Tudomány – történet – mi is …?

A tudomány menüpont többféle, a matematika tudományához kapcsolódó funkciót takar. A tudomány – történet rovat célja elsősorban matematikatörténeti jellegű írások közlése. A mi is …? rovat a mai matematika tudományáról kíván szólni a hozzáértőknek. (rovatszerkesztők: Stipsicz András, Titkos Tamás.)

Diszkrét választási modellezés a matematikaoktatásban I.

  • Czine Péter, Figula Ágota, Silling Szintia Adriána

A Debreceni Egyetem kutatói diszkrét választási kísérlettel közelítik meg a felsőoktatás egyik valós problémáját: hogyan lehetne a sokszor nehéz, kevéssé motiváló tárgy, a matematika oktatását a hallgatói igényekhez igazítani. Az I. rész a kísérlet felépítését adja; az eredmények és a képzési területek szerinti különbségek a folytatásban lesznek igazán tanulságosak.

Kísértet járja be a matematikát – a mesterséges intelligencia kísértete

Az Érintő, és benne a Tudomány rovat mostanában sokat foglalkozik a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepével a matematikában. Pach János írása Pálvölgyi Dömötöréhez hasonlóan az Erdős-sejtés cáfolatától indul, de más vizekre hajózik…

A második legkisebb modulus esete

A lefedőkongruenciák elmélete Erdős Pál egyik legkedvesebb kutatási területe volt. Gyarmati Katalin cikke egy olyan problémájának történetét vázolja, amelynek megoldására kezdetben 10, majd 1000 dollárt ajánlott fel. Sejtésének az ellenkezőjét bizonyították be a 2000-es években. Itt egy elemi bizonyítást láthatunk a probléma továbbgondolására.

Összeadás vagy szorzás? – Egy új ellenpélda az Erdős–Szemerédi-sejtés valós változatára

Ez a cikk több szempontból is Pálvölgyi Dömötör MI-ről és matematikáról szóló írásának folytatása. Az eredmény, amelyről beszámolunk, ugyanabból a gondolatkörből nőtt ki, amely az egységtávolságok problémájánál is fontos szerepet játszott és sok szálon kapcsolódik magyar matematikusok munkájához.

Sok egységtávolság: az OpenAI megcáfolta Erdős híres sejtését

Ez a szöveg a ChatGPT 5.5 Thinking modell segítségével készült: ő írta az első verziót, majd visszajelzéseim alapján újra és újra átírta, végül a végső verziót átszerkesztettem és kiegészítettem. Már önmagában ez is jól mutatja, mennyire témába vág, amiről a cikk szól. – Pálvölgyi Dömötör.

Mi található a valós számokon túl?

Mi található a valós számokon túl? Hát, sokan tudják: a komplex számok! Node azon is túl? Sir William Rowan Hamilton (képünkön a róla készült festmény, forrás:Wikipedia) a 19. században felfedezte a kvaterniókat, de még ezeken is túlléphet, és szépen felépítve eljuthat az olvasó az októniók és szedéniók fogalmához Csonka Bence cikkéből.

Összefoglaló a matematikai osztályhónap rendezvényeiről

A matematika tudományos, közösségi és társadalmi kapcsolódásaiba nyerhettek bepillantást azok, akik részt vettek az MTA matematikai osztályhónapja januári rendezvényein. Torda Júlia beszámolója foglalja össze az elhangzottakat. (Fényképek: Szigeti Tamás, MTA.)

Klasszikus paradoxonok felülvizsgálata − Közlési protokoll 1. rész

A valószínűségszámítás két, klasszikusnak számító paradoxonából indul ki Pintér Gergő kétrészes írása. Az első részt ajánljuk azoknak is, akik most találkoznak először a Monty Hall vagy a két pénzérmés problémával. Ebben kiderül az is, mi az a közlési protokoll. (A kép forrása: Wikipedia)

Mi is… a Monstrum?

A Monstrum csoport elemeinek száma körülbelül megegyezik a Jupiter elemi részecskéinek számával. Mérete miatt szokták nevezni Szörnynek vagy Barátságos Óriásnak is. Aki meg szeretné ismerni, annak tudnia kell egyet s mást csoportelméletből, amihez érdemes megnézni a fordító, Maróti Attila megjegyzését az írás végén.

Egy klasszikus csomóelméleti kérdés megoldása

Ha valaki még nem tudja, mi is egy matematikai értelemben vett csomó, Stipsicz András ismeretterjesztő cikkéből könnyen megtanulhatja. Néhány egyszerű, csomókra vonatkozó fogalom és művelet bevezetése után kiderül egy nemrég felfedezett és meglepő válasz egy klasszikus csomóelméleti kérdésre.

Kleini szingularitások

A modern matematika nagy fejezetei nőttek ki a 100 éve meghalt Felix Klein gondolatai nyomán, beleértve Klein Erlangen-programját, valamint a Lie-csoportok és Lie-algebrák jelentős területeit. Míg sokáig úgy tűnhetett, hogy a szimmetriák diszkrét és folytonos csoportjainak vizsgálata messze esik egymástól, a későbbi kutatások határozottan közelebb hozták ezt a két területet.

Mik azok az algebrai számok?

Miközben a természetes számoktól eljut az algebrai számokig és mai alkalmazásukig, a szerző, Szalkai István rengeteg hivat­ko­zás­sal és lábjegyzettel indokolja, magyarázza mondanivalóját, amivel bevezeti az Olvasót az algebrai számok körébe.

Kalmár László, a matematikus

2025. március 27-én Kalmár László Emléknapot tartottak Szegeden a jeles matematikus, az informatika hazai úttörője születésének napra pontosan 120. évfordulóján. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizott­sá­gá­nak székházában elhangzott előadásokból Szabó Péter Gábor: Kalmár László, a matematikus című előadásának lejegyzett és szerkesztett változatát tesszük most közzé.

Az Abel-dijas Kasivara Maszaki

A 2025-ös Abel-díjat Kasivara Maszaki japán matematikus (Masaki Kashiwara, fotó: Thomas Brun) kapta az algebrai analízishez és a reprezentációelmélethez való alapvető hozzájárulásaiért, ezen belül a D-modulusok elméletének kidol­go­zá­sá­ért és a kristálygráfok felfedezésééert. Szabó Szilárd cikke rövid betekintést nyújt Kasivara matematikai munkásságába.

Kollár János, a modulusterek varázslója

Kollár János 2025-ben elnyerte a Bolyai János Nemzetközi Díjat, erről az Érintő két hírében is olvashatnak: Kéri Gerzson: A Bolyai-díjakról és a 2025-ös díjazottakról és Az MTA 199. közgyűlésének díjazottjai című cikkekben. Kovács Sándor írása Kollár János matematikai munkásságának egyik kiemelkedő részét, a magasabb dimenziós moduluselméletben elért eredményeit ismerteti meg az olvasóval.

„Møbee Twin”

A Møbee nevű kártyajáték szabálya nagyon egyszerű: Csapj fel három lapot a pakliból és keresd meg azt az egyetlen figurát, amelyik mindhármon szerepel! A leggyorsabb játékos nyeri a kört. Az ilyen paklik gyártásához szükséges kombi­na­to­ri­kai struktúrákat tárgyalta Ruff János 2024 márciusi számunkban megjelent írásában. Most további két blokk­rend­szer­re ad konstrukciókat. A második blokkrendszerből „Møbee Twin” kártya­pak­lik gyárthatók. Hogyan? Meg­tud­hat­juk a cikkből.

Fraktálok és káosz egy egyszerű kombinatorikus játékban

Miklós István egy egyszerű kom­bi­na­to­ri­kus játékot mutat be, amely közép­is­ko­lás szinten is megérthető, ugyanakkor gaz­dag és érdekes matematikai tulaj­don­sá­gok­kal rendelkezik, számos nyitott kérdéssel. Hogyan kapcsolódik a kavicsos játék a fraktálokhoz és a káoszhoz – erről ír a szerző cikkében.

Középiskolás TDK a BME-n

A tudományos diákköri (TDK) mozgalom a magyar felsőoktatás legszélesebb bázisú, legátfogóbb tehetséggondozási formája, az önképzés, az elitképzés és a tudóssá nevelés színtere. A mesterek, témavezető tanárok, kutatók körül kialakuló TDK-műhelyek ösztönző légkörében születik meg a legtöbb tehetséges diák első tudományos élménye. A BME nagy gondot fordít a középiskolások bevonására több tudományterületen is. Burai Pál idén négy diák témavezetője volt a TDK Középiskolás kutatók szekciójában, cikkében saját tapasztalatairól és a különböző iskolákból érkezett tanulókról is olvashatnak.

Mi az a típuselmélet, és mire jó?

  • Kaposi Ambrus, Molnár Zoltán Gábor
Az European Research Council (ERC) pályázatai évek óta vonzó, hosszú távú támogatást nyújtanak a legkiválóbb kutatók és kutatócsoportjaik részére. 2024-ben az ERC egyetlen magyar nyertes Consolidator Grant pályázata Kaposi Ambrusé, az ELTE kutatójáé volt. Témája a típuselmélet, amelyet első olvasásra nem könnyű megérteni. Szerzőtársával, Molnár Zoltán Gáborral együtt vezetik be az olvasót a matematika új típusú formális megalapozásába.

Mi is… a grafon?

A grafon fogalmát Borgs, Chayes, Lovász, T. Sós, Szegedy és Vesztergombi vezette be és dolgozta ki, angol nevét (graphon) a gráf (graph) és függvény (function) szavak összevonásával alkották. Daniel Glasscock a Notices of the AMS matematikai folyóirat 2015. januári számának Mi is... rovatában adott részletes bevezetést a témakörről, Lovász könyvéből is bemutatva néhány alapvető eredményt. Az írást Tóth László Márton fordította le az Érintő olvasói számára.
Keresés