17. szám 2020. szeptember

Még több cikk

Nagy öröm Sós Verát, oly sokunk munkatársát, akadémiai mamáját vagy nagymamáját, a magyar kombinatorikus iskola nagyasszonyát 90. születésnapján köszönteni. De nehéz feladat is, hiszen olyan sok minden tódul az ember fejébe: fontos és gyönyörű matematikai eredményei; elragadó egyetemi és konferencia-előadásai; új tárgyak bevezetése az oktatásba; személyes törődése munkatársaival és tanítványaival; díjai és elismerései; a tudományos közélet odaadó szolgálata itthon és nemzetközi téren. – Lovász László írása.

Backhausz Ágnes és Simon Péter a tesztelésről szóló cikkük 2. részében folytatja a betegek arányának becslésével kapcsolatos, gyakran használt valószínűségszámítási, statisztikai ismeretek összefoglalását annak a kérdésnek a kapcsán, hogy hány tesztet érdemes végezni, ha az arányt adott pontossággal szeretnénk megbecsülni egy véletlenszerűen választott minta alapján. Itt olvasható az 1. rész. Itt pedig a folytatás.

A 2020-as évet beárnyékoló COVID-19 járvány a matematikus közösséget sem kímélte. A betegség szövődményeinek következtében április 11-én elhunyt John Horton Conway, a 20-ik század egyik legsokoldalúbb és legkülönlegesebb matematikusa. Ahogy hivatalos önéletrajzírója, Siobhan Roberts fogalmazott, Conway a világ egyik legszerethetőbb egomániása, az egy személybe összegyúrt Arkhimédész, Mick Jagger, Salvador Dalí és Richard Feynman. A Brit Király Társaság néhai elnöke, Sir Michael Atiyah szerint pedig egyenesen a világ legmágikusabb matematikusa, akit  Stipsicz András és Titkos Tamás mutat be az Érintő olvasóinak. Tovább...

Pintér GergőÚj világok teremtése − Geometriai képzetek és képződmények” című könyvének bemutatóját a Typotex kiadó szeptember 20-án 17:00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központ udvarán tartja meg. A készülő könyvről, amely több nagyon különböző jellegű választ ad a „mire jó ez” kérdésre, már korábban is írt a szerző az Érintő hasábjain. Tovább…

A 2019/20-as tanév második féléve és a 2020. májusi érettségi időszak hosszú ideig emlékezetes lesz minden diák, tanár és szülő számára. Pár dolgot nyilvánvalóvá tett ez a két-három hónap: ezek közül talán a legfontosabb, hogy iskolára (mint fizikai térre) és pedagógusra szükség van a 21. században is. Az alábbi cikkben a 2020. évi matematika érettségi vizsga rövid elemzését végezi el Csapodi Csaba és Koncz Levente. Tovább...

A járvány miatt az idei MEMO-t sajnos nem lehetett élőben megtartani az eredeti tervek szerint Szlovákiában. Ennek pótlására rendhagyó módon Online MEMO szerveződött. A magyar csapat tagjai: Fleiner Zsigmond, Füredi Erik, Hámori Janka, Kovács Tamás, Szabó Kornél, Várkonyi Zsombor nagyon szép eredményeket értek el. Lenger Dániel csapatvezető rövid beszámolója következik.

Történt 1895-ben, hogy a Bécsi Egyetemen Ernst Mach, a neves fizikus számára bölcsészeti jellegű katedrát hoztak létre ,,az induktív tudományok történetének és filozófiájának tanára’’ megnevezéssel…Karl Sigmund könyvéből Ernst Mach mellett az őt a tudományfilozófiai katedrán váltó Ludwig Boltzmann életébe és munkásságba is bepillantást nyerünk. De olvashatunk Albert Einsteinről, David Hilbertről vagy Bertrand Russellről. Molnár Zoltán Gábor könyvismertetése következik.

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának alapszakos hallgatói körében elvégzett felmérés során Fülöp Ottilia és Nagy Marcell a második féléves matematika tárgy online oktatását vizsgálta 2020-ban. Kérdőívükben a kényesebb kérdésektől sem riadtak vissza, mint például, hogy mennyire tipikus a nem megengedett segédeszközök használata a virtuális számonkérések során… Tovább...

Kerekes Ferenc (1784−1850) a Debreceni Református Kollégium matematika professzora szerint „...úgy kell tanítani, hogy az mind a tanítónak, mind a diáknak a gyönyörűségére szolgáljon”. Kántor Sándorné feldolgozta Kerekes matematikai és matematika didaktikai munkásságát, többek között ma is aktuális cikkét, a matematikának a felfedeztető módszerrel (de methodo heuristica) való tanításáról. Tovább...

Zombori Zsolt már hétéves korában programokat írt, egyetemistaként a filozófia, majd a logika érdekelte. Három éve  a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a Mesterséges intelligencia kutatócsoportban a gépi tanulás és az automatikus tételbizonyítás témájával foglalkozik.

A mesterséges intelligencia neuronhálózatai képesek megoldani mintafelismerési problémaként átfogalmazható technikai kihívásokat. Természetes hangzású nyelvi fordítást nyújtanak. Képkezelő alkalmazások használják őket arra, hogy felismerjék és csoportosítsák a többször felbukkanó arcokat a galériádban. Mindazonáltal a neuronhálózatok mindig is lemaradtak egy szembetűnő területen: a bonyolult szimbolikus matematikai problémák megoldásában. Lehet, hogy most itt az áttörés? 2020 májusában a Quanta Magazine-ban jelent meg Stephen Ornes cikke, amelyet Csuzdi Domonkos fordított le magyarra, és Sugár Tímea lektorált. Írásunk erre a cikkre hívja fel a figyelmet. Tovább...

Körtesi Péter, az idei jól sikerült nemzetközi online Matematikatörténet és Matematikaoktatás Konferencia főszervezője beszámolója a megújult MacTutor History of Mathematics Archive honlapról is fontos információkat közöl. A konferencia céljai között szerepel az, hogy a közép-európai régió matematikusainak életéről, munkásságáról sok hiányzó adattal, pontosítással hozzájáruljon a jelzett adatbázis kiegészítéséhez, továbbfejlesztéséhez. Tovább…

Ugye mindenkinek van kedvenc száma? Az enyém az e = 2,7182818284..., , amellyel legtöbben a középiskolában, a természetes logaritmus alapszámaként találkoznak először. Ez az irracionális (sőt transzcendens) szám minden matematikus közeli barátja, hiszen megannyi helyen bukkan fel. Ebben az írásban Görbe Tamás öt példát gyűjtött össze, a teljesség és a részletes bizonyítások igénye nélkül. Tovább...

Tóth János és Simon L. Péter: Differenciálegyenletek (Typotex, Budapest, 2020) könyvének harmadik, javított kiadása bevezetést nyújt a differenciálegyenletek elméletébe a matematikus és a differenciálegyenleteket tanuló nem matematikus hallgatók számára. A könyvet jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a differenciálegyenletek és az alkalmazások iránt – Pituk Mihály ismerteti a könyvet.

2020. szeptember 10-én ünnepelte  Calyampudi Radhakrishna (C. R.) Rao századik születésnapját. Aki csak staisztikát tanult a világon az utóbbi fél évszázadban, az mind találkozhatott a nevével, amelyet híres tételek viselnek. 16 könyv és 350 tudományos cikk szerzője. Rao a véletlen művének tekintette, hogy a statisztikával kapcsolatba került, ami egyébként is a véletlenek tudománya. Bolla Marianna életrajzi írása következik egy élő legendáról. Tovább...

A cikksorozat negyedik részében egy geometriai feladatot járunk körbe, amelyet Laczkó László kollégám dolgozott fel. Az anyag megtalálható a Budapesti Fazekas Gimnázium matematikaoktatási portálján (http://matek.fazekas.hu) a cikkek között, „Ismételjük a geometriát egy feladaton keresztül!” címmel. Az ott szereplő megoldások közül válogat és mutat meg néhányat Szoldatics József. Tovább...

Molnár Zoltán Gábor és Ritter Márta ajánlója a kortárs magyar irodalom kedvelőinek szól, azoknak, akik szerették Esterházy Pétert és olvasták (vagy még nem olvasták) a Rubens és a nemeuklideszi asszonyokat és a Hasnyálmirigynaplót. És persze a matematika iránt érdeklődőket is várja az  Ódry Színpadon a Színház és Filmművészeti Egyetem fiataljainak produkciója, hiszen ott az a bájos esterházys fogás, ahogy a szerző becsempészi a modern logika és halmazelmélet problémáit a literátus emberek sajátos bölcsészvilágába. Tovább...

Egész évszázadra – de talán még messzebbre is – visszamenőleg pontosan lehet tudni, hogy az igazán komoly tehetséggondozás motorja a tanár, aki maga köré gyűjti és meg is tartja az érdeklődő diákokat. Ilyen tanár az Elemi matematika mesterfokon c. könyv szerzője, Schultz János is. A tematikus gyűjtemény 357 feladata a hazai és nemzetközi versenyek témaköreit veszi sorra. Kiss Géza méltatja a kötetet. Tovább…