Hogyan és mire használható ma a mesterséges intelligencia a matematikában? A bizonyításelmélet egyik legutóbbi eredményéből és Gödel második nemteljességi tételéből kiindulva, majd Church tételét kifejtve jut el Molnár Zoltán Gábor írása a hobbitoktól az AI-bizonyítás jövőjéről szóló megfontolandó és megszívlelendő gondolatokig.
„Sok barátom van az Erdős Iskola, a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny és persze a KöMaL révén szerte az országban és a határon túl is. Hálás vagyok a barátságukért, illetve azért, mert inspiráltak, tehát tőlük is tanulhattam." Bíró Bálint Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanárral készített interjút Paulovics Zoltán.
A philadelphiai Matematikusok Nemzetközi Kongresszusán, az ICM2026-on többek között előadások és kerekasztal-beszélgetések foglalkoztak azzal, hogy miként változtathatja meg a mesterséges intelligencia a bizonyítások megtalálását, ellenőrzését, a tudományos publikálást, sőt a matematika oktatását.
A philadelphiai Matematikusok Nemzetközi Kongresszusán, az ICM2026-on többek között előadások és kerekasztal-beszélgetések foglalkoztak azzal, hogy miként változtathatja meg a mesterséges intelligencia a bizonyítások megtalálását, ellenőrzését, a tudományos publikálást, sőt a matematika oktatását.
A 20. Közép-Európai Matematikai Diákolimpián induló magyar csapat 6 tizedikes-tizenegyedikes diákjának egyéni eredménye: 1 arany, 1 ezüst, 2 bronz és 2 dicséret, a csapatversenyben pedig a hetedik helyen végeztek. Vajon hogyan telt ez az egy hét Szlovéniában?
Hol dől el, hogy melyik városban talál otthonra a világ matematikusainak következő nagy találkozója? Kik választják ki a matematika legrangosabb díjainak bizottságait? És hogyan határozza meg egy nemzetközi szervezet a matematika fejlődésének következő négy évét?
Lax Péter születésének 100. évfordulója alkalmából emlékkollokviumot rendeznek a Rényi Intézet Nagytermében, 2026. szeptember 21-én 14 órai kezdettel. Magyar kutatók is bemutatják olyan munkáikat, amelyek szorosan kapcsolódnak a tavaly ehunyt Abel-díjas matematikus életművéhez.
„Sok barátom van az Erdős Iskola, a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny és persze a KöMaL révén szerte az országban és a határon túl is. Hálás vagyok a barátságukért, illetve azért, mert inspiráltak, tehát tőlük is tanulhattam." Bíró Bálint Rátz Tanár Úr Életműdíjas tanárral készített interjút Paulovics Zoltán.
Két negyedéves ELTE-s matematikatanár-hallgató fogta magát, és elment egy félévre egy közép-finnországi nagyvárosba, Jyväskylä-be tanulni. Közben azt próbálták megfejteni, miért jártak-járnak az emberek csodájára a finn oktatásnak, és vajon mi magyarázza a közelmúlt visszaesését? Kétrészes interjúsorozatuk első darabja a Finnországban élő Fenyvesi Kristóf oktatáskutatóval készült.
Idén 65. alkalommal rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat a Rátz László Vándorgyűlést, ezúttal Esztergomban, közösen az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziummal. Az újítások, az előadások és szemináriumok színvonala, a szabadidős programok, a helyi szervezők aktivitása és Esztergom város vendégszeretete mind hozzájárult a négynapos rendezvény sikeréhez.
A matematikaoktatás értékelési gyakorlatának legújabb kutatási eredményeit és fejlesztési lehetőségeit mutatta be az immár másodszorra megrendezett FAME (Feedback and Assessment in Mathematics Education) konferencia 2026 június elején Budapesten a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és az MTA-Rényi-ELTE Matematikadidaktikai Kutatócsoport szervezésében, több mint 80 európai kutató részvételével.
Hogyan és mire használható ma a mesterséges intelligencia a matematikában? A bizonyításelmélet egyik legutóbbi eredményéből és Gödel második nemteljességi tételéből kiindulva, majd Church tételét kifejtve jut el Molnár Zoltán Gábor írása a hobbitoktól az AI-bizonyítás jövőjéről szóló megfontolandó és megszívlelendő gondolatokig.
Szegedy Krisztián matematikus, mesterségesintelligencia-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2026. október 3-án megjelent írásában a matematikai kutatást és a matematikusokat „fenyegető” mesterséges intelligenciát szimbolizálja: hogyan jutottunk fel eddig a magas sziklákra, és hogyan hódíthatjuk meg a jövőben a hegycsúcsokat?
Az új tanévben a 14. fordulóval indul a Héttusa versenye, amelynek érdekes feladataira a megoldásokat (tippeket) az újonnan bekapcsolódók is beküldhetik! E-mailcím: hettusa@ematlap.hu. Határidő: október 5.
A Héttusa 13. fordulója a szokásosnál könnyebbnek bizonyult, a legtöbben, 13-an mind a hét feladatot helyesen oldották meg. Most is több beküldő ötleteit, megoldásait és kiegészítéseit ismertetjük. Örömmel üdvözlünk új versenyzőink között egy ötödik osztályost is!
Henri B. Kagan és Szoai Kenszo (Kenso Soai), a 2026-os kémiai Nobel-díj nyerteseinek portréja. (Fotó: nobelprize.org.) A két zseniális kutató munkája egymásra épül, Kagan felfedezése és a Soai-reakció gyakorlati szempontból is óriási jelentőségű: egy lépéssel közelebb jutottunk annak megértéséhez, hogyan keletkezett az élet a földön.
A magyar űrprogram egyik kísérlete különösen szép példája annak, hogy az űrkutatásban nemcsak mérnöki és fizikai, hanem matematikai kérdések is közvetlen szerepet kapnak. A HUNOR programhoz kapcsolódó IMU-DRS kísérletet Kornyik Miklós dolgozta ki, és Kapu Tibor végezte el a Nemzetközi Űrállomáson.
Róka Sándor legújabb gyűjteményében szokás szerint változatos feladatokat gyűjtött csokorba, legnagyobb részük ezúttal nem az általános iskolásoknak, inkább érdeklődő felnőtteknek szól. A legjobb smullyani hagyományokat követi, gyakran ír a feladatok keletkezéséről, történetekkel, anekdotákkal kelti fel az érdeklődést, színesíti a könyvet. A megoldás megkönnyítéséhez ötleteket, mintafeladatokat is alkalmaz.
Szerzőnk, Tóth János ismertet egy számára kedves, kisgyerekes szülőknek hasznos könyvet, majd ennek ürügyén megmutatja, hogy az oroszból fordított könyvek hogyan segítették a a (mindenféle szintű) magyar matematikakönyvek kiadásának megújulását.
Hírlevél