Bolyai János (1802–1860) a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője, amelyet ő maga abszolút geometriának nevezett. Életében nem kapta meg azt az elismerést, amelyet megérdemelt volna, halála után a matematikus társadalom viszont rövid idő alatt felismerte és elismerte érdemeit. Jelen írásban utódaival foglalkozunk, és azzal, hogy közülük sokan élnek ma is, és megvan a remény, hogy a család nem hal ki.
A családfákban a házastársak nevét dőlten írtam, a feleségek esetében a lánykori nevet használom. Ahol több házastárs is volt, ott megszámozom őket, és a gyermekeknél is jelzem, hogy melyik szülőtől vannak.
Bolyai János gyermekei és unokái
Bolyai Jánosnak négy gyermeke volt: Dénes (1837–1913), Amália (1840–1893), Eliza-Klára (néhol Erzsébet, 1844–1865)1 és Gyula (1855–1901). Bolyai János csak az 1849-ben, a forradalom idején vehette el Orbán Rozáliát, mert kaució hiányában addig nyugdíjas kapitányként ezt nem tehette meg. Gyermekei közül Dénest és Amáliát ismerte el hivatalosan, de mindegyikről gondoskodott. Közülük Dénes és Amália házasodott meg, de gyermekei csak Dénesnek voltak. Tehát Dénesnek köszönhetjük, hogy ma is vannak élő Bolyai utódok.
Miután a marosvásárhelyi református kollégiumban Dénes elvégezte a négy elemit, apja beadta a nagyszebeni katonai nevelőintézetbe. Dénes itt nem sokáig bírta, ezért apja visszavitte a kollégiumba, de sajnos ott sem haladt a tanulással. Ezért János elküldte kereskedőinasnak apja második házassága szerinti sógorához, Nagy Istvánhoz Segesvárra. Dénesnek ez sem tetszett, nem tudott megfelelően teljesíteni, és ezt is abbahagyta. Tudjuk, hogy 1857-ben Marosvásárhelyen katonai szolgálatot teljesített, majd megszakításokkal több mint 11 évet katonáskodott, részt vett két hadjáratban is.
Dénes háromszor nősült. Sokáig öt gyermekéről tudtunk, akik közül egy meghalt. 1898-ban egy levélben ezt írta: „két nőm, 3 fiam és 1 lányom elhalálozván, a sors sok szomorúságot mért reám”2. A Gyulafehérvári Hírlap nekrológja szerint tizenkét gyermeke született3, ezek közül kilencet tudtunk azonosítani levéltári dokumentumok alapján. Négyen nőttek fel (két fiú és két lány), és családot is alapítottak.
Első felesége Szabó Katalin volt, akivel 1869-ben esküdtek meg Marosvásárhelyen.4 Szabó Katalin 1845-ben születhetett Marosvásárhelyen5, és legkésőbb 1879-ben elhunyt. Gyermekeik:
Bolyai Zsigmond (1867–?)6 keresztelője Marosvásárhelyen volt 1867. szeptember 4-én Bolyai Dénes és Szabó Katalin házasságon kívüli gyermekeként. 1872. márc. 16-án azt a bejegyzést fűzték a kereszteléshez, hogy Dénes saját fiának ismeri el. Kiskorában elhunyt.
Bolyai Anna (1869–?) 1869. május 20-án született, Marosvásárhelyen keresztelték 1872. március 16-án.7 Kiskorában elhunyt.
Bolyai Farkas (1870–1929) 1870. augusztus 15-én született, Marosvásárhelyen keresztelték 1872. március 16-án (együtt Annával), Marosvásárhelyen volt pincér, és 1929. július 9-én halt meg.
Bolyai Mária (1873?–1920) Nagykanizsán halt meg 1920. október 5-én. A családi emlékezetben, és ennek alapján sok írásban az szerepel, hogy Marosvásárhelyen született. Többször átnéztem a marosvásárhelyi levéltár református anyakönyveit, és nem találtam nyomát. Arra gondolva, hogy később is keresztelhették, az anyakönyveket 1879-ig néztem át, amikor már Dénes első felesége nem élt. Három-négy évet szoktak emlegetni születési évként. Ezek közül az 1869 vagy 1870, Anna és Farkas születése miatt, nem lehetséges. 1865-re nem találtam adatot az anyakönyvekben.8 De ez az év azért sem lehetséges, mert a családban mindenki úgy tudta, hogy a legidősebb testvér az 1870-ben született Farkas, mivel a két elhunyt gyermeket, Zsigmondot és Annát elfelejtették. Ezek után csak Déván születhetett, ahol Dénes 1873 és 1879 között (dokumentumokkal igazolhatóan) írnok volt az ügyészségen.9 Lehet, hogy már hamarabb Déván dolgozott, de erre nem találtam forrást. Sajnos a dévai református anyakönyvek elvesztek (vagy elvesztették, amikor kötelező módon le kellett adni a levéltárnak). Ezért a családfában kérdőjellel jelölöm az 1873-at születési évként, ennél később már nem születhetett, hisz 1890-ben férjhez ment.
Dénest 1879 februárjában Karánsebesre helyezték irodatisztként a törvényszékre. Ekkor már második felesége volt, Herberger Matild (1856–1897), aki római katolikus volt, és a gyermekeket is katolikusnak keresztelték. Gyermekeik:
Bolyai Malvina Mária, gyakran Malvin, Málvin (1879–1934) 1879. március 27-én született Karánsebesen, megkeresztelték 1881. augusztus 21-én Déván.10 Meghalt Temesváron, 1934. január 19-én infarktusban.11
Bolyai Elemér (1880–1880) 1880. június 12-én született Karánsebesen, meghalt 1880. június 20-án.12
Bolyai Antal (?–?) Róla nem tudunk semmit, csak annyit, hogy a családi emlékezet szerint létezett, és korán elhunyt.
Dénest 1881 szeptemberében a nagykanizsai törvényszékre helyezték irodaigazgatói minőségben.13 A család is odaköltözött, kivéve az akkor 13 éves Farkast, aki valószínűleg a nagyszülőknél maradt Marosvásárhelyen. 1894-ben történt az utolsó áthelyezés, ez esetben Gyulafehérvárra.14
Miután második felesége is meghalt, megnősült harmadszor is. 1903-ban elvette a 39 évvel fiatalabb, tordai születésű Lőrincz Arankát (1876–1955).15 Lőrincz Aranka halálának dátuma unokájától, Bolyai Jánostól (1945) származik. Két gyermekük született:
Bolyai Antal János (1905–1905) Gyulafehérváron született 1905. május 23-án, meghalt 1905. június 4-én veleszületett gyengeségben.16
Bolyai János (1907–1971) Gyulafehérváron született 1907. december 24-én.17 1929-ben áttelepült Magyarországra. Edelényben halt meg 1971-ben.
Amikor Bolyai Dénest 1903-ban nyugdíjazták 2600 korona évi fizetése után 2392 korona évi nyugdíjat állapítottak meg, de később (valószínűleg Dénes kérésére) beszámítottak (a megszakítások miatt csak) négy katonai évet is, és megkapta a teljes fizetéssel azonos 2600 koronát „tekintettel vagyontalanságára és arra, hogy hosszas állami szolgálata alatt teljes elismerést érdemlő szorgalmat és sikeres tevékenységet fejtett ki”.18
Amikor Dénes meghalt, a Budapesti Hírlap 1913. szeptember 27-i nekrológjában (amelyet átvett a Székely Napló is) azt írta, hogy „Bólyai Bólyai Dénes, nyugalmazott törvényszéki irodaigazgató 77 éves korában Gyulafehérvárott meghalt. Az elhunyt a magyar tudományosság büszkeségének, Bólyai Jánosnak fia volt. Farkasnak pedig unokája. Dénes nem örökölte atyjának és nagyatyjának hajlamát s az egzakt matematika művelése helyett sokkal mozgalmasabb pályát választott, beállott katonának és vitézül végigharcolta az 1859-iki olasz és 1866-iki porosz hadjáratot. Apáitól ha nem is örökölte azok óriás tehetségét, de örökül kapta jellemüket és magyar érzésüket.” (Az újságíróknak sokszor meggyűlt a bajuk a Bolyaik nevének írásával! Az életkor sem pontos, hisz október 8-án lett volna 76 éves.)
Oláh Gábor költő és Bodó Aladár író 1906-os erdélyi kirándulásuk alkalmával meglátogatták Bolyai Dénest Gyulafehérváron. „Bolyai Dénes ekkor már hetven körül járt, de igen fürge volt, s mindenért úgy lelkesedett, mint egy süldő diák. Igen fiatal, harmadik feleségének gavallér módján udvarolt. Azt írta róla Oláh, hogy a Bolyaiaktól csak a nagy virtust és bő vért örökölte, szellemieket alig.”19
1911-ben, Bolyai János újratemetésekor Szilágyi Sándor (1865–1935) doktor, fonográfra vette Bolyai Dénes hangját, sajnos a felvételnek nyoma veszett. De talán csak lappang valahol!
Bolyai János unokáinak utódai
Vegyük sorra a négy felnőttkort megért gyermek mindegyikének a családfáját.
Bolyai Farkas (1870–1929)
Pincér volt Marosvásárhelyen. 1908-ban feleségül vette Gál Annát (1879–1967). Hét gyermekükről tudunk, de Gál Anna 1939-ben a Keleti Újságnak úgy nyilatkozott családjáról és az elhunyt férjéről, hogy: „Amíg élt, jól ment sorunk, de egy napon elcsúszott a kávéházban, úgy hozták haza törött csonttal. Hat hónapig feküdt csendben. Aztán elment. Jó ember volt, mindenki szerette. […] Tíz gyermekkel maradtam. Egyedül és segítség nélkül. A tízből megmaradt hat.”20 A gyászjelenésben hét gyermek neve szerepel, tehát, ha voltak még gyermekek, akkor azok még a férje életében meghaltak. A legnagyobbik gyermek, Bolyai Katalin (1903–1935)21 rosszul sikerült házassága miatt öngyilkos lett. A második gyermek, Bolyai Anna (1905–1999)22 az 1939-ben született Bolyai Erzsébetnek a keresztanyja volt Bolyai Máriával (1907–?) együtt. Bolyai Anna Dicsőszentmártonban halt meg 94 évesen. Megtermett nő volt, mosolygós, barátságos és a helybeliek emlékezete szerint kemény igazságérzete volt.
Bolyai Mária (1907–?) Annával együtt dolgozott Bukarestben. Első férje a holokauszt áldozata volt. Második férjével, a második világháború után Izraelbe költözött, majd onnan Kanadába. Montrealban éltek, tartották a kapcsolatot az itthoni rokonsággal, legalább egyszer haza is látogattak. Pénzküldéssel is támogatták az itthoniakat. Állítólag öregotthonban haltak meg, de nem tudni mikor.
Bolyai Farkas (1911–1995)23 műbútorasztalos volt. Talán ő volt az első a testvérek közül, aki Dicsőszentmártonba költözött, és a többiek (Anna, János, Dénes) követték. Felesége Pál Katalin (1918–2002).24 Két lányuk született, Bolyai Erzsébet (1939)25 Dicsőszentmártonban és Bolyai Katalin (1942–2014) Nagybányán, ahol néhány évig laktak. Később visszaköltöztek Dicsőszentmártonba. Erzsébet Marosvásárhelyen pénzügyi szakiskolát végzett, férjhez ment Mihálydeák Gyulához (1944–2012),26 majd ugyanott dolgozott a közélelmezési vállalat adminisztrációs osztályán. Gyermekük nem született. Mindketten nagy rejtvényfejtők voltak, többször nyertek különböző díjakat. Húga, Katalin magyar-francia szakot végzett Kolozsváron, ahol a francián évfolyamtársa volt Victor Babeș (1854–1926) román orvos unokájának. Férjhez ment Lendvay Istvánhoz (1940–2006). Két gyermekük született: Zsuzsanna (1968) és István (1970–2010). Lendvay Zsuzsannának Natália nevű lánya 1990-ben született. Lendvay Zsuzsanna 1989-től Magyarországon él, adminisztratív munkakörben dolgozik, leánya férjével Ausztriában lakik, első gyermeküket várják. Ezen utóbbi adatok Lendvay Zsuzsannától származnak. 1971-ben a Szatmári Hírlap arról számolt be, hogy „a börvelyi általános iskola tanulói, valamint az ingázó középiskolás diákok, Baracsi Béla és Lendvay Katalin tanárok irányítása mellett, Ady Endre-emlékestet tartottak a helybeli művelődési otthonban.” Ugyanakkor az újság arról is beszámol, hogy a tanulók évek óta rendszeresen vásárolják s szépirodalmi könyveket, és „ez a börvelyi tanárok nevelőmunkáját dicséri, de méltánytalanság lenne elhallgatni, hogy a könyvbarát tanulók, Lendvay Katalin irodalom szakos tanárnőtől kapták a kezdeti buzdítást, majd a mindig nagyon hasznos tájékoztatást is.” Lendvay (Bolyai) Katalin Börvelyen az Igaz Szó irodalmi lap önkéntes terjesztője volt.27
Bolyai János (1916–1990)28 vasúti tisztviselő volt, aki feleségével, Suba Ilonával (1925–1992) Dicsőszentmártonban élt. Házasságukból született Erzsébet (1948–2024?) és Farkas (1954). Állítólag Aradra költöztek, de a negyvenes években Nagybányán is laktak. Erzsébet férje Vrușa Gheorghe (1940–2018). Mindketten a dicsőszentmártoni temetőben vannak eltemetve. Az adatok a Magó Attila által lefényképezett sírkőről vannak, ezen Erzsébet esetében csak 20.. szerepel.
Bolyai Dénes (1921–1996)29 és Miklós Anna (1925–1995) szintén Dicsőszentmártonban laktak. Nem volt gyermekük. Dénes a kereskedelemben dolgozott. Egy 1955-ös riport az Előre c, központi napilapban Dicsőszentmártonról tudósított, ahol kiemelte, hogy Bolyai Dénes, a cipőárusító üzlet vezetője bebizonyította, hogy sok más üzlettel ellentétben, biztosítani tudja azt, hogy a vásárló az aprópénzt is visszakapja, de kelljen rátukmálni gombokat, tűt vagy éppen borítékot.30
Bolyai Gáspár (1923–2006)31 építésztechnikus volt, és Marosvásárhelyen lakott, ahol első feleségétől, Óvári Rozáliától (1923–2005)32 született Gáspár (1946) nevű könyvvizsgáló közgazdász fia, aki néhány éve Fonyódra költözött feleségével, Vajda Irénnel (1946).
Bolyai Mária (1873?–1920)
Amikor Bolyai Dénest 1881-ben Nagykanizsára helyezték, akkor Máriát (az első házasságból) és Malvint (a második házasságból) vitték magukkal. Mária itt ment férjhez 1890-ben Saly László (1865–1945) mézeskalácsoshoz, aki később a vasútnál dolgozott. A családnév sok helyen Saliként szerepel, még hivatalos dokumentumokban is.
Egy lányuk volt, Saly Gizella Terézia (1890–1982) és két fiuk, Saly Kálmán György (1892–?) és Saly István Rudolf (1894–1977). Amint a családfán is látszik csak a Gizella ágáról tudunk ma is élő utódokról. Gizella 1922-ben Nagykanizsán férjhez ment Végh Ödönhöz (1884–1937),33 aki távírdászként dolgozott több erdélyi városban (Fogarason, Balázsfalván, Gyulafehérváron is), majd Nyíregyházára került (és akinek első felesége Bolyai Dénes harmadik feleségének a testvére volt). Egy gyermekük született, Végh Attila (1924–2006), aki postafelügyelő volt Pécsett, a távírda csoportfelelőse és amatőr csillagász. Kocsis Erzsébettel (1913–2005) kötött házasságából két gyermek született: Végh Attila (1949) és Végh Erzsébet (1952). Végh Attila (1949) a pécsi MÁV Igazgatóság könyvelési osztályán dolgozott, leánya, Schrempfné Végh Márta (1990) angoltanárnő. Végh Erzsébet a pécsi postahivatal távírdáján dolgozott, leánya, Bari Andrea (1972) jogász, akinek leánya Nagylaki Fanni (1999) Ausztriában él családjával.
Saly Gizella és fia, Végh Attila (1924–2006) több olyan találkozón és emlékülésen is részt vett, amelyen Bolyai Jánosra emlékeztek, pl. Marosvásárhelyen 1957-ben és Pécsett 1960-ban.
Bolyai Malvin (1879–1934)
Dékány Imre (1858–1932 előtt) Kecskeméten született, kataszteri mérnök volt. 1897-ben Egerből Kolozsvárra helyezték, majd 1901-ben főmérnök lett. Nem tudjuk, hol ismerte meg Bolyai Malvint, csak azt, hogy 1902-ben Gyulafehérváron egybekeltek.34 Kolozsváron két gyermekük született: Dékány Ibolya Mária (1903–1969)35 és Dékány Imre László (1904–1980).36 Bolyai Malvin 1907-ben nagyapjára, Bolyai Jánosra hivatkozva levélben kéri Réthy Mór (1846–1925) budapesti matematikust, egykori kolozsvári egyetemi tanárt, hogy ha teheti segítsen nekik abban, hogy férjét a IX. fizetési osztályból a VIII. osztályba helyezzék, mert két gyermek mellett, albérletben lakván, nem könnyű a helyzetük. Réthy Mór levelet írt Kolozsvárra Farkas Gyula (1847–1930) matematikusnak, egyetemi tanárnak, hogy közbenjárását kérje, amennyiben lehetséges.37 Nem tudjuk, hogy ez mennyire sikerült, de tény, hogy 1908. szeptemberében megtörtént a fizetési átsorolás, és ettől kezdve 3600 korona volt Dékány Imrének az évi fizetése,38
1911-ben Dékány Imrét Temesvárra helyezték, és megbízták a m. kir. 17. felmérési felügyelőség vezetésével. 1918-ban még szerepel felmérési felügyelőként a Tiszti Címtárban. Ezentúl semmilyen információnk sincs arról, hogy mikor és hol halt meg. 1929-ben Bolyai Farkas (1870–1929) gyászjelentőjén még szerepel feleségével együtt. A Pásztortűz 1931. júl. 12-i számában egy rokon Bolyai Malvint mint Dékány Imre özvegyét említi. Bolyai Malvin halálozási dátumát sikerült megtalálni a temesvári római katolikus halotti anyakönyvben. A férje neve előtt egy kereszt szerepel, arra utalva, hogy akkor már nem élt. Dékány Imre nevét nem sikerült megtalálnunk a halotti anyakönyvben.
Dékány Ibolyáról több adatunk is van. 1926-ban a Temesvári Hírlapban közölt két novellafordítást románból, egyiket Alexandru Vlăhuța ismert írótól. 1935-ben férjhez ment Ciugudean Corneliuhoz (?–1975). 1968-ban részt vett egy Bolyai-emlékesten mint meghívott dédunoka. Készült is vele egy interjú a helybeli újságban, de abban számunkra semmilyen érdemleges információ nincs. Nem tudunk utódokról.
Dékány Imre (1904–1980) sorsa sokkal érdekesebb, de titokzatosabb is. 1927-ben áttelepült Magyarországra, különben besorozták volna katonának. Elvégezte a jogot, és Békéscsabán kezdett gyakornokoskodni.39 1941-ben aljegyzőként a budapesti királyi törvényszékhez rendelték. Két év múlva már jegyző volt. 1944-ben a budapesti kir. bűntető törvényszéknél bírósági titkár, 1945-ben bűntető törvényszéki bíró, 1946-ban népügyész lett. 1950-ben másfél évre Kaposvárra helyezték bírói beosztásban (ez minden bizonnyal nem előléptetés volt). Ezután 1954 és 1961 között Budapesten közjegyző.40 A következő hír róla a gyászjelentése: „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Dékány Imre, volt törvényszéki bíró. 76 éves korában meghalt. Hamvasztás utáni búcsúztatása. október 13-án 14 órakor a Farkasréti temetőben lesz. Gyászolják: Tonya, Attila, Szilárd és családjaik.”41
Rövid kutatás után megtudtam, hogy Tonya, teljes nevén Jevdokimova Antonyina (1896–?), Darvas Iván (1925–2007) színész (eredeti nevén Szilárd) édesanyja, aki ápolónőként ismerkedett meg a felvidéki Darvas Jánossal (1891–1945) egy hadifogolytáborban, 1918-ban összeházasodtak, Felvidéken, majd Prágában laktak 1938-ig, amikor Magyarországra költöztek. Darvas János 1945-ben halt meg. Dr. Dékány Imre feleségül vette az özvegyet, akinek urnáját második férje mellé helyezték a Farkasréti temetőben,42 halála dátumát nem tudjuk. Attila Darvas Ivánnak a bátyja.
Bolyai János (1907–1971)
Gyulafehérváron született. Apja halála után anyja, Lőrincz Aranka évi 1400 korona özvegyi nyugdíjat kapott, ő pedig árvaként évi 280 korona támogatást.43 1917-ben anyja beíratta a nagykanizsai katonai alreáliskolába, de a háború után anyagi okok miatt abbahagyta, nem akarván terhelni az amúgy is szűkösen élő Végh rokonokat. 1929-ben végleg Magyarországra költözött. 1932 májusában feleségül vette Taraba Magdolnát.44
1935-ben a budapesti Nemzeti Színház bemutatta Miklós Jenő (1878–1934) kiadatlan művét, A Bolyaiak című három felvonásos drámát. Ennek kapcsán kerül előtérbe a sajtóban az ifjú Bolyai János, a feleségével albérletben lakó, „óradíjas tisztviselő” az Elektromos Műveknél, aki kérésre ingyen jegyet kapott a színháztól. Az újságírónak nyilatkozva mondta Bolyai Farkasról és Jánosról: „Mind a kettő okos ember volt. Sokan jöttek hozzánk adatokat kérni róluk; amit az anyám mesélni tudott, azt el is mondta különböző kutatóknak. Egyszer Miklós Jenő, a most színrekerült színdarab szerzője is meglátogatta az anyámat, hogy adatokat szerezzen megírandó darabjához.”45
Budapest után Sajóbábonyba költöztek, majd Edelénybe. 1950-ben anyja is hozzájuk költözött, és ott is halt meg 1955-ben.
A család nagy fájdalmára, első három gyermekük, Magdolna46, Farkas, Zsuzsa csecsemőkorban meghalt. Az ifjú Bolyai János 1935-ben azt nyilatkozta egyik újságírónak, hogy „egyetlen vágya, hogy Bolyai Farkas ükunokáját karján ringathassa”. Ez azonban csak 1945-ben teljesült, amikor megszületett Bolyai János (1945) és aki szintén megbetegedett, mint elhunyt testvérei, de nagy utánajárással, akadémikusok segítségével sikerült megszerezni az akkor még ritkaságszámba menő penicillint, amelytől gyermekük meggyógyult.
Bolyai János (1945), az első felnőttkort megért gyermek, bányász lett, de érettségizett, és járt esti egyetemre is. Hajlamos az ezermesterségre: házat épített segítség nélkül, csempekályhát rakott. Ebben hasonlít ükapjára, Bolyai Farkasra.47
Első feleségétől négy gyermeke született: Éva (1966), Emőke (1967), János (1970) és Gábor (1984). Emőkének volt egy Raymond (1992–2020) nevű fia. Bolyai Jánosnak (1970) első feleségétől van három fia (ebből kettő iker): Bolyai Richárd (1995), akinek két fia van; Bolyai János (1995), akinek két leánya van; és Bolyai Benjámin (1998), akinek egy gyermeke van. Negyedik gyermeke, Bolyai Gábor (1984) Németországban él, a BMW-nél dolgozik. Bolyai Richárdnak van egy nevelt lánya is: Lajvort Lara Laura (2009), Bolyai Benjáminnak pedig szintén egy nevelt lánya is: Tóth Kimberly (2016).
Bolyai Csaba (1947), a második fiúgyermek munkás, akinek Csaba (1967) nevű fia és Csaba (2009) nevű unokája van.
Bolyai Farkas (1950), a harmadik fiú hajóépítő. Két gyermeke van: Bolyai Krisztina (1973) és Bolyai Farkas (1974).
Utószó
Ha megnézzük a családfát, akkor láthatjuk, hogy Dénes gyermekeinek, Malvin kivételével, vannak mai is élő utódai. Ezek között vannak, akik viselik a Bolyai nevet, és vannak, akik nem, mivel nem férfiági leszármazottak. Többen az utóbbi években költöztek Erdélyből vagy a Partiumból Magyarországra. Bolyai utódok ma többnyire Észak-Magyarországon élnek, de vannak Pécsett és Fonyódon is, Ausztriában és Németországban is. Az erdélyi ág sajnos el fog tűnni. De mivel sok fiúgyermek is van az utódok között, remélhetőleg a elkövetkezendőkben is lesznek Bolyai nevű leszármazottak is.
Nagyon sok segítséget kaptam az adatok beszerzéséhez, nemcsak az élő családtagoktól, de sok ismerőstől és sok (eddig) ismeretlentől is. Nevük felsorolása nagyon megnyújtaná a cikket, és azzal a veszéllyel járna, hogy valaki véletlenül kimaradna érdemtelenül, az pedig megbocsáthatatlan lenne számomra. Így együtt köszönöm meg hálásan mindenkinek a Bolyai János iránti szeretetük, tiszteletük kinyilvánítását a sok-sok segítséggel!
Kása Zoltán
emeritus professzor
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Kolozsvár
Hivatkozások
[1] Oláh-Gál Róbert: A Bolyai-családfa. Bolyai János születésének 190. évfordulójára, Természet Világa, 1993. január.
[2] Oláh-Gál Róbert: A Bolyai-utódokról, Romániai Magyar Szó, 1996. június 29–30.
[3] Dániel Gáborné: Bolyai János unokái és azok leszármazottjai, In: Egy halhatatlan erdélyi tudós: Bolyai Farkas, (szerk. Gazda István), Akadémiai Kiadó, Bp., 2002.
[4] Kocsis Katalin, Szabó Péter Gábor: Bolyai János utódai Nagykanizsán, Kanizsai Antológia 22., Nagykanizsa, 2021.
[5] Nyul Gábor: Bolyai-leszármazottak: a nagykanizsai Saly-ág , Kanizsai Antológia 23., Nagykanizsa, 2022.
Lábjegyzetek
