Juhász Lehel cikkei
Henri B. Kagan és Szoai Kenszo (Kenso Soai), a 2026-os kémiai Nobel-díj nyerteseinek portréja. (Fotó: nobelprize.org.) A két zseniális kutató munkája egymásra épül, Kagan felfedezése és a Soai-reakció gyakorlati szempontból is óriási jelentőségű: egy lépéssel közelebb jutottunk annak megértéséhez, hogyan keletkezett az élet a földön.
Hogyan és mire használható ma a mesterséges intelligencia a matematikában? A bizonyításelmélet egyik legutóbbi eredményéből és Gödel második nemteljességi tételéből kiindulva, majd Church tételét kifejtve jut el Molnár Zoltán Gábor írása a hobbitoktól az AI-bizonyítás jövőjéről szóló megfontolandó és megszívlelendő gondolatokig.

A klasszikus kettősviszony fogalmának ál­ta­lá­no­sí­tá­sain keresztül François Labourie – eredetileg a Notices of the AMS folyóiratban megjelent – cikke betekintést nyújt a negatív görbületű felületek geometriájának és fun­da­men­tá­lis csoportjuk ábrázolásainak, valamint a hiperbolikus dinamika néhány, ma is aktívan vizsgált témájába.. A szöveget fordította és megjegyzésekkel ellátta: Szabó Szilárd.

A gépi fordításban elért legújabb eredményeknek köszönhetően az automatikus fordítások minő­sé­gé­nek javulása lehetővé teszi szakszövegek gyors átültetését számos nyelvre. A DeepL Translator neurális gépi fordítási szolgáltatás 2017-ben indult el hét nyelvvel, és 2021-re 13 európai nyelv között megjelent a magyar is. Nicolas Bacaër és Dénes Attila, „A matematikai po­pu­lá­ció­di­na­mi­ka rövid története” szerzője, illetve fordítója osztja meg tapasztalatait.

Nagy várakozás előzte meg a matematikatanárok idei Rátz László Vándorgyűlését, hiszen az előző két évben a pandémia lehetetlenné tette a személyes megjelenést e nagy hagyományokkal rendelkező, rangos szakmai konferencián. A 2022-es egri Vándorgyűlésen több, mint 200 fő jelent meg, ami köszönhető a választott központi témának, az időben nyilvánosságra hozott neves előadóknak és az inspiráló történelmi helyszínnek. Az alsó tagozatos szekcióról Kulman Katalin, a felső tagozatosról Ács Katalin és Juhász Nándor, a középiskolai szekcióról pedig Bíró Bálint számol be.

\(2 x 2 = 3\), avagy hogyan lehetne kettő helyett háromszintű az érettségi matematikából? Csapodi Csaba és Koncz Levente több éve foglalkoznak a matematika érettségi rendszerével, feladatsoraival és tapasztalataival, statisztikáival. Kutatásaikon alapuló, megalapozott vitaindító ötlettel állnak most elő, amelyre várják az érintettek véleményét. Arra kíváncsiak, hogy a matematikatanári társadalom mit gondol javaslatukról szakmai, módszertani szempontból. Miért lenne hasznos a háromszintű matematika érettségi?

„Ebben a cikkben röviden összefoglalom azokat a lehetőségeket, amelyeket a Regula Falsi mód­sze­ré­nek alkalmazása jelent az általános iskolai oktatásban... Mutatok néhány megoldási ötletet a 8. osztályos matematika felvételi fel­adat­so­rok­ban található szöveges feladatok megoldására. Mivel a felvételin a szöveges feladatok meg­ol­dá­sa sok tanuló számára ne­héz­sé­get jelent, ezért vetettem fel azt az ötletet, hogy a Regula Falsi módszerét érdemes imp­le­men­tál­ni a magyar oktatási gyakorlatba.” – írja bevezetőjében Fülöp Zsolt.

2022. február 25-én 93 éves korában elhunyt Varga Richárd amerikai matematikus, az alkalmazott matematika, és ezen belül a numerikus matematika egyik kiemelkedő alakja. Matrix Iterative Analysis című könyve a numerikus analízis egyik alapműve. Ricsi bácsi mindig büszke volt magyar származására, rendszeres kapcsolatot tartott a hazai matematikai élettel. Faragó István és Horváth Róbert emlékezik meg róla.

Egy konzultációs cég adattudós csapatának vezetője, alkalmazott matematikus végzettségű kétgyerekes anyuka, Windhager-Pokol Eszter az Ugródeszkák matek szakon sorozat 3. részének interjúalanya, akivel a munkájával kapcsolatos kihívásokról Bérczi-Kovács Erika beszélgetett.

Ez év júniusában, 88 éves korában elhunyt Owe Axelsson, a numerikus analízis és a lineáris algebra kiemelkedő kutatója. A numerikus módszerek számtalan területén alkotott jelentőset, alapvető eredményeket ért el a numerikus lineáris algebrában, felkerült az ISI Highly Cited Mathematicians listájára is. Faragó István és Karátson János a következő sorokkal emlékeznek kiváló kollegájukra.

A hazai és a nemzetközi matematikai közösség Rényi Alfréd születésének századik évfordulóját ünnepelte – 2022 nyarára elhalaszva – egy nagyszabású konferencia keretében a Magyar Tudományos Akadémián. A rangos esemény kiváló lehetőséget biztosított az eszmecserére és új együttműködések kialakítására a matematika legújabb eredményeihez kapcsolódóan, amelyek jóval Rényi Alfréd halála után váltak önálló kutatási ággá, megalapozásukhoz mégis alapvetően járult hozzá a konferencia névadója. Következik Bálint Péter és Ráth Balázs beszámolója.

Néhány szeptemberben–októberben esedékes rendezvényre szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, a Kutatók Éjszakájára, az Álmok Álmodói 20 kiállításra, a KöMaL Ankétra, a Varga Tamás Módszertani Napokra. Mostanában kell regisztrálni a 2022/23. tanév hagyományos matematikaversenyeire is, és ideje felterjeszteni a legkiválóbb pedagógusokat a Rátz Tanár Úr Díjra.

A 2022-es ICM, a matematikusok legjelentősebb konferenciája virtuálisan, és eddig példátlanul magas, 7000 fős részvétel mellett zajlott. Ám a személyes találkozás és a közösségi élmény még a legmodernebb technológiák használata mellett is pótolhatatlan. A Nature fotóján Maryna Viazovska, a második matematikus nő, aki megkapta a Fields-érmet, amit a kongresszus keretében vehetett át.

A 2022-es oslói Nemzetközi Matematikai Diák­olim­piai felkészülésről, a versenyt megelőző utolsó edzőtáborról, és magáról az IMO versenyről ír Dobos Sándor, a magyar csapat helyettes vezetője. A szakkört tartók, dolgozatokat jaavítók, koordinátorok, szervezők hosszú névsora mutatja, hogy azok, akik a korábbi évek versenyzői voltak, szinte kivétel nélkül önzetlenül segítik a mostani olimpikonokat, és ez a szép hagyomány egy szé­les­kö­rű, összetartó fiatal matematikus ge­ne­rá­ció felnövekvését tudja támogatni.

Hosszú évek óta az ELTE matematikus hallgatói − talán a középiskolai hagyományok folytatásaként − egyetemista korukban is szívesen vesznek részt versenyeken. Az elmúlt húszegynéhány évben alapvetően két nemzetközi versenysorozaton szerepeltek. Az egyik a csehországi Ostravában megrendezésre kerülő, Vojtěch Jarník nemzetközi mate­ma­ti­ka­ver­seny, a másik a bulgáriai Blagoevgradban az IMC versenye. Ágoston Tamás, az ELTE-csapat vezetője ismertet meg bennünket az idei rendezvényekkel.

A Magyar Tudományos Akadémia 195. Köz­gyű­lé­sé­nek ünnepi ülésén, 2022. május 2. és 4. között, illetve a Közgyűléshez kapcsolódó osz­tály­ren­dez­vé­nye­ken számos rangos tu­do­má­nyos díjat és elismerést adtak át. A díjazottak névsorában jónéhány kiváló ma­te­ma­ti­kust, sőt egy matematikai intézetet is megtalálhatunk. Gratulálunk! Képünkön az Aka­dé­mi­ai Aranyérem (forrás: mta.hu). Pár sorban bemutatjuk a kitüntetetteket és kutatásaikat.

Ebben a cikkben röviden összefoglalom a keresés (avagy csoportos tesztelés) nevű matematikai problémakört. Mutatok néhány való életből vett, illetve játékos példát idetartozó problémákra, és felsorolok néhány további kérdést. Végül felidézem azt, amikor néhány évvel ezelőtt a magyar sajtóban már találkozhattunk ezzel a témakörrel, méghozzá nem is csak ismeretterjesztő cikkek formájában, hanem az életünket alapvetően befolyásoló lehetőségként.– Gerbner Dániel írása következik.

Életének 88. évében, április 30-án elhunyt Herczeg János neves matematikatanár, az Élet és Tudomány nyugalmazott főszerkesztője. „Ha nem találkozom Fejes Tóth Lászlóval, valószínűleg festő vagy irodalmár volnék. Néha megkérdezem magamtól: Talán úgy jobb lett volna?” Az újságírók, matematikusok és barátok nevében is Staar Gyula búcsúzik tőle.

2019 után végre ismét személyesen adhattuk át az Ericsson-díjakat! – írta Facebook-oldalán 2022. máj 31-én az Ericsson Magyarország. A cég kutatás-fejlesztési igazgatósága alapította a díjat huszonhárom éve. Azóta minden évben kiírják a pályázatot, amelynek eleinte évente 4, később 8 nyertese volt. A 2020-as online díjátadó után a 2021-es díjazottak ünneplésére most került sor.

A legutóbbi matematika OKTV-döntő egyik geometriai feladatának állítása meglepő és érdekes. A hivatalos megoldás koordinátageomertriát használ. Írásunkban három további megoldást mutatunk, rábízva az olvasóra a döntést, neki melyik tetszik legjobban. A harmadik megoldás kapcsán arra keresi a választ Horváth Eszter és Kiss Emil, mire lehet jó az inverzió?