Információk

Főmenü

 Aktuális szám: 34. szám 2024. december 

34. szám 2024. december

Még több cikk

Misetáné Dr. Burján Anita a Balatonlelle-Karádi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola matematika-kémia szakos kutatótanára, természettudományi munkaközösségének vezetője, továbbá 2010 óta a Somogy Megyei Sakkszövetség elnöke, és 2023 óta a Magyar Sakkszövetség Oktatási-Kutatási Bizottságának elnöke. A sakk és a matematika oktatása összefonódott az életében, így így mi másról beszélgetnének Paulovics Zoltánnal, mint arról, mi a szerepe a matematikának a sakkban és a sakknak a matematikában.

A Héttusa  eddigi megoldásra kitűzött feladatsorainak csaknem mindegyikében szerepelt olyan probléma, ami sakktábláról és rajta bábuk elhelyezéséről szólt. A nemrégiben elindult Héttusa fórumban merült fel egy hasonló kérdés: Legfeljebb hány királynő helyezhető el egy 20 x 20 mezős táblán úgy, hogy mindegyik legfeljebb egy másikat tartson ütés alatt? Innen indul Makay Géza cikke a királynőkről.  

A 2024-es Közép-Európai Matematikai Diákolimpián az egyéni versenyen négy, a csapatversenyen nyolc feladat került kitűzésre. E feladatok közül adunk közre egy válogatást részletes megoldásokkal. A megoldásokat a magyar csapat tagjai írták le: Prohászka Bulcsú, Keresztély Zsófia, Molnár István Ádám, Kovács Benedek Noel, Vigh Zalán és Holló Martin. Köszönjük szépen a közreműködésüket, és ezúton is gratulálunk az elért eredményükhöz – írták a csapatvezetők, Hegedűs Dániel és Kovács Benedek.

Vegyük észre, hogy a matematika tanításában milyen lehetőségek vannak előttünk. Látjuk, hogy visszaesett az érdeklődés a hagyományos versenyeinken. Népszerű lehet egy olyan új verseny, ami használja az online teret, a digitális lehetőségeket. Matematika párbajra hívja fel kollégáit Róka Sándor. A játék hátterének megteremtéséhez pedig segítőtársakat keres. A játékból kiindulva egy teljes rendszer építhető fel, amit tanárok, diákok egyaránt sikeresen használhatnak.

A Bolyai János Matematikai Társulat Váltószögek című podcast-sorozata 2024 áprilisában indult, mostanra a negyedik adás is felkerült a YouTube-ra. A műsor házigazdája, Kosztra Gábor azt szeretné bemutatni, kinek milyen élményei kötődnek a matematikához, a matematika tanulásához, vagy a tanításához. Az érdekes beszélgetések elgondolkodtathatják a nézőt, és kicsit kitekintve erőt adhatnak a tanításhoz, hogy a mindennapi rutinba ne fulladjunk bele... (A kép forrása: termalfurdo.hu)

A tudományos számítások egy multidiszciplináris terület, amely a matematikát, a számítástechnikát és egy adott szakterület ismereteit ötvözi a bonyolult tudományos problémák megoldása érdekében. Ebben a cikkben Boldog Péter és Telcs András bemutatja a Tudományos Számítások Intézete Egyesületet, illetve annak éves konferenciáját, a SciComp konferenciasorozatot, és a nemrég lezajlott SciComp24 előadásairól is tájékozódhat az olvasó.

Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak (foto: Wikipedia) ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be október elején Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató úttörő eredményeivel jelentősen hozzájárult a gépi tanulás lehetővé tételéhez mesterséges neurális hálózatokkal. A hálózati folyamatokkal és a neurális hálókkal ismertet meg Simon L. Péter bevezető írása.

Ez a forduló talán nehezebb volt, mint az előző, összesen 82 helyes válasz érkezett a 7 feladatra, a beküldők csaknem fele azonban hibátlan választ adott minden kérdésre. A legjobbak most is könyvjutalomban részesülnek. Lehetőséget kaptunk a KöMaL honlapján a Fórum használatára, ahol a feladatok témáit egymással is megbeszélhetik, továbbgondolhatják, akiknek az érdeklődését felkeltette valamelyik probléma. Itt következnek a 6. forduló eredményei...

A téli szünetre újabb 7 gondolkodtató problémát adunk. A Héttusa rovatban kitűzött feladatokra bárki küldhet megoldást. A feladat kérdésére a feladat sorszámát és a választ kell megküldeni a hettusa‍@‍ematlap.hu email címre.  A beküldési határidő: 2025. január 12. Nem csak a rendszeres megoldók számára közöljük a feladatokat!

Ugye, mindenki tudja, mi az a Halmos-négyzet, a Bourbaki-féle veszélyes kanyar, vagy mióta is létezik a + és az = jel? Ha mégsem, vagy ha szeretne hallani Halmos Pálról és a Bourbaki-csoportról is, olvasson tovább. Aki pedig ismer olyan egyéb matematikai jelöléseket, amelyeknek a története érdekes, van kedve és ideje írni róluk, akkor írjon, és küldje be az Érintőbe! Erre kéri olvasóit a cikk szerzője, Titkos Tamás. 

Mi minden áll az Ericsson-díj hátterében? Először is egy negyed százada az oktatás iránt elkötelezett világcég, rengeteg szervezőmunka, mintegy száz kivételes, nagyszerű pedagógus, akik elnyerték a díjat, és a róluk szóló lélekemelő kisfilmek, amelyek mostanában már a YouTube-csatornán is megnézhetők. A videók készítéséről most először olvashatnak a 2024-es Ericsson-díjátadóról szóló beszámoló keretében.

Az Erdős Centert a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 2021-ben alapította azzal a céllal, hogy konferenciáknak, nyári iskoláknak és tematikus szemesztereknek adjon otthont a matematika számos, Magyarországon is magas szinten művelt ágában. A 2024-es őszi félév témaköre a fraktálok és a hiperbolikus dinamikai rendszerek. A szervezők, Bálint Péter, Bárány Balázs, Simon Károly és Szász Domokos ennek eseményeiről írtak.

A KöMaL fizika versenyzői közül a legjobbaknak már 30 évvel ezelőtt is indított nyári tábort Gnädig Péter, aki tavaly ment végleg nyugdíjba a lap eddigi történetének leghosszabb ideig kitartó fizikus szerkesztője munkaköréből. A táborok tematikáját a MATFUND alapítvány az elmúlt években kiterjesztette a matematika tehetséggondozásra is. Négy táborozó fiatal beszámolóiból idézzük fel a nyári élményeket, amelyekből részleteket közlünk.

A magyar matematika öt meghatározó, nemzetközi mércével mérve is jelentős alakja, Aczél János, Császár Ákos, Fuchs László, Gál (Gaál) István és Horváth János 1924-ben születtek. Tanáruk, a legendás Fejér Lipót már egyetemi tanulmányaik idején így nevezte őket: a „Big Five”. 2024. június 5-én a Rényi Intézetben a százéves évforduló kapcsán rendeztek ünnepi ülést. Páles Zsolt és Pálfy Péter Pál cikke részletesen közli az ünnepelt Fuchs László, és az őt köszöntők beszédeit.

A grafon  fogalmát Borgs, Chayes, Lovász, T. Sós, Szegedy és Vesztergombi vezette be és dolgozta ki, angol nevét (graphon) a gráf (graph) és függvény (function) szavak összevonásával alkották. Daniel Glasscock a Notices of the AMS matematikai folyóirat 2015. januári számának Mi is... rovatában  adott részletes bevezetést a témakörről, Lovász könyvéből is bemutatva néhány alapvető eredményt. Az írást Tóth László Márton fordította le az Érintő olvasói számára.

Kate Kitagawa és Timothy Revell: A számok titkos élete: A matematika ismeretlen úttörőinek története című könyvének hátsó borítóján levő szöveg világosan elárulja: a könyv nemcsak a matematika ismeretlen úttörőiről, hanem elsősorban olyan jelentős matematikusokról szól, akiket a fehér férfiak sokáig elnyomtak: tehát nőkről, ázsiaiakról és feketékről. Simonovits Andrásnak volt, ami tetszett a könyvben, és volt, ami nem, ezt osztotta meg recenziójában.

Meglepő, de igaz: jelenleg 8 pályázat van a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézetéből különböző fázisokban az MTA doktora cím elérésére. Tekintve, hogy az intézetben 56 oktató, illetve kutató van teljes állásban, ez elég nagy arány. Csendes Tibor nem kis büszkeséggel számol be kollégái sikeréről, és a rövid leírásokból az is kiderül, milyen témákkal foglalkoznak mostanában az intézetben.

Ötven éve, 1974-ben hunyt el Kertész Andor algebraprofesszor. Ebből az alkalomból rendezett emlékülést 2024. június 13-án a Debreceni Egyetem Matematikai Intézete és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Matematikai Munkabizottsága. Kertész Andor szakmai útját  és a normáltranszverzálisok alaptételéről szóló, Szele Tiborral közös cikkében szereplő bizonyítását Nyul Gábor ismerteti. 

2024 májusában volt az első érettségi vizsga, amelyben matematikából az új  NAT szerinti követelményeket alkalmazták. Érdemesnek tűnik a vizsga után visszatekinteni az eredményekre, különös tekintettel azokra a feladatokra, amelyek valamilyen szempontból újak, újszerűek voltak a feladatsorokban. Csapodi Csaba és Koncz Levente elemzését elsősorban a tanárok figyelmébe ajánljuk. Végső következtetésük, hogy a 2024-es közép- és emelt szintű feladatsor egyaránt megfelelt az új követelményeknek. Következzenek a részletek.

Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó szakköri feldolgozásra szánt cikkének első része (három fejezetben) bolyongásokról szólt különböző felületeken. A cikk folytatásában három újabb feladatcsokorral foglalkoznak: a negyedik fejezetben nem szabályos dobókockára vizsgálnak  feladatokat, a következő a geometriai valószínűséggel kapcsolatban tartalmaz feladatokat, végezetül játékok nyerő stratégiájának esélyét határozzák meg. A 2024-ben a békéscsabai Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alapján készült ez az írás. 

A cikk első része a Révai Miklós Gimnázium múltjáról, előző számunkban jelent meg. A folytatásban az iskolában napjainkban zajló matematikaoktatást, a tehetséggondozás formáit és lehetőségeit tárgyalják a szerzők. Árki Tamás és Csete Lajos közöl egy 7. osztályos és egy 11-12. osztályos szakköri feladatsort, és felsorolja az elmúlt 15 év legkiválóbb diákjainak versenyeredményeit matematikából. A Révai jelene következik.

Tritz Árpád 2024 júniusában már írt olyan speciális egész együtthatós másodfokú egyenletpárokról, ahol a konstans tag előjelét megváltoztatva mindkét egyenlet gyökei egész számok. Ebben a cikkben a konstans tag és az elsőfokú tag együtthatójának felcserélésével kapott speciális másodfokú egyenletpárokat tekinti, megvizsgálva, milyen esetekben lehet minden gyök egész. A megoldás módszere itt más, mint előzőleg, felhasználható szakkörön, vagy az emelt szintű érettségire felkészítés során. Tovább...

Az augusztusban Szegeden lezajlott Közép-Európai Matematika Diákolimpia (MEMO) matematikán kívüli, mégis fontos részét szeretné bemutatni Győrffy Lajos azoknak, akik még sosem voltak ilyen többnapos rendezvényen, és azoknak, akik a  jövőben hasonló kísérővetélkedőket szeretnének rendezni egy-egy országos vagy nemzetközi matematikaversenyen. Kezdődhet a kincsvadászat!