A tudomány menüpont többféle, a matematika tudományához kapcsolódó funkciót takar. A tudomány – történet rovat célja elsősorban matematikatörténeti jellegű írások közlése. A mi is …? rovat a mai matematika tudományáról kíván szólni a hozzáértőknek. (rovatszerkesztők: Stipsicz András, Titkos Tamás.)
A klasszikus kettősviszony fogalmának általánosításain keresztül François Labourie – eredetileg a Notices of the AMS folyóiratban megjelent – cikke betekintést nyújt a negatív görbületű felületek geometriájának és fundamentális csoportjuk ábrázolásainak, valamint a hiperbolikus dinamika néhány, ma is aktívan vizsgált témájába.. A szöveget fordította és megjegyzésekkel ellátta: Szabó Szilárd.
A gépi fordításban elért legújabb eredményeknek köszönhetően az automatikus fordítások minőségének javulása lehetővé teszi szakszövegek gyors átültetését számos nyelvre. A DeepL Translator neurális gépi fordítási szolgáltatás 2017-ben indult el hét nyelvvel, és 2021-re 13 európai nyelv között megjelent a magyar is. Nicolas Bacaër és Dénes Attila, „A matematikai populációdinamika rövid története” szerzője, illetve fordítója osztja meg tapasztalatait.
A Magyar Tudományos Akadémia 195. Közgyűlésének ünnepi ülésén, 2022. május 2. és 4. között, illetve a Közgyűléshez kapcsolódó osztályrendezvényeken számos rangos tudományos díjat és elismerést adtak át. A díjazottak névsorában jónéhány kiváló matematikust, sőt egy matematikai intézetet is megtalálhatunk. Gratulálunk! Képünkön az Akadémiai Aranyérem (forrás: mta.hu). Pár sorban bemutatjuk a kitüntetetteket és kutatásaikat.
Ebben a cikkben röviden összefoglalom a keresés (avagy csoportos tesztelés) nevű matematikai problémakört. Mutatok néhány való életből vett, illetve játékos példát idetartozó problémákra, és felsorolok néhány további kérdést. Végül felidézem azt, amikor néhány évvel ezelőtt a magyar sajtóban már találkozhattunk ezzel a témakörrel, méghozzá nem is csak ismeretterjesztő cikkek formájában, hanem az életünket alapvetően befolyásoló lehetőségként.– Gerbner Dániel írása következik.
Olekszandr Sarkovszkij 85 éves, Kijevben született, egész életében ott dolgozott, és jelenleg is ott él. 1964-ben publikálta eredményeit orosz nyelven, az Ukrajnszki Matematicski Zsurnal hasábjain. Ez az egyik kedvenc matematikai tételem, egyetemista koromban én is kikerestem a cikket és próbáltam megérteni, írtam is róla egy esszét Pintér Lajos tanár úr analízis kurzusán. – írja Röst Gergely…
Pink István írásának célja, hogy rövid betekintést nyújtson a diofantikus számelmélettel foglalkozó kutatók által sokszor idézett és alkalmazott Baker-módszerbe. A 19. század közepétől napjainkig tartó, híres tételek nyomán létrejött történet a transzcendens számok bevezetésével indul. A fényképen Alan Baker (1939–2018) Fields-érmes brit matematikus.
Nem tud átbújni a szimplektikus teve a tű fokán: Ian Stewart 1987-es Nature-beli cikkének humoros grafikája is szerepel Tara Holmes írásában, amelyet Stipsicz András fordított le a Notices of the AMS 2016. decemeberi számából: Mi is a szimplektikus geometria?
Titkos Tamás rövid írásában két távolságfogalomról lesz szó, a Hausdorff-távolságról, és a Gromov–Hausdorff-távolságról. Annak idején mindkettőt tisztán elméleti okokból definiálták, manapság azonban (a továbbfejlesztett verzióikkal együtt) az alkalmazott tudományokban is komoly szerepet játszanak.
1891. november 5-én tartotta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat, a Bolyai Társulat jogelődje. Bár egy 130. évfordulót nem szokás megünnepelni, a Prima Primissima díj elnyerése alkalmából érdemes visszatekinteni társulatunk hosszú történetére. A cikk alapja Császár Ákosnak a Matematikai Lapokban 2007-ben megjelent írása, ezt egészítette ki Pálfy Péter Pál az azóta eltelt másfél évtized fontosabb fejleményeivel.
Milyen módon léteznek a matematika objektumai, például a számok, a halmazok és a függvények? Csak az elménkben léteznek, mint például egy regény szereplői, vagy a gondolkodástól és a nyelvtől független létezők, mint például a bolygók és az elektronok? Igazak-e a matematika állításai attól függetlenül, hogy bárki elgondolná őket, vagy esetleg a matematika csak egy szimbólumokkal való formális játék? Fotónkon Leopold Kronecker (1865), a konstruktivizmus előfutára, és az intuicionista Arend Heyting (1967). Csáji Balázs Csanád nyújt bepillantást az antirealizmus elméletébe.
A nagyon kifejező nyitott könyv fogalmat H. E. Winkelnkemper vezette be 1973-ban egy olyan geometriai struktúrára, amely akkor már más neveken említve meglehetősen hosszú idő óta ismert volt: kétdimenziós speciális esete valóban úgy néz ki, mint egy 360 fokban kinyitott könyv. Emmanuel Giroux cikke 2005 januárjában jelent meg a Notices of the American Mathematical Society folyóiratban (Fordította: Stipsicz András).
Bakos Bence és Pálfy Máté cikkében egy érdekes sejtést mutat be, ami a matematika számos területéről tartalmaz elemeket. A sejtés szerteágazó, ezt jól mutatja, hogy gráftulajdonságok vizsgálata során fogalmazták meg, Boole-függvényeket használ, és a Fourier-analízis eszközeivel vizsgálják. Ezek mind a matematika egy-egy igen széles területét képezik, azonban a sejtés megértéséhez nem kell szakértőnek lenni egyik területen sem. Az írás az alapfogalmak megismertetésével indul…
Gian-Carlo Rotának a differenciálegyenletek tanítására vonatkozó állításai közül a legtöbbel nehéz egyet nem érteni; klaviatúrát nyilván azért ragadtam, mert van viszont olyan kijelentése, amelyiket vitatni szándékozom. Azt javasolja, hogy ne foglalkozzunk túl sokat a megoldások létezésére és egyértelműségére vonatkozó alapvető tételekkel. Ezeknek az állításoknak azonban (akár gyakorlati szempontból is) fontosnak nevezhető következményei is vannak – írja Tóth János, amint az alábbi példákból ki fog derülni…
