A 20. Közép-Európai Matematikai Diákolimpiát (MEMO) augusztus 23. és 29. között rendezték meg Szlovénia harmadik legnagyobb városában, Celjében, ahol 10 ország (Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Svájc, Szlovákia és Szlovénia) 6-6 olyan diákja vett részt a versenyen, akik a verseny tanévében még nem érettségiztek.
A verseny keddi napján a diákok egyénileg gondolkodhattak négy feladaton az algebra, kombinatorika, geometria és számelmélet témaköreiből, és minden feladatra 8-8 pontot lehetett szerezni, így az elérhető összpontszám 32 volt. A magyar diákok az alábbi eredményeket érték el:
Pázmándi József Áron (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., 10. osztály) a maximális 32 ponttal
aranyérmet,
Kis Ágoston (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., 11. osztály)26 ponttal
ezüstérmet,
Mihály Zsolt (Óbudai Árpád Gimn., 11. osztály) 24 ponttal,
és Sánta Gergely Péter (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., 11. osztály) 21 ponttal
bronzérmet,
Vödrös Dániel László (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., 11. osztály) 15 ponttal
és Szabó Sámuel (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Ált. Isk. és Gimn., 11. osztály) 14 ponttal
dicséretet szerzett.
A szerdai csapatversenyen a diákok közösen dolgoztak a kitűzött nyolc feladaton. Itt az első három helyet Csehország, Lengyelország és Németország szerezte meg, a magyar csapat a 7. helyen végzett. A MEMO honlapján elérhetők mind az egyéni, mind a csapatverseny eredményei.
Gratulálunk a csapattagoknak a szép eredményeikhez, és további sok sikert kívánunk pályafutásukhoz!
Nagyon szépen köszönjük a Bolyai János Matematikai Társulat támogatását a csapat részvételéhez és utazásához.
A következő MEMO 2027. augusztus 23–29. között lesz Hagenbergben (Ausztriában).
Kovács Benedek (csapatvezető, ELTE),
Lenger Dániel (csapatvezető-helyettes, Budapesti Fazekas M. Gimn. és ELTE)
Következzen a diákok élménybeszámolója:
A versenyre vasárnap reggel indultunk a nappali vonattal Celjébe. A késő délutáni érkezés után a csapat egyik fele a szobákban lepihent, a másik fele pedig elindult a város első felfedezésére.
Másnap reggeli után közösen átsétáltunk a (később a versenynek is helyet adó) gimnáziumba a nyitóceremóniára. A szokásos beszédek között zeneszámokkal is szórakoztattak minket. A megnyitó után a helyi guide-ok vezetésével megtekinthettük a belvárost, néhány, a látnivalókhoz fűződő érdekességgel megfűszerezve. Ebéd után egy hosszabb, meredek, izzasztó sétát követően a közeli várból fentről csodálhattuk meg a városi panorámát. Lelkes idegenvezetőnktől történelmi körbevezetést is kaptunk és külön érdekesség volt a börtönmúzeum megtekintése. A kollégiumi vacsorát követően a csapat hamar nyugovóra tért, felkészülve a másnapi megmérettetésre.
Az egyéni versenyről vegyes érzésekkel jöttünk ki, voltak, akik pozitívan, mások negatívan csalódtak. A számelméleti probléma bizonyult a legkönnyebbnek egy iterált sorozat parciális szorzataival, amit az algebrai függvényegyenlet követett. A geometria nekünk nem az erősségünk, de így is átlagosan 4,5 pontot szereztünk rajta a 8-ból. A legnehezebbnek a kombinatorikai feladat bizonyult, ezt az aranyérmeseken kívül csak ketten oldották meg hibátlanul, az egyikük Zsolt volt. Délután különféle szabadidős és sporttevékenységekkel ütöttük el az időt, de megpróbáltunk időben elaludni a holnapi csapatversenyre készülve.
A csapatversenynek már mindannyian fáradtabban álltunk neki, mint előző nap az egyéni versenynek. A feladatok összességében tetszettek mindannyiunknak, és jó érzésekkel távoztunk a teremből. A délután most is szabadidős- és sporttevékenységekkel telt el, mint az egyéni verseny napján, és még tichuzni is leültünk este, hiszen már semmilyen megmérettetés nem következett.
Csütörtök délelőtt különböző alkotó tevékenységek közül lehetett választani, ami a helyi diákok vezetésével zajlott; a magyar csapat nagy része a fémmegmunkálást választotta. Délután busszal elmentünk Velenjébe, ahol meglátogattuk a híres szénbányát. A bányába egy 19. századi lifttel ereszkedtünk 180 méteres mélységig, ahol a helyi bányászat korai éveit ismerhettük meg. Ezután fürödtünk a bányászat következtében kialakult tóban, illetve különböző játékokkal töltöttük az időt a tóparton.
Pénteken reggeli után Ljubljanába indultunk, ahová nagyjából egy órás utazást követően érkeztünk meg. A városban egy idegenvezető kísért minket végig a látványosságokon, volt lehetőségünk megtekinteni a helyi várat, galériákat, és a Szlovén Köztársaság Nemzetgyűlését is. Késő délután, a Celjébe való visszaérkezésünk után kezdetét vette az esemény záróceremóniája. A díjkiosztó alatt a legsikeresebb diákok elismerésekben részesültek, majd ezt követően a búcsúvacsora következett. Miután mindenki jóllakott, a verseny hagyományaihoz híven sorozatos kabalalopkodás következett, így a plüsseink száma ez idő alatt 0 és 3 között ingadozott.
Szombaton már csak a hazautazás volt hátra. Reggeli után vonatra szálltunk, és a délutáni órákban megérkeztünk Budapestre, lezárva ezzel az élményekkel teli hetet.
