Tudomány – történet – mi is …?

A tudomány menüpont többféle, a matematika tudományához kapcsolódó funkciót takar. A tudomány – történet rovat célja elsősorban matematikatörténeti jellegű írások közlése. A mi is …? rovat a mai matematika tudományáról kíván szólni a hozzáértőknek. (rovatszerkesztők: Stipsicz András, Titkos Tamás.)

Fraktálok és hiperbolikus dinamikai rendszerek – Szemeszterprogram az Erdős Centerben

  • Bálint Péter, Bárány Balázs
Az Erdős Centert a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 2021-ben ala­pí­tot­ta azzal a céllal, hogy kon­fe­ren­ci­ák­nak, nyári iskoláknak és tematikus szemesztereknek adjon otthont a ma­te­ma­ti­ka számos, Magyarországon is magas szinten művelt ágában. A 2024-es őszi félév témaköre a fraktálok és a hiper­bo­li­kus dinamikai rendszerek. A szervezők, Bálint Péter, Bárány Balázs, Simon Károly és Szász Domokos ennek eseményeiről írtak.

Veszélyes kanyar

Ugye, mindenki tudja, mi az a Halmos-négyzet, a Bourbaki-féle veszélyes kanyar, vagy mióta is létezik a + és az = jel? Ha mégsem, vagy ha szeretne hallani Halmos Pálról és a Bourbaki-csoportról is, olvasson tovább. Aki pedig ismer olyan egyéb matematikai jelöléseket, amelyeknek a története érdekes, van kedve és ideje írni róluk, akkor írjon, és küldje be az Érintőbe! Erre kéri olvasóit a cikk szerzője, Titkos Tamás.

Beszámoló a Big Five Centenáriuma rendezvényről

  • Páles Zsolt, Pálfy Péter Pál
A magyar matematika öt meghatározó, nemzetközi mércével mérve is jelentős alakja, Aczél János, Császár Ákos, Fuchs László, Gál (Gaál) István és Horváth János 1924-ben születtek. Tanáruk, a legendás Fejér Lipót már egyetemi tanulmányaik idején így nevezte őket: a „Big Five”. 2024. június 5-én a Rényi Intézetben a százéves évforduló kapcsán rendeztek ünnepi ülést. Páles Zsolt és Pálfy Péter Pál cikke részletesen közli az ünnepelt Fuchs László, és az őt köszöntők beszédeit.

Bizonyítás az emberin túl, a mesterséges intelligencián innen

A gépi tételbizonyítás sikere vitát indított el a matematikai közösségben. A fő kérdés: vajon teljes mértékben megbízhatunk-e egy olyan bizonyí­tás­ban, amelyet nem tudunk teljes egészében az emberi percepcióra és a tiszta észre hagyatkozva ellenőrizni? Molnár Zoltán Gábor cikke érdekes filozófiai problémákat is felvet, miközben bevezetést kapunk a Lean program­nyelvbe és a bizo­nyí­tás­asszisz­tens szoftverek elvébe, érintve a mesterséges intelligencia jövőbeni fejlődését. Tovább...

Nagy egyszínű klikkek nyomában – áttörések a Ramsey-elméletben

A fotón látható Frank Plumpton Ramsey, a fiatalon elhunyt zseniális polihisztor egyszerű matematikai tételéből egy teljes elmélet keletkezett. A Ramsey-elméletet a hőskortól, Erdős Páltól, Szekeres Györgytől kezdődően a 2023-as év új hullámáig, a fiatal matematikusok áttöréséig, a legújabb felső becslést diagonális Ramsey-számokra, majd az új alsó becslést Ramsey-számokra is bemutatja Pach János és Tardos Gábor tanulmánya.

Újabb ERC pályázat a Rényi Intézetben

A fényképen focimezben a Rényi Intézet 11 kutatója, ők azok, akik az Európai Kutatási Tanács immár 12 ERC pályázatát megnyerték az utóbbi években. Stipsicz András, az Intézet vezetője nemrég másodszor kapta meg az Advanced Grant támogatást, segítségével némi bepillantást kapunk a Csomók és felületek 4-dimenzióban című kutatás témájába.

A logika szörnyei és a turbulencia

„A logika néha szörnyeket szül. Az elmúlt fél évszázadban rengeteg olyan bizarr függvény megjelenésének lehettünk tanúi, amelyek látszólag arra törekednek, hogy a lehető legkevésbé hasonlítsanak a célt szolgáló, becsületes függvényekre. Nincs többé folytonosság, vagy van folytonosság, de nincs derivált, és így tovább." – írta a 19-20. század fordulóján Poincaré. Ezektől a szörnyektől indult el ifj. Székelyhidi László 2024. ápr. 8-án a Rényi Intézetben tartott előadása, amelyben még kukacos almák, biciklik és turbulens áramlások is előfordultak.

100 éves a matematika oktatása a Debreceni Egyetemen

„Debrecen mindig elsőrangú szerepet játszott a matematika magyarországi sorsában. Egyetemünk hivatása arról is gondoskodni, hogy folytatódjanak e régi és nemes tradíciók…” Varga Nóra és Vincze Csaba hitelesen, szeretettel és büszkén ismerteti meg az Érintő olvasóival a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének százéves történetét.

Matematika a díjak hátterében

A Magyar Tudományos Akadémia 197. Köz­gyű­lé­sé­nek ünnepi ülésén, illetve a Köz­gyű­lés­hez kapcsolódó osztályrendezvényeken számos rangos tudományos díjat és elismerést adtak át. Ebben a cikkben röviden bemutatjuk a matematikus díjazottakat és azokat a területeket is, amelyekben elérték eredményeiket.

Statisztikus tanuláselmélet I. rész

  • Tamás Ambrus, Csáji Balázs Csanád
A mesterséges intelligencia fogalmának meghatározására sokfajta megközelítés létezik, de abban szinte minden kutató egyetért, hogy a gépi tanulás a terület kulcsfontosságú módszere. Noha sok heurisztikus megoldást is használnak a gyakorlatban, a gépi tanulás elmélete mostanra gazdag múlttal rendelkezik, amelynek fontos része a statisztikus tanuláselmélet. Tamás Ambrus és Csáji Balázs Csanád a statisztikus tanuláselmélet egyik klasszikus módszerébe, a szupport vektor gépek elméletébe ad bevezetést.

Matematikusok az idegösszeomlás szélén

A matematikus elme mélységeinek történelmi hátteréből emel ki néhány érdekes szemelvényt sajátos megközelítéssel Eper Miklós doktorandusz hallgató. Kéziratának első változata az Élet és Tudomány és a BME – Pro Progressio Alapítvány közös kutatásismertető cikkpályázatának felhívására született. Márciusban jelenik meg az Élet és Tudomány idei felhívása, amelyre ismét várják a pályázókat. De most lássuk, hogyan formálja a kutatók lelkülete a tudomány irányát...

Elveszett Bolyai-relikviák nyomában

Szabó Péter Gábor kutatása Bolyai János hegedűjének eredt a nyomába, amelyről a szakirodalom eddig úgy tudta, hogy 120 éve elveszett. A fellelt újabb adatok alapján azonban halvány remény adódott arra, hogy egyszer talán mégis előkerülhet ez a becses Bolyai-relikvia. A szerző 2023 novemberében Szegeden az SZTE Bolyai Intézet Bolyai Emlékülésén tartott előadásának írott változatát az Érintő másodközlésben adja közre

Neumann-emlékülések Budapesten és New Yorkban

  • Molnár Lajos, Stipsicz András
A fotón Neumann János szobra látható a budapesti Infoparkban. 2023-ban több eseményre és emlékkonfereciára is sor került Neumann János születésének 120. évfordulójának megünneplésére itthon és külföldön. Közülük kettőről számol be cikkében Molnár Lajos és Stipsicz András.

Bolyai János korszakalkotó felfedezése két évszázad tükrében

álfy Péter Pál 2023. november 3-án, a Magyar Tudomány Ünnepének megnyitó ünnepi ülésén, a Szegedi Tudományegyetem dísztermében meg­tar­tott előadásának szerkesztett szövegét adjuk közre. A cikket a Magyar Tudomány folyóirat engedélyével közöljük. Az idei nyitóelőadás Bolyai Jánosról szólt, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1823. november 3-án írta meg édesapjának azt a levelet, amelyben bejelentette a nemeuklideszi geometria fölfedezését ezekkel a szavakkal: „a semmiből egy ujj más világot teremtettem”.

Az Erdős Center első két éve

2021 szeptemberében már hírt adtunk az Erdős Pálról elnevezett konferenciaközpont létrejöttéről és céljáról, ami magasszintű workshopok, konferenciák és nyári iskolák szervezése matematikai, vagy azt alkalmazó témákban tematikus szemeszterek keretében, és fiatal, illetve elismert vendégprofesszorok meghívása. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatásával a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet által alapított Erdős Center működéséről, ren­dez­vé­nye­i­ről és jövőbeli terveiről írt Böröczky Károly, a konferenciaközpont igazgatója.

A 100 éve született René Thom tudományos hagyatéka

2023 szeptemberében volt René Thom, a neves és sokoldalú francia geométer és topológus születésének századik évfordulója. Ebből az alkalomból eseménysorozattal emlékezett meg róla a párizsi Francia Tudományos Akadémia és volt munkahelye, az Institut des Hautes Études Scientifiques (IHÉS) kutatóintézet. Szabó Szilárd beszámolót készített az ünnepi alkalmakról.

Az Erdős–Moser-sejtés bizonyítása

A közelmúltban egy több mint fél évszázadon át megoldatlan geometriai sejtést sikerült igazolniuk magyar kutatóknak. A bizonyítás a geometria, a Fourier-analízis, a lineáris programozás, a gráfelmélet és a számítástudomány módszereit ötvözi. Az eredményről 2023 júliusában a tudományos ismeretterjesztés nemzetközi etalonjának számító Quanta Magazine is beszámolt [1]. Ketten az öt szerző közül, Ambrus Gergely és Varga Dániel mutatják be a híres problémát és a bizonyítást.

A sonkásszendvics-probléma

Egy korábbi Érintő cikkben szerepelt már a híres lvivi Skót Kávéház, ahol kiváló lengyel matematikusok a Skót Könyvbe jegyzeték fel a fontosabb matematikai problémákat. Ebben a cikkben Hugo Steinhaus 123-as sorszámú problémájáról lesz szó, amelyet ma már csak sonkásszendvics-problémaként emlegetnek. Titkos Tamás ismerteti (kicsit leegyszerűsítve) a tételt és a bizonyítás vázlatát.

T. Sós Vera

Szomorúan tudatta a Bolyai Társulat, az MTA és a sajtó, hogy 2023. március 22-én 93 évesen elhunyt a nemzetközileg elismert matematikus, oktató és kutató, T. Sós Vera. Életrajza már ma­te­ma­ti­ka­tör­té­net, számtalan riport készült róla, megismerhetjük személyét, matematikáját, gon­do­la­tait Babai László 25 részes videó­so­ro­za­tá­ból, és az Érintőben is megjelent egy korábban vele készült kisfilm. Simonovits Miklós lapunknak kiegészítette, további részletekkel bővítve a korábban a Rényi Intézet honlapjára írt visszaemlékezését.

Neumann János munkássága a kvantummechnika matematikai alapjainak területén

Neumann János tudományos munkásságának lényeges részét alkotják a kvantummechanika alapjainak területén folytatott vizsgálódásai. Lax Péter megítélése szerint Neumann Jánosnak ezen a területen elért eredményei fizikai Nobel-díjra érdemesítenék őt. 1928-ban Hilbert, Neumann és Nordheim dolgozata volt ez első kísérlet a kvantummechanika axiomatizálására, ami azonban matematikai ellentmondásokat tartalmazott. Ezeket az ellentmondásokat Neumann eredményei kiküszöbölték a kvantummechanikából. A téma elismert kutatója Rédei Miklós.
Keresés