Lehet, hogy nem minden olvasónk ismeri a lemma szó jelentését? De azok a tizenegyedikes diákok, akik részt vettek a szegedi táborban, már biztosan tudják. Lehet, hogy ők a leendő magyar matematikusok vagy csak az a cél, hogy legyen esélye matekozni mindenkinek akárhol, a szegedi Bolyai Intézetben kiválóan megszervezett ötnapos prog­ram­dús tábor rengeteg élményt adott a fiataloknak.
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
Köszöntjük olvasóinkat megújult hon­la­pun­kon, ahol a jövőben folyamatosan jelennek majd meg cikkeink. Aki feliratkozik hírlevelünkre, az alkalmanként tájékoztatást kap újdonságainkról. Elérhetőségeink nem változtak, régebbi írásainkat az archiv.ematlap.hu címen találhatják, a későbbiekben előbb-utóbb ezek is átkerülnek az ematlap.hu oldalára. Rovataink sokféle írása szándékaink szerint arról tanúskodik: A matematika mindenkit érint!
Katona Gyula: Egy fiatalember kalandjai c. önéletrajzi könyvét ajánljuk azoknak, akik ismerik a 2024. évi Euler-éremmel nemrég kitüntetett akadémikus matematikust...
Lehet, hogy nem minden olvasónk ismeri a lemma szó jelentését? De azok a tizenegyedikes diákok, akik részt vettek a szegedi táborban, már biztosan tudják. Lehet, hogy ők a leendő magyar matematikusok vagy csak az a cél, hogy legyen esélye matekozni mindenkinek akárhol, a szegedi Bolyai Intézetben kiválóan megszervezett ötnapos prog­ram­dús tábor rengeteg élményt adott a fiataloknak.
2025. júniusában 25. alkalommal adták át az Ericsson-díjakat. Az elismerés célja, hogy reflektorfénybe állítsa azokat a pedagógusokat, akik kiemelkedő munkát végeznek a matematika, a fizika és a digitális kultúra oktatásában, valamint a tehetséggondozásban.
Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Szántai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, életének 80. évében 2025. szeptember 8-án elhunyt.
Az Érintő 2025 márciusi számában Németh Annával – aki közel 30 éve a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium matematikatanára – beszélgettünk élet­út­já­ról, innovatív, felfedeztető tanítási stílusáról, aktuális nehézségeiről, kér­dé­se­i­ről „A tapasztalatból születő gondolat” című interjúban. Már akkor is felmerült, hogy jó lenne alaposabban körüljárni a felfedeztetés és az iskolájában al­kal­ma­zott, ignáci pedagógia ha­son­ló­sá­ga­it, különbségeit...
A 2025. április 25-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Simonyi Gáborra és kutatási területeire barátja és szerzőtársa, Körner János emlékezik.
Még a legjobb diáknak is nagy stressz, hogy jól teljesítsen egy-egy tanulmányi versenyen. Vajon hasonló helyzetben a saját tanára meg tudná-e oldani a feladatokat? Ezt is gyakorolhatják évről évre a matematikát tanítók országos vándorgyűlésén részt vevő pedagógusok.
Nem először számol be lapunk az NMMV-ről hiszen már 31. alkalommal rendezték meg – 2025-ben Békéscsabán –, ahová áprilisban öt napra érkeztek a szomszédos országokból a magyar anyanyelvű mate­ma­ti­ka­ta­ná­rok és legjobb diákjaik: ez a nyitja a verseny szokatlan elne­ve­zé­sé­nek: magyar is és egyben nemzetközi. Ez a magyar nyelvű matematikaoktatás és tehetséggondozás egyik legnagyobb rendezvénye.
A modern matematika nagy fejezetei nőttek ki a 100 éve meghalt Felix Klein gondolatai nyomán, beleértve Klein Erlangen-programját, valamint a Lie-csoportok és Lie-algebrák jelentős területeit. Míg sokáig úgy tűnhetett, hogy a szimmetriák diszkrét és folytonos csoportjainak vizsgálata messze esik egymástól, a későbbi kutatások határozottan közelebb hozták ezt a két területet.
Miközben a természetes számoktól eljut az algebrai számokig és mai alkalmazásukig, a szerző, Szalkai István rengeteg hivatkozással és lábjegyzettel indokolja, magyarázza mondanivalóját, amivel bevezeti az Olvasót az algebrai számok körébe.
A meleg nyári napok ellenére több olyan beküldője is volt a Héttusa júniusi fel­ada­tai­nak, akinek részletes megoldását érdemes másokkal is megosztani. A kí­ván­csiak már augusztusban megtudhatták a hét feladott kérdésre a Facebookon megjelent választ. Most pedig közöljük a legérdekesebb megoldásokat, egy-egy feladatra esetenként kettőt-hármat is.
A cikk szerzője a Héttusa megoldásaihoz rendszeresen igénybe veszi a mes­ter­sé­ges intelligencia különböző változatait. A legutóbbi feladatsoron mutatja be saját és az AI ötleteit, valamint azt, hogy ezt miként lehet kombinálni, ezzel az AI-t jobb válaszok készítésére bírni, s mennyire fontos a válaszok ellenőrzése.
Naponta százával bombáz bennünket hirdetésekkel és hírekkel a média, különösen sok érkezik az internetes közösségi platformokon. Jelentős részük valódinak tűnik, de nem az. Hogyan tudjuk kiszűrni, mi álhír és mi nem?
Az Érintő 2025. márciusi számában Maga Balázs Simon Péterrel írt közös cikket a mesterséges neurális hálók gépi látásáról. Ezúttal egy másik, rendkívül izgalmas alkalmazási területet, azt, hogyan képes a mesterséges intelligencia szövegek megértésére és előállítására, vagyis a nagy nyelvi modellek létrejöttét mutatja be közösen Virág Fausztin Asztrikkal. A további szerzőtársakról az Utószóban olvashatnak...
Vegyészekhez beépített kiküldött tu­dó­sí­tónk (korábbi, az ajánlott irodalomban feltüntetett írásai nyomdokain) újfent kincset talált, amit szeretne megosztani olvasóinkkal. A jó szívvel ajánlott könyvecske tulajdonképpen egy mese – gyermekeknek, vagy inkább felnőtt, jelenlegi, jövendő és volt kutatóknak a tudományról.
A lineáris algebra a BME-n összeforrt a Wettl Ferenc nevével. Könyvének bevezető gondolata: érthetővé tenni azt, amit sokan örök misztikumként élnek meg. Jóllehet ennek a terjedelmes témának az egyetlen tankönyvbe integrálása szinte lehetetlen vállalkozás volt a szerző részéről, mégis sikeresnek bizonyult, hiszen rövid időn belül már a második kiadására is sor került.
Hírlevél