné Pető Andrea konkrét feladatok megoldásán keresztül elemzi különböző életkorú általános iskolás tanulók matematikai gondolkodásmódját.

„Kiküldött tudósítónk”, Tóth János beszámolója a 11. Európai Matematikai és Elméleti Biológiai Konferenciáról, Lisszabonból. (2018. július 22­–27.) A matematikai biológia éve alkalmából megrendezett konferencia beszámolóját más magyar résztvevők megjegyzései is színesítik, így több szemszögből kaphatunk képet a biomatematika néhány időszerű és népszerű ágáról. A csoportkép a http://ecmtb2018.org/group oldalán jelent meg.

A matematika és a természettudományok oktatásában kiemelkedő National University of Singapore (NUS) középiskolája rendezi a Singapore International Mathematics Challenge, a SIMC nemzetközi csapatversenyét, amely a nálunk megszokottaktól kicsit eltér. Kémeink beszámolója következik Szingapúrból, egy fantasztikus országból, ahol hinduk, malájok, kínaiak élnek nagy egyetértésben igen magas életszínvonalon. (A fényképen: Jakucs Erika, Matolcsi Dávid, Csaba Szonja, Kerekes Anna, Nagy Nándor, a szervezők képviselője és Dobos Sándor)

Okostelefonok a matematikaórán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okostelefonokkal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális bennszülöttként tökéletesen tudják használni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.

2018. június utolsó hetében összesen 45 középiskolás diák gyűlt össze a Dombóvár-Gunaras Hotel Európában és Apartmanparkban. A társaság egyik fele matematikával, a másik fizikával foglalkozott, a szabadidőt pedig közösen töltötték. A beszámoló a táborvezető Nagyné Szokol Ágnes, a  matematikusok szakmai vezetője, Dobos Sándor és egy fizikus diák résztvevő, Benedek Kristóf élményei alapján készült. A tábort a  Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat kiadó MATFUND Alapítvány szervezte. 

2018. június 18. és 22. között a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA SZTAKI és az ECMI (European Consortium for Mathematics in Industry) közös szervezésében Budapesten rendezték meg a 20. Európai Matematikai Ipari Konferenciát, ahol az izgalmas és érdekes előadások mellett az akadémia − ipar, ipar − ipar közötti kapcsolatok elmélyítésére is sor került.

Arkadi Berezovski és Ván Péter: Internal Variables in Thermoelasticity című könyvéről írt recenziót Kovács Róbert. A könyv nem tisztán matematika-, de nem is egyértelműen fizikakönyv, szorosan illeszkedik mindennapi életünk mindennapi problémáihoz: hővezetés, rugalmasságtan és úgy általában véve a kontinuumfizikai kérdések tárgyalása a célja. Magja és mondanivalója egységes módszertan és eszközrendszer köré épült, a belső változók és a termodinamika egységét építik fel benne. A tökéletesség nem ideális, az ideális pedig nem tökéletes. A törekvés a tökéletesre lehet valós, az ideális világ csak képzetes, a valódi világunk feltérképezése és megértése pedig komplex. Ehhez mindkét oldal összhangjára szükség van, amit ez a könyv remekül megtestesít.  

A 2018. júniusában Oxfordban megrendezett European Wolfram Technology Conference célja az volt, hogy a Wolfram nyelv (korábban: Mathematica) használói és oktatói megismerkedhessenek a legújabb fejleményekkel. A konferencián az összes divatos kifejezés (felhő, mélytanulás, mesterséges intelligencia, neuronhálózatok, adattudomány, gépi tanulás stb.) előfordult, miközben voltak érdekes előadások is, amint erről az olvasó is meggyőződhet a konferencia honlapján. (A Penrose-burkolat fotója részlet az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézetének honlapjáról.)

A Springer kiadásában 2018-ban megjelent Mathematical Geosciences, Hybrid Symbolic-Numeric Methods c. könyv szerzői: Joseph Awange, Béla Paláncz, Robert H. Lewis és Lajos Völgyesi. A könyv hibrid szimbolikus-numerikus módszereket mutat be. Bevezetőjében a szerzők néhány példán keresztül mutatják be, hogy mit is jelent egy adott problémát numerikus, illetve szimbolikus módszerrel megoldani. A két módszer erősségeinek és gyengeségeinek összevetése után megmutatják, hogyan lehet a két módszer ötvözésével eredményre jutni. A fejezeteket mindig alkalmazások és gyakorló feladatok zárják. Különösen itt érhető tetten a könyv címét is adó földtudomány, hiszen több, a könyvben bemutatott alkalmazás is a földtudományhoz kapcsolódik. Csikja Rudolf ajánlja minden olyan érdeklődő számára, aki nem csak tanulni akar hibrid módszerekről, hanem alkalmazni is akarja azokat.

Ambrus András, a magyar matematika didaktikai kutatásainak meghatározó egyénisége, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense a közelmúltban töltötte be 75. születésnapját. Munkássága mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben elismerést váltott ki, ennek szép példája az idei év első félévében Németországban megjelent tanulmánykötet. A kötet nagyon jól érzékelteti Ambrus András széleskörű ismertségét, nemzetközi tudományos beágyazottságát. A 38 tanulmány 54 szerzője 4 földrészről 17 különböző országot képvisel. A szerzők és egyúttal tanítványok egyike, Kónya Eszter ismerteti a könyvet. (A fotón Benjamin Rott (Köln)), Thomas Jahnke (Potsdam) Ambrus András (Budapest) és Bernd Zimmermann (Jena) láthatók.)

2018. június 13-án a Debreceni Egyetem Matematikai Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának Matematikai Munkabizottsága és a Bolyai János Matematikai Társulat Hajdú-Bihar Megyei Tagozata emlékülést tartott Szele Tibor születésének 100. évfordulója alkalmából. A tragikusan fiatalon elhunyt kiváló matematikusról nevezték el a Bolyai János Matematikai Társulat legmagasabb szintű díját, a Szele Tibor-emlékérmet. Ezt 1970 óta olyan matematikusok kaphatják, akik hozzá hasonlóan kiemelkedő munkát végeznek fiatalok tudományos munkába történő bevonása terén. Az emlékülésről Nyul Gábor számol be. (Fotó:  Hepp Hajnalka.)