Megjelenés: 2026/4.
A philadelphiai Matematikusok Nemzetközi Kongresszusán, az ICM2026-on többek között előadások és kerekasztal-beszélgetések foglalkoztak azzal, hogy miként változtathatja meg a mesterséges intelligencia a bizonyítások megtalálását, ellenőrzését, a tudományos publikálást, sőt a matematika oktatását.
A 20. Közép-Európai Matematikai Diákolimpián induló magyar csapat 6 tizedikes-tizenegyedikes diákjának egyéni eredménye: 1 arany, 1 ezüst, 2 bronz és 2 dicséret, a csapatversenyben pedig a hetedik helyen végeztek. Vajon hogyan telt ez az egy hét Szlovéniában?
Szegedy Krisztián matematikus, mesterségesintelligencia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2026. október 3-án megjelent írásában a matematikai kutatást és a matematikusokat „fenyegető” mesterséges intelligenciát szimbolizálja: hogyan jutottunk fel eddig a magas sziklákra, és hogyan hódíthatjuk meg a jövőben a hegycsúcsokat?
Hol dől el, hogy melyik városban talál otthonra a világ matematikusainak következő nagy találkozója? Kik választják ki a matematika legrangosabb díjainak bizottságait? És hogyan határozza meg egy nemzetközi szervezet a matematika fejlődésének következő négy évét?
A Matematikusok Nemzetközi Kongresszusa a matematika legfontosabb új eredményeinek, problémáinak és kutatási irányainak nemzetközi fóruma. A kongresszus egyik fontos törekvése a különböző matematikai területek közötti kapcsolatok bemutatása. Az idei eseményen, az ICM 2026-on olyan aktuális témák is megjelentek, mint a mesterséges intelligencia és annak lehetséges szerepe a matematikai kutatásban. A Fields-érmes Terence Tao előadásának lényegét Simon Péter főszerkesztő foglalta össze az Érintő olvasóinak.
Szerzőnk, Tóth János ismertet egy számára kedves, kisgyerekes szülőknek hasznos könyvet, majd ennek ürügyén megmutatja, hogy az oroszból fordított könyvek hogyan segítették a a (mindenféle szintű) magyar matematikakönyvek kiadásának megújulását.
Két negyedéves ELTE-s matematikatanár-hallgató fogta magát, és elment egy félévre egy közép-finnországi nagyvárosba, Jyväskylä-be tanulni. Közben azt próbálták megfejteni, miért jártak-járnak az emberek csodájára a finn oktatásnak, és vajon mi magyarázza a közelmúlt visszaesését? Kétrészes interjúsorozatuk első darabja a Finnországban élő Fenyvesi Kristóf oktatáskutatóval készült.
Róka Sándor legújabb gyűjteményében szokás szerint változatos feladatokat gyűjtött csokorba, legnagyobb részük ezúttal nem az általános iskolásoknak, inkább érdeklődő felnőtteknek szól. A legjobb smullyani hagyományokat követi, gyakran ír a feladatok keletkezéséről, történetekkel, anekdotákkal kelti fel az érdeklődést, színesíti a könyvet. A megoldás megkönnyítéséhez ötleteket, mintafeladatokat is alkalmaz.