„Ebben a cikkben röviden összefoglalom azokat a lehetőségeket, amelyeket a Regula Falsi módszerének alkalmazása jelent az általános iskolai oktatásban... Mutatok néhány megoldási ötletet a 8. osztályos matematika felvételi feladatsorokban található szöveges feladatok megoldására. Mivel a felvételin a szöveges feladatok megoldása sok tanuló számára nehézséget jelent, ezért vetettem fel azt az ötletet, hogy a Regula Falsi módszerét érdemes implementálni a magyar oktatási gyakorlatba.” – írja bevezetőjében Fülöp Zsolt.
Frankl Péter egyetemista korában ismerkedett meg Erdős Pál révén Ronald Graham nemzetközi hírű matematikussal, akitől megtanulta, hogyan lehet három golyót egyszerre dobálni a levegőben. 20 év elteltével egyetemi tanárként Japánban rendszeresen zsonglőrködött (és hozzá kalapozott is) az utcán, így lett belőle ott híres tv-személyiség. Hosszú éveken át ő vezette a japánok csapatát a Matematikai Diákolimpiákon. A video itt következik.
Bollobás Béla Széchenyi-díjas matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzor emeritusa, a Trinity College örökös tagja, a Memphisi Egyetem címzetes professzora, az MTA külső tagja. Diákkorában éveken át szinte minden matematikaversenyt megnyert. A magyar televízióban 2004-ben tűzték műsorra a róla készült riportfilmet a Matematikus történetek sorozatában.
1891. november 5-én tartotta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat, a Bolyai Társulat jogelődje. Bár egy 130. évfordulót nem szokás megünnepelni, a Prima Primissima díj elnyerése alkalmából érdemes visszatekinteni társulatunk hosszú történetére. A cikk alapja Császár Ákosnak a Matematikai Lapokban 2007-ben megjelent írása, ezt egészítette ki Pálfy Péter Pál az azóta eltelt másfél évtized fontosabb fejleményeivel.
Az M1 TV 2004. november 14-én Hungarikum című műsorában közvetítette Baló György beszélgetését Simonovits Miklóssal. A kombinatorikával, extremális gráfelmélettel foglalkozó kutatóprofesszor azóta már Széchenyi-díjas akadémikus. Az interjúban diszkrét matematikáról, a Rényi Intézetről, a matematika tételeiről, és arról is beszél, hogy mi volt vonzó ebben a tudományban. 17 év elteltével mai szemmel érdekes újra megnézni a felvételt.
Gian-Carlo Rotának a differenciálegyenletek tanítására vonatkozó állításai közül a legtöbbel nehéz egyet nem érteni; klaviatúrát nyilván azért ragadtam, mert van viszont olyan kijelentése, amelyiket vitatni szándékozom. Azt javasolja, hogy ne foglalkozzunk túl sokat a megoldások létezésére és egyértelműségére vonatkozó alapvető tételekkel. Ezeknek az állításoknak azonban (akár gyakorlati szempontból is) fontosnak nevezhető következményei is vannak – írja Tóth János, amint az alábbi példákból ki fog derülni…
„Igen, a tanárok felkészítésével kell kezdeni az analízis tanításának tervezését, őrajtuk áll vagy bukik a szemléletesség, a precíz fogalomalkotás és a modern technika alkalmazási arányának a kérdése.” Szemléletesen vagy tudományos precízséggel oktassuk az analízist a középiskolában? Kántor Sándorné az ókortól a 20. századig mutat be néhány példát.
T. Sós Vera matematikus, akadémikus, professor emerita kivételes tudása, személyisége itthon és külföldön is mindenkit lenyűgöz. Egyike azoknak, akiknek neve fémjelzi a magyar matematika XX–XXI. századi történetét. Ezért is közöljük újra a vele csaknem 20 évvel ezelőtt készült interjút, a magyar televízióban 2004-ben leadott riportfilmet. Tessék rákattintani…
Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.
