Részletes keresés

Szöveges keresés

Szűrés rovat szerint

Rovatok

Szűrés megjelenés szerint

Szűrés címkék szerint

A Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Ulrike Tillmannt választotta meg következő, 2027–2030-as ciklusának elnökévé. Az IMU szeptemberi hírlevelében tette közzé az új elnök beköszöntőjét a matematikusok közössége és a mestreséges intelligencia kapcsolatáról.
2026. augusztus 2-án Szegeden a Belvárosi temetőben a régi kopjafák helyett új sírkőavatásra került sor Kalmár László halálának 50. évfordulója alkalmából. Szabó Péter Gábor a Kalmár-hagyaték kutatójaként néhány érdekességet osztott meg az Érintő olvasóival.
A cikk II. részében a kutatás empirikus eredményeit, a feltételes logit modell becsült paramétereit, valamint a képzési területek (gazdaságtudományi, tanár, STEM) közötti interakciós hatások elemzését ismertetik a szerzők. A kapott eredmények alapján gyakorlati és oktatásmódszertani javaslatokat fogalmaznak meg a jövőbeli egyetemi matematikakurzusok megtervezéséhez.

A Héttusa 14. fordulójának határideje október 5. volt. Azok, akik beküldték a megoldásokat, csaknem mind hibátlanul válaszoltak a hét gondolkodtató feladatra. Több megoldónk gondolatait, kiegészítéseit is ismerteti a rovat szerkesztője, Róka Sándor.

Miként válhat egy zongoradarab színek, formák, vizuális megjelenítések forrásává, és hogyan segíthet megközelíteni egy olyan magasan absztrakt fogalmat, mint a hiperbolikus tér? Somogyvári Andrea három évvel ezelőtt felkérést kapott Bolyai János temesvári levelének kétszázadik évfordulójára rendezett kiállítás kivitelezésére. Most szeretné az olvasó számára is átélhetővé tenni azt a belső inspirációt, amely a kiállítás grafikai anyagának megszületését alakította.
Hogyan és mire használható ma a mesterséges intelligencia a matematikában? A bizonyításelmélet egyik legutóbbi eredményéből és Gödel második nemteljességi tételéből kiindulva, majd Church tételét kifejtve jut el Molnár Zoltán Gábor írása a hobbitoktól az AI-bizonyítás jövőjéről szóló megfontolandó és megszívlelendő gondolatokig.
„Sok barátom van az Erdős Iskola, a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny és persze a KöMaL révén szerte az országban és a határon túl is. Hálás vagyok a barátságukért, illetve azért, mert inspiráltak, tehát tőlük is tanulhattam." Bíró Bálint Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanárral készített interjút Paulovics Zoltán.
A philadelphiai Matematikusok Nemzetközi Kongresszusán, az ICM2026-on többek között előadások és kerekasztal-beszélgetések foglalkoztak azzal, hogy miként változtathatja meg a mesterséges intelligencia a bizonyítások megtalálását, ellenőrzését, a tudományos publikálást, sőt a matematika oktatását.
Szegedy Krisztián matematikus, mesterségesintelligencia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2026. október 3-án megjelent írásában a matematikai kutatást és a matematikusokat „fenyegető” mesterséges intelligenciát szimbolizálja: hogyan jutottunk fel eddig a magas sziklákra, és hogyan hódíthatjuk meg a jövőben a hegycsúcsokat?
Két negyedéves ELTE-s matematikatanár-hallgató fogta magát, és elment egy félévre egy közép-finnországi nagyvárosba, Jyväskylä-be tanulni. Közben azt próbálták megfejteni, miért jártak-járnak az emberek csodájára a finn oktatásnak, és vajon mi magyarázza a közelmúlt visszaesését? Kétrészes interjúsorozatuk első darabja a Finnországban élő Fenyvesi Kristóf oktatáskutatóval készült.
Henri B. Kagan és Szoai Kenszo (Kenso Soai), a 2026-os kémiai Nobel-díj nyerteseinek portréja. (Fotó: nobelprize.org.) A két zseniális kutató munkája egymásra épül, Kagan felfedezése és a Soai-reakció gyakorlati szempontból is óriási jelentőségű: egy lépéssel közelebb jutottunk annak megértéséhez, hogyan keletkezett az élet a földön.
A 20. Közép-Európai Matematikai Diákolimpián induló magyar csapat 6 tizedikes-tizenegyedikes diákjának egyéni eredménye: 1 arany, 1 ezüst, 2 bronz és 2 dicséret, a csapatversenyben pedig a hetedik helyen végeztek. Vajon hogyan telt ez az egy hét Szlovéniában?
Hol dől el, hogy melyik városban talál otthonra a világ matematikusainak következő nagy találkozója? Kik választják ki a matematika legrangosabb díjainak bizottságait? És hogyan határozza meg egy nemzetközi szervezet a matematika fejlődésének következő négy évét?
Róka Sándor legújabb gyűjteményében szokás szerint változatos feladatokat gyűjtött csokorba, legnagyobb részük ezúttal nem az általános iskolásoknak, inkább érdeklődő felnőtteknek szól. A legjobb smullyani hagyományokat követi, gyakran ír a feladatok keletkezéséről, történetekkel, anekdotákkal kelti fel az érdeklődést, színesíti a könyvet. A megoldás megkönnyítéséhez ötleteket, mintafeladatokat is alkalmaz.

A Debreceni Egyetem kutatói diszkrét választási kísérlettel közelítik meg a felsőoktatás egyik valós problémáját: hogyan lehetne a sokszor nehéz, kevéssé motiváló tárgy, a matematika oktatását a hallgatói igényekhez igazítani. Az I. rész a kísérlet felépítését adja; az eredmények és a képzési területek szerinti különbségek a folytatásban lesznek igazán tanulságosak.

Szerzőnk, Tóth János ismertet egy számára kedves, kisgyerekes szülőknek hasznos könyvet, majd ennek ürügyén megmutatja, hogy az oroszból fordított könyvek hogyan segítették a a (mindenféle szintű) magyar matematikakönyvek kiadásának megújulását.
A Matematikusok Nemzetközi Kongresszusa a matematika legfontosabb új eredményeinek, problémáinak és kutatási irányainak nemzetközi fóruma. A kongresszus egyik fontos törekvése a különböző matematikai területek közötti kapcsolatok bemutatása. Az idei eseményen, az ICM 2026-on olyan aktuális témák is megjelentek, mint a mesterséges intelligencia és annak lehetséges szerepe a matematikai kutatásban. A Fields-érmes Terence Tao előadásának lényegét Simon Péter főszerkesztő foglalta össze az Érintő olvasóinak.
Almár Iván csillagász és elismert tudományos ismeretterjesztő már az 1950-es évek elejétől figyelemmel kísérte az űrkutatás fejlődését. Közérthető magyarázataival nemzedékekhez hozta közelebb az űrhajózás világát, többek között a Holdra szállás és a Szojuz–Apollo-program szakkommentátoraként. A 94 éves tudóssal, egykori matematika-fizika szakos ELTE-s hallgatóval júniusban készítettünk interjút.
Az új tanévben a 14. fordulóval indul a Héttusa versenye, amelynek érdekes feladataira a megoldásokat (tippeket) az újonnan bekapcsolódók is beküldhetik! E-mailcím: hettusa@ematlap.hu. Határidő: október 5.
Az Érintő, és benne a Tudomány rovat mostanában sokat foglalkozik a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepével a matematikában. Pach János írása Pálvölgyi Dömötöréhez hasonlóan az Erdős-sejtés cáfolatától indul, de más vizekre hajózik…
Lax Péter születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkollokviumot rendeznek a Rényi Intézet Nagytermében, 2026. szeptember 21-én 14 órai kezdettel. Magyar kutatók is bemutatják olyan munkáikat, amelyek szorosan kapcsolódnak a tavaly ehunyt Abel-díjas matematikus életművéhez.
A lefedőkongruenciák elmélete Erdős Pál egyik legkedvesebb kutatási területe volt. Gyarmati Katalin cikke egy olyan problémájának történetét vázolja, amelynek megoldására kezdetben 10, majd 1000 dollárt ajánlott fel. Sejtésének az ellenkezőjét bizonyították be a 2000-es években. Itt egy elemi bizonyítást láthatunk a probléma továbbgondolására.
Idén 65. alkalommal rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat a Rátz László Vándorgyűlést, ezúttal Esztergomban, közösen az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziummal. Az újítások, az előadások és szemináriumok színvonala, a szabadidős programok, a helyi szervezők aktivitása és Esztergom város vendégszeretete mind hozzájárult a négynapos rendezvény sikeréhez.
Kiváló eredménnyel tért haza a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról Sanghajból a magyar csapat: 117 ország közül a 16. helyet szerzték meg, és mindenkinek jutott érem: 1 arany, 1 ezüst és 4 bronz. Dobos Sándor, aki már 30 éve csapatvezető-helyettes, beszámolt az egész éves felkészülésről és a versenyről.
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete egész évben várja színes programjaival az érdeklődőket, tanárokat és diákokat. Szeptembertől ismét elindítja csütörtök délutáni matematikát népszerűsítő előadásait, foglalkozásait. A 11. osztályosoknak pedig idén nyáron is megszervezték a LEMMA tábort, ahol a matematikát szerető középiskolások öt napon át rengeteg tudást és élményt szerezhettek.
Ez a cikk több szempontból is Pálvölgyi Dömötör MI-ről és matematikáról szóló írásának folytatása. Az eredmény, amelyről beszámolunk, ugyanabból a gondolatkörből nőtt ki, amely az egységtávolságok problémájánál is fontos szerepet játszott és sok szálon kapcsolódik magyar matematikusok munkájához.
Bojti Anna társasjáték-tervező és gyerekkönyvíró 2019 óta a Pagony játékkiadójának vezetője. Elsősorban az általános iskolás korosztálynak írja kalandkönyveit. Na de mik is ezek a „lapozgatós” könyvek? És mi közük van a gráfokhoz?
Richard Feynman (1918–1988) a 20. század második felének egyik legismertebb fizikusa, aki több világszerte népszerű tankönyvet és népszerűsítő könyvet írt. A magyarul most kiadott könyv Feynman egy elveszett előadását rekonstruálja, amelyben bolygók Nap körüli mozgási törvényeit adta elő elemi módszerrel a Caltech egyetem kezdő diákjainak 1964-ben.
A Héttusa 13. fordulója a szokásosnál könnyebbnek bizonyult, a legtöbben, 13-an mind a hét feladatot helyesen oldották meg. Most is több beküldő ötleteit, megoldásait és kiegészítéseit ismertetjük. Örömmel üdvözlünk új versenyzőink között egy ötödik osztályost is!
Járy Viola magyar származású, Németországban élő matematika–fizika tanár és tehetséggondozó. A vele készült interjúban betekintést nyerhetünk abba, hogyan épül fel a német matekolimpia rendszere. Kiderül, miként működik a szakköre, és milyen módszerekkel igyekszik a kíváncsiságot és a kreatív problémamegoldást ösztönözni a tanulók körében.