Kiemelt
Rendszeres, vagy most újonnan bekapcsolódó feladatmegoldóinknak itt a következő kihívás! Elég csak a feladat sorszámát és a kérdésre adott választ beküldeni. A mostani az Érintő versenyének 13. fordulója, így (július) 13-ára tettük a beküldési határidőt is. Minden próbálkozónak sok szerencsét 😊!
Az Érintő, és benne a Tudomány rovat mostanában sokat foglalkozik a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepével a matematikában. Pach János írása Pálvölgyi Dömötöréhez hasonlóan az Erdős-sejtés cáfolatától indul, de más vizekre hajózik…
Ez a szöveg a ChatGPT 5.5 Thinking modell segítségével készült: ő írta az első verziót, majd visszajelzéseim alapján újra és újra átírta, végül a végső verziót átszerkesztettem és kiegészítettem. Már önmagában ez is jól mutatja, mennyire témába vág, amiről a cikk szól. – Pálvölgyi Dömötör.
A 2026-os Európai Lány Matematika Diákolimpia versenyzői, Sárdinecz Dóra, Zhai Yufan, Velich Nóra helyettes csapatvezető, Varga Vivien és Bodor Noémi a nevekkel díszített magyar zászlóval.
Az idei Akadémiai Aranyérem és egy új interjúkötet adta az apropóját ennek a cikknek, amelyben Staar Gyula: Egy diszkrét matematikus – Beszélgetések Lovász Lászlóval című könyvének bemutatójáról is beszámolunk.
Mi található a valós számokon túl? Hát, sokan tudják: a komplex számok! Node azon is túl? Sir William Rowan Hamilton (képünkön a róla készült festmény, forrás:Wikipedia) a 19. században felfedezte a kvaterniókat, de még ezeken is túlléphet, és szépen felépítve eljuthat az olvasó az októniók és szedéniók fogalmához Csonka Bence cikkéből.
A Rényi Intézet egyik legújabb projektje az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának részeként zajló kutatásban középiskolai tanárok részére készít nem mindennapi segédanyagokat, óraterveket. Ezek az Órák a Könyvből; utalva az Erdős Pál által sokat emlegetett nagybetűs Könyvre, amely a legszebb matematikai bizonyításokat tartalmazza.
Sikeres volt idén is a hagyományos Matematikus Hangverseny és a szünetében lezajlott Gács András-díjkiosztó ünnepség. 2026-ban a két díjat Backhausz Ágnes és Tarcsay Zsigmond vehette át.
A Héttusa 12. fordulójának beküldési határideje 2026. április 6. volt. A megoldások kiértékelése után közöljük az eredményeket és a megjegyzésekkel kiegészített szerkesztői és versenyzői megoldásokat.
A Tanóra rovatában különböző iskolák történetét, tehetséggondozó tevékenységét is bemutatjuk. Most a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumról tudhatnak meg néhány részletet olvasóink.
Idén újra π-napi előadásokat tartottak az SZTE Bolyai Intézet kutatói a Matematika Világnapján, „kiemelt teltházzal” (több mint 200 látogatóval). A nap díszvendége dr. Katz Sándor, Prima Primissima-díjas matematikatanár volt. Ördöglakatos, Rubik-kockás játékok, π-számjegyek keresése, csomózás, körkerület mérése és tűdobálás is színesítette a programot több szegedi téren.
Staar Gyula legújabb könyve a Typotex kiadásában: Egy diszkrét matematikus − Beszélgetések Lovász Lászlóval. Könyvbemutató: május 7-én 11 órától az MTA Nagytermében, ahol a szerző és a könyv főhőse várják a regisztrált érdeklődőket. A kötet 10%-os kedvezménnyel előrendelhető (fizetni majd csak a megjelenés után kell) a kiadó honlapjáról. Az itt feliratkozóknak tudják biztosítani a korlátozott számban megjelenő könyvet!
Művészet és matematika kapcsolatáról szól ez a cikk: Széchenyi Kinga szobrász, tanár és író, Prékopa András matematikus özvegye a Bolyai Társulatnak ajándékozta Bolyai Jánosról készült domborművét.
Szerencsére az MTA videotárában utólag azok is megnézhetik az Akadémia ünnepi januári előadásait, akik lemaradtak róluk. Freud Róbert szubjektív válogatása ízelítőt ad a matematika hónapjának eseményeiből. (fotó: MTA, Szigeti Tamás)
2026 januárja a matematika hónapja a Magyar Tudományos Akadémián. A jan. 5-i kiállítás megnyitója után jan. 9-én került sor a Matematikai Társulat, a KöMaL, a tehetséggondozó rendszer és a nemzetközi diákolimpiák bemutatására, és a Bolyai Társulat 2025. évi díjainak átadására.
Talán még nem hallottak arról, hogyan tette Hilbert valóban axiomatikussá az euklideszi geometriát, és hogyan akarta logikailag megalapozni az egész matematikát. És arról, hogy az általános relativitáselmélettől kezdve a kvantummechanika születéséig szinte mindenütt ott volt, – beleértve a számítástudományt is – ahol a jövő született.
A Monstrum csoport elemeinek száma körülbelül megegyezik a Jupiter elemi részecskéinek számával. Mérete miatt szokták nevezni Szörnynek vagy Barátságos Óriásnak is. Aki meg szeretné ismerni, annak tudnia kell egyet s mást csoportelméletből, amihez érdemes megnézni a fordító, Maróti Attila megjegyzését az írás végén.
A jövővel kapcsolatos lehetőségek elképzelése és a valószínűségük megbecslése kulcsfontosságú mindennapi életünk megszervezéséhez, illetve hosszabb távú céljaink eléréséhez. Keszthelyi Gabriella idén megjelent könyve azt mutatja be, milyen gondolkodási lépéseket végzünk ilyenkor, hogy mindennek mi a matematikai és tudománytörténeti háttere, illetve mik azok az esetek, amikor az intuíciónk nem vezet helyes eredményre. A könyvet egyaránt ajánljuk középiskolás diákoknak, tanároknak, illetve egyetemi hallgatóknak a témában való elmélyüléshez.
Ha valaki még nem tudja, mi is egy matematikai értelemben vett csomó, Stipsicz András ismeretterjesztő cikkéből könnyen megtanulhatja. Néhány egyszerű, csomókra vonatkozó fogalom és művelet bevezetése után kiderül egy nemrég felfedezett és meglepő válasz egy klasszikus csomóelméleti kérdésre.
Kétnapos előadás-sorozattal ünnepli fennállásának 75. évfordulóját a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. 2025. október 27-én a Rényi Intézetben, 28-án pedig a Magyar Tudományos Akadémián előadásokkal emlékeznek az Intézet 1950-es megalapítása óta eltelt háromnegyed évszázadra.