matematikatörténet
Bolyai Farkas és fia, János a matematikában kiemelkedő eredményeket értek el. Vajon Bolyai János utódai közül voltak-e, akik örökölték tehetségüket? Egyáltalán, kik voltak és mit tudunk az utódokról, él-e még ma is Bolyai-leszármazott? Mindez, néhány érdekes részlettel kiderül Kása Zoltán kutatásából. Képünkön Bolyai János hitelesnek tekintett képmása a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatáról.
Idén április 8-án emlékezünk meg Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójáról. Az évforduló kapcsán több előadás, konferencia és kiállítás idézi fel a kiváló fizikus, tudós, az Akadémia elnöke, az Egyetem rektora, vallás- és közoktatási miniszter életművét 2019-ben, például a Magyar Tudományos Akadémián, az ELTE-n, vagy az Eötvös Loránd Fizikai Társulatban. Radnai Gyula egy − tudomása szerint − még sehol sem publikált levelet talált Eötvös hagyatékában, az MTA Kézirattárában.
Különleges kiállítást rendeztek Szegeden 2019. februárjában: a válogatás a Kalmár-hagyatékból a professzor 60 évvel ezelőtti Kínában tett utazásáról és a magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdeteiről szólt. Az Érintő olvasói számára Szabó Péter Gábor mutatja be a különleges tudománytörténeti kincseket. A megnyitón Kalmár Éva sinológus, Kalmár László lánya is beszélt édesapjáról.
A Középiskolai Matematikai Lapok alapításáról, Arany Dánielről, Rátz Lászlóról, Antal Márkról, első, később híressé vált megoldóiról, majd a lapot az első világháború után újraindító Faragó Andorról, a KöMaL feladatain matematikussá váló Szele Tiborról, végül az új sorozat alapító szerkesztőiről, Soós Pauláról és Surányi Jánosról emlékezik meg, az említettek tudományos munkásságát is bemutatva, Kántor Sándorné.
Czapáry Endre, Bandi bácsi 96 évesen, 2018. július 3-án részt vett a Rátz László Vándorgyűlés első napján (ott készült a fotó), majd másnap a lakásán találkozott Bíró Bálinttal, aki a Bolyai Társulat nevében hangfelvételt készített a beszélgetésükről. Ebből rajzolódott ki egy fantasztikus pedagógus önarcképe, aki sajnos alig több, mint egy hónap múlva elhunyt. Nyugalmazott középiskolai matematikatanár, generációk nevelője, Győr Pro-Urbe díjasa, a Beke Manó díj, az Apáczai díj és a Rátz Tanár Úr életműdíj kitüntetettje volt.
A közelmúltban két cikkfordítás is megjelent az Érintő elektronikus hasábjain, amelyek a perzisztens homológia különböző aspektusait és néhány alkalmazását mutatják be a molekuláris biológiában, illetve az elméleti matematikában. Huszár Kristóf dolgozatának célja, hogy – az említett írásokat kiegészítendő – minél szélesebb közönségnek szemléletes (de a matematikai formalizmust sem teljesen nélkülöző) bevezetést nyújtson a témakör, vagyis az alkalmazott algebrai topológia alapjaiba. A kiindulás itt is a königsbergi hidak Euler-féle problémája. A téma megértését szép illusztrációk és animációk segítik.
Ők a mi filozófusaink – mondják néha matematikus berkekben a matematika alapjaival foglalkozókra, illetve a matematikai logikusokra. Valóban filo­zó­fiai lenne a munkásságuk? Néha ez csak a beszélgetésekből, az óráikon derül ki, de vannak közöttük, akiknek egy-egy szakcikkének tényleg vannak filozófiai következményei. Ha ezeket a következtetéseket nem csak életfilozófiai ér­te­lem­ben lehet komolyan venni, hanem akadémiai értelemben is, akkor meg is érkeztünk a matematikafilozófiai publikációk világába. Kalmár László és Péter Rózsa egészen biztosan hagyott hátra érvelő filozófiai szövegeket, de talán az is érdekes, hogy milyen téma érdekelte őket. És itt kerül a képbe a száz éve született Surányi János, akinek logikusi munkássága erősen össze­kap­cso­ló­dott két nagy kortársának matematikafilozófiai cikkeivel. Ebben az írásban szeretném bemutatni, hogy milyen kapcsolat van Surányi János egyik legfontosabb kutatási területének, a tágabb értelemben vett eldöntésproblémának és Kalmár László és Péter Rózsa analitikus filozófiája között.
2018 áprilisában egy biológus, Aubrey de Grey meglepő című cikket jelentetett meg: „A sík kromatikus száma legalább 5”. Tehát ha ki szeretnénk színezni a sík összes pontját úgy, hogy az egymástól pontosan egységtávolságra lévők különböző színt kapjanak, legalább öt színt kell használnunk. A 60 éve nyitott probléma megfogalmazásának egyszerűsége és szépsége miatt megoldására időről időre megjelennek félkomoly próbálkozások, érthető volt tehát, hogy a gerontológus de Grey cikkét némi szkepticizmussal fogadták, de ez esetben alaptalanul. De Grey talált egy 1581 pontú példát, amelyhez kell legalább 5 szín, és ezt számítógéppel ellenőrizte. (Képünkön Marijin Heule eredménye: 5-kromatikus egységtávolság-gráf 610 csúcson.) Az eredmény komolyabb érdeklődést váltott ki a témával foglalkozók és a laikusok körében is. Az érdekes témakört Frankl Nóra, Hubai Tamás és Pálvölgyi Dömötör mutatja be.
A matematika tudományos, közösségi és társadalmi kapcsolódásaiba nyerhettek bepillantást azok, akik részt vettek az MTA matematikai osztályhónapja januári rendezvényein. Torda Júlia beszámolója foglalja össze az elhangzottakat. (Fényképek: Szigeti Tamás, MTA.)
Staar Gyula legújabb könyve a Typotex kiadásában: Egy diszkrét matematikus − Beszélgetések Lovász Lászlóval. Könyvbemutató: május 7-én 11 órától az MTA Nagytermében, ahol a szerző és a könyv főhőse várják a regisztrált érdeklődőket. A kötet 10%-os kedvezménnyel előrendelhető (fizetni majd csak a megjelenés után kell) a kiadó honlapjáról. Az itt feliratkozóknak tudják biztosítani a korlátozott számban megjelenő könyvet!
A Természet Világa 2017. januári számának mellékletében jelent meg Surányi László írása apjáról, olyan részletekkel, amelyeket csak ő tudott megírni. Surányi János professzor, a magyar matematika és matematikaoktatás meghatározó egyénisége 1918. május 29-én született, emlékére közöljük most újra a cikket.
Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.
A Bolyai János Matematikai Társulat, az ELTE Matematikai Intézete és az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete 2018. február 26-án, 94. születésnapján emlékülést tartott a nemrég elhunyt Császár Ákos tiszteletére. Császár Ákos, az MTA rendes tagja, az általános topológia nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, aki egyetemi munkája mellett 1960 és 1993 között mellékállásban vezette az MTA Matematikai Kutatóintézetében a Topológiai Osztályt. A mostani beszámoló a tudományos előadásokra nem tér ki.
A 2017. évi Abel-díjat Yves Meyer francia matematikus kapta a waveletek matematikai elméletének kidolgozásában játszott úttörő munkásságáért. Szeizmikus adatok elemzésére és képek tömörítésére használt gyakorlati eljárásokból kiindulva az 1980-as évek közepétől vezetésével a jelfeldolgozás egy új, hatékony módszerének rakták le a matematikai alapjait. Az eljárást felhasználták a Hubble űrteleszkóp felvételeinek dekonvolúciójára, valamint a napjainkban észlelt gravitációs hullámok detektálásában is. Schipp Ferenc vezeti be az olvasót a témakörbe.
Szamuely Tamás 2016 decemberében tartott Rényi Intézetbeli előadásának célja az volt, hogy Sir Andrew Wiles Abel-díjának apropóján megismertesse a szélesebb ma­te­ma­ti­kus­kö­zön­sé­get azokkal a modern módszerekkel, amelyek a Fermat-sejtés megközelítésében kiemelt szerepet játszanak. Az alábbi cikk ennek az előadásnak az írásos változata.
Írásom célja — amellett, hogy megemlékezzek „a matematikusok fe­je­del­me” születésének 240. évfordulójáról — hogy felmentsem Gausst az alól a hamis vád alól, amely a köztudatban él, hogy Gauss nem ismerte el Bolyai János korszakalkotó felfedezését. — írja Oláh-Gál Róbert.
2017. júniusi számunkban olvasható a Gondolat kiadó Matézis, mechanika, metafizika c. tanulmánykötetének ismertetése. Most az egyik tanulmányt, Békés Vera írását közöljük Dugonics András (1740–1818) matematikai munkásságáról. 2017. márciusában az Érintőben Csapodi Csaba írt többek között Dugonics Andrásról, mint a magyar matematikai nyelv egyik megalkotójáról.
A gondolkodó embert mindig is foglalkoztatta az a kérdés, hogy az őt körülvevő világ milyen. Ennek leírása pedig csak geometriai fogalmakkal lehetséges, így nem meglepő ezek igen korai feltűnése. Jóval a görög matematika megjelenése előtt, már az egyiptomi matematikában találunk pontos tér­geo­met­riai számításokat, ter­mé­sze­te­sen a ma euklideszi geometriának nevezett rend­szer szabályai alapján. Lambert, Gauss és Riemann munkássága, Bolyai Farkas, Bolyai János és Lobacsevszkij kutatásai nyomán bizonyítást nyer, hogy van minden tekintetben megfelelő globális alternatívája is az euklideszi geo­met­riá­nak. Einstein munkásságával egyidőben alkotja meg Minkowski és Lorentz a téridő matematikai modelljét és alakul ki Minkowski másik geometriája... Ezekről a geometriákról szeretnénk ebben a cikkben írni, hiszen ezek képezik az alapjait minden további, a világ szerkezetének leírása céljából kidolgozott matematikai struktúrának. G. Horváth Ákos
Idén ünnepeljük Farkas Gyula fizikus, ma­te­ma­ti­kus születésének 170. évfordulóját. Farkas Gyula életének jelentősebb eseményei – ma már – ismertek a magyar tudományos közélet előtt. Illés Tibor és Oláh-Gál Róbert megemlékezésében két kérdéssel foglalkozik: a Farkas-lemma hatásával és Farkas Gyula életének, néhány – nem mindenki számára ismert – részletével, amelyek egyszerre mutatják be Farkas Gyulát, az embert és a tudóst.
Nem hiszem, hogy bárki megoldhatta volna a Fermat-sejtést a 19. században, legalábbis azon az úton biztosan nem, ahogy végül a megoldás most megszületett. Túl nagy volt még a hézag matematikatörténeti szempontból: kellett várni 100 évet, mire a megfelelő eszközök megszülettek. Igazából sosem tudhatja az ember ezekkel a híres problémákkal, hogy vajon hozzáférhetők-e már az adott kor eszközeivel. — mondta Andrew Wiles 2016, május 23-án, az Abel-díj átvétele után Martin Raussennek (Aalborg University, Dánia), és Christian Skaunak (Norwegian University of Science and Technology), akik 2003 óta valamennyi Abel-díjas matematikussal készítettek interjút. Wiles professzor több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg a „matematikai Nobel-díjat”.