Újdonságok
2026. augusztus 2-án Szegeden a Belvárosi temetőben a régi kopjafák helyett új sírkőavatásra került sor Kalmár László halálának 50. évfordulója alkalmából. Szabó Péter Gábor a Kalmár-hagyaték kutatójaként néhány érdekességet osztott meg az Érintő olvasóival.
A cikk II. részében a kutatás empirikus eredményeit, a feltételes logit modell becsült paramétereit, valamint a képzési területek (gazdaságtudományi, tanár, STEM) közötti interakciós hatások elemzését ismertetik a szerzők. A kapott eredmények alapján gyakorlati és oktatásmódszertani javaslatokat fogalmaznak meg a jövőbeli egyetemi matematikakurzusok megtervezéséhez.
Miként válhat egy zongoradarab színek, formák, vizuális megjelenítések forrásává, és hogyan segíthet megközelíteni egy olyan magasan absztrakt fogalmat, mint a hiperbolikus tér? Somogyvári Andrea három évvel ezelőtt felkérést kapott Bolyai János temesvári levelének kétszázadik évfordulójára rendezett kiállítás kivitelezésére. Most szeretné az olvasó számára is átélhetővé tenni azt a belső inspirációt, amely a kiállítás grafikai anyagának megszületését alakította.
Hogyan és mire használható ma a mesterséges intelligencia a matematikában? A bizonyításelmélet egyik legutóbbi eredményéből és Gödel második nemteljességi tételéből kiindulva, majd Church tételét kifejtve jut el Molnár Zoltán Gábor írása a hobbitoktól az AI-bizonyítás jövőjéről szóló megfontolandó és megszívlelendő gondolatokig.
A philadelphiai Matematikusok Nemzetközi Kongresszusán, az ICM2026-on többek között előadások és kerekasztal-beszélgetések foglalkoztak azzal, hogy miként változtathatja meg a mesterséges intelligencia a bizonyítások megtalálását, ellenőrzését, a tudományos publikálást, sőt a matematika oktatását.
Két negyedéves ELTE-s matematikatanár-hallgató fogta magát, és elment egy félévre egy közép-finnországi nagyvárosba, Jyväskylä-be tanulni. Közben azt próbálták megfejteni, miért jártak-járnak az emberek csodájára a finn oktatásnak, és vajon mi magyarázza a közelmúlt visszaesését? Kétrészes interjúsorozatuk első darabja a Finnországban élő Fenyvesi Kristóf oktatáskutatóval készült.
Róka Sándor legújabb gyűjteményében szokás szerint változatos feladatokat gyűjtött csokorba, legnagyobb részük ezúttal nem az általános iskolásoknak, inkább érdeklődő felnőtteknek szól. A legjobb smullyani hagyományokat követi, gyakran ír a feladatok keletkezéséről, történetekkel, anekdotákkal kelti fel az érdeklődést, színesíti a könyvet. A megoldás megkönnyítéséhez ötleteket, mintafeladatokat is alkalmaz.

A Debreceni Egyetem kutatói diszkrét választási kísérlettel közelítik meg a felsőoktatás egyik valós problémáját: hogyan lehetne a sokszor nehéz, kevéssé motiváló tárgy, a matematika oktatását a hallgatói igényekhez igazítani. Az I. rész a kísérlet felépítését adja; az eredmények és a képzési területek szerinti különbségek a folytatásban lesznek igazán tanulságosak.

Szerzőnk, Tóth János ismertet egy számára kedves, kisgyerekes szülőknek hasznos könyvet, majd ennek ürügyén megmutatja, hogy az oroszból fordított könyvek hogyan segítették a a (mindenféle szintű) magyar matematikakönyvek kiadásának megújulását.
Almár Iván csillagász és elismert tudományos ismeretterjesztő már az 1950-es évek elejétől figyelemmel kísérte az űrkutatás fejlődését. Közérthető magyarázataival nemzedékekhez hozta közelebb az űrhajózás világát, többek között a Holdra szállás és a Szojuz–Apollo-program szakkommentátoraként. A 94 éves tudóssal, egykori matematika-fizika szakos ELTE-s hallgatóval júniusban készítettünk interjút.
Az Érintő, és benne a Tudomány rovat mostanában sokat foglalkozik a mesterséges intelligencia egyre növekvő szerepével a matematikában. Pach János írása Pálvölgyi Dömötöréhez hasonlóan az Erdős-sejtés cáfolatától indul, de más vizekre hajózik…
Idén 65. alkalommal rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat a Rátz László Vándorgyűlést, ezúttal Esztergomban, közösen az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziummal. Az újítások, az előadások és szemináriumok színvonala, a szabadidős programok, a helyi szervezők aktivitása és Esztergom város vendégszeretete mind hozzájárult a négynapos rendezvény sikeréhez.
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete egész évben várja színes programjaival az érdeklődőket, tanárokat és diákokat. Szeptembertől ismét elindítja csütörtök délutáni matematikát népszerűsítő előadásait, foglalkozásait. A 11. osztályosoknak pedig idén nyáron is megszervezték a LEMMA tábort, ahol a matematikát szerető középiskolások öt napon át rengeteg tudást és élményt szerezhettek.
Bojti Anna társasjáték-tervező és gyerekkönyvíró 2019 óta a Pagony játékkiadójának vezetője. Elsősorban az általános iskolás korosztálynak írja kalandkönyveit. Na de mik is ezek a „lapozgatós” könyvek? És mi közük van a gráfokhoz?
Járy Viola magyar származású, Németországban élő matematika–fizika tanár és tehetséggondozó. A vele készült interjúban betekintést nyerhetünk abba, hogyan épül fel a német matekolimpia rendszere. Kiderül, miként működik a szakköre, és milyen módszerekkel igyekszik a kíváncsiságot és a kreatív problémamegoldást ösztönözni a tanulók körében.
Nemrég érkezett a BME Matematika Intézettől a hír, hogy elhunyt Szabados Tamás, a Sztochasztika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense. Kollégája, Bolla Marianna, az MTA doktora írt róla, nem egy teljes életművét átfogó nekrológot, inkább személyes visszaemlékezést a vele való közös munkára élete utolsó évtizedében.
A matematikaoktatás értékelési gyakorlatának legújabb kutatási eredményeit és fejlesztési lehetőségeit mutatta be az immár másodszorra megrendezett FAME (Feedback and Assessment in Mathematics Education) konferencia 2026 június elején Budapesten a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és az MTA-Rényi-ELTE Matematikadidaktikai Kutatócsoport szervezésében, több mint 80 európai kutató részvételével.
Berzsenyi György (1938–2026) amerikai-magyar matematika professzor hosszú betegeskedés után június 4-én elhunyt. Regénybe illő élete méltó volt őseihez, és rengeteget adott utódainak. A képen feleségével, Kay-jel látható.
Áprilisban nemzetközi konferenciát rendeztek Debrecenben, témája a matematika és az informatika didaktikai kutatásainak bemutatása és megbeszélése volt. A szervezőbizottságból Báró Emőke tudósított az eseményről.
Mosóczi András, a mateking.hu alapítója sarkos véleményt fogalmaz meg cikkében a bennfoglalás tanításáról. Lehet vele vitatkozni, de olvassák el mellé C. Neményi Eszter: Áldás vagy átok című cikkét is ugyanebben a témában.