Juhász Lehel cikkei
Bolyai Farkas és fia, János a matematikában kiemelkedő eredményeket értek el. Vajon Bolyai János utódai közül voltak-e, akik örökölték tehetségüket? Egyáltalán, kik voltak és mit tudunk az utódokról, él-e még ma is Bolyai-leszármazott? Mindez, néhány érdekes részlettel kiderül Kása Zoltán kutatásából. Képünkön Bolyai János hitelesnek tekintett képmása a marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatáról.
A Héttusa 12. fordulójának beküldési határideje 2026. április 6. volt. A megoldások kiértékelése után közöljük az eredményeket és a megjegyzésekkel kiegészített szerkesztői és versenyzői megoldásokat.
A Rényi Intézet egyik legújabb projektje az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának részeként zajló kutatásban középiskolai tanárok részére készít nem mindennapi segédanyagokat, óraterveket. Ezek az Órák a Könyvből; utalva az Erdős Pál által sokat emlegetett nagybetűs Könyvre, amely a legszebb matematikai bizonyításokat tartalmazza.
„Kiküldött tudósítónk”, Tóth János beszámolója a 11. Európai Matematikai és Elméleti Biológiai Konferenciáról, Lisszabonból. (2018. július 22­–27.) A matematikai biológia éve alkalmából megrendezett konferencia beszámolóját más magyar résztvevők megjegyzései is színesítik, így több szemszögből kaphatunk képet a biomatematika néhány időszerű és népszerű ágáról. A csoportkép a http://ecmtb2018.org/group oldalán jelent meg.
Bill Satzer cikke tavaly jelent meg a SIAM News-ban (az amerikai Ipari és Alkalmazott Matematikai Társaság folyóiratában), a szerző nemrég ment nyugdíjba a 3M cégtől. Az ipari alkalmazáshoz kívánatos tulajdonságok három általános kategóriáját részletezi írásában: szakmai képességek, kommunikációs képességek és rugalmasság. Megállapításai a magyar egyetemeken matematikából Msc vagy doktori fokozatot szerzettekre is ugyanúgy vonatkoznak, mint az amerikai frissen PhD-t szerzett matematikus munkavállalókra. A fordító, Horváth Gábor maga is nemrég váltotta át egyetemi karrierjét a versenyszférára.
2018. június 18. és 22. között a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az MTA SZTAKI és az ECMI (European Consortium for Mathematics in Industry) közös szervezésében Budapesten rendezték meg a 20. Európai Matematikai Ipari Konferenciát, ahol az izgalmas és érdekes előadások mellett az akadémia − ipar, ipar − ipar közötti kapcsolatok elmélyítésére is sor került.
A 2018. júniusában Oxfordban megrendezett European Wolfram Technology Conference célja az volt, hogy a Wolfram nyelv (korábban: Mathematica) használói és oktatói megismerkedhessenek a legújabb fejleményekkel. A konferencián az összes divatos kifejezés (felhő, mélytanulás, mesterséges intelligencia, neuronhálózatok, adattudomány, gépi tanulás stb.) előfordult, miközben voltak érdekes előadások is, amint erről az olvasó is meggyőződhet a konferencia honlapján. (A Penrose-burkolat fotója részlet az Oxfordi Egyetem Matematikai Intézetének honlapjáról.)
Bolla Marianna és Szabados Tamás könyve, Multidimensional Stationary Time Series − Dimension Reduction and Prediction címmel 2023-ban jelent meg átdolgozott kiadásban, elektronikus és nyomtatott változatban. Mihaletzky György ajánlja a könyvet matematikus, alkalmazott matematikus mester képzési szakos hallgatók, PhD hallgatók, és idősorok alkalmazásaival foglalkozó kutatók számára.
A mateking.hu oktatási platform minden évben közzéteszi, hogy a korábbi évek elemzése alapján milyen változások és aktuális trendek várhatók a középszintű és az emelt szintű érettségi feladatsoraiban. Ez is segítheti a felkészülést az érettségire a diákok és tanáraik számára. Arról, hogy témakörönként mire érdemes odafigyelni, Mosóczi András cikke ad útmutatást.
Három nevezetes nap következik ezen a hétvégén: március 13. péntek, március 14. a matematika világnapja, a pi-nap, március 15. nemzeti ünnep. Bármelyiken el lehet kezdeni gondolkodni a Héttusa következő feladatsorának megoldásain! A 7 választ ide küldjék: hettusa@ematlap.hu. Beküldési határidő: 2026. április 6.
Egy Higgs-nyaláb nem más, mint egy holomorf vektornyaláb és egy ún. Higgs-mező együttese. A mérceelmélet egyenleteiben fellépő hasonló objektumok elnevezése nyomán Nigel Hitchin (képünkön) vezette be a Higgs-mező fogalmát. Ebben az összefüggésben a Higgs-mező olyan fizikai részecskéket ír le, mint például a Higgs-bozon. A „Higgs-nyaláb” elnevezés együtt utal egy nyalábra és egy Higgs-mezőre. A Notices of the AMS folyóiratának Mi is ... rovatában megjelent cikk fordítója Ivanics Péter.
Az idén márciusban elhunyt Stephen Hawking a 20. század második felének egyik legkiemelkedőbb fizikusa volt, akit az általános relativitáselméletről szóló ismeretterjesztő munkái tettek a tudomány iránt érdeklődő nagyközönség számára is világhírűvé. Viszonylag kevesen ismerik azonban a tudományos munkáiban használt matematikai eszköztárat és az ahhoz kapcsolódó fogalomkört. Szabó Szilárd írásában ebből ad ízelítőt. (Képünkön Hawking kipróbálja a súlytalanságot. Forrás: Wikipedia.)
Szamuely Tamás és Philippe Gille „Central Simple Algebras and Galois Cohomology” című könyvének második kiadása nemrégiben jelent meg a Cambridge University Press Cambridge studies in advanced mathematics sorozatában. A kötet az alapoktól indulva — lényegében BSc-s matematikus szakirányos algebra tananyagot, azon belül is a Galois-elméletet ismerve megérthető — bevezetést nyújt egy máig intenzíven kutatott területbe. Ennek apropóján készült ez az ismertető, ami remélhetőleg felkelti az olvasók érdeklődését az algebrának e gyönyörű fejezete iránt. (Zábrádi Gergely)
A hagyományos rangos nemzetközi versenyről a szokásos beszámolón túl (Tóthné Berzsán Gabriella) részletes képet kapunk a tapasztalatokról a zsűrielnök szemével: Szalay István írt az érdekesebb megoldásokról, lehetséges általánosításaikról, a pontszámok alakulásáról, a résztvevő tanárokról és a kiváló diákokról. A Nemzetközi Magyar Matematikaverseny 1992-ben Oláh György felvidéki és Bencze Mihály erdélyi matematikatanárok kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolásai anyanyelvükön versenyezhessenek matematikából.
A GeoGebra dinamikus geometriai szerkesztő program, amely lehetővé teszi, hogy síkbeli és térbeli szerkesztéseket, bizonyításokat szá­mí­tó­gé­pes környezetben, interaktív módon szem­lél­tes­sünk, tanítsunk, tanuljunk. Egyre többen használják a tanórán is, hiszen a programot könnyű letölteni és az alapjait sem nehéz — akár néhány óra, egy-két nap alatt is — elsajátítani. Vásárhelyi Éva most a térgeometriára koncentrál és olyan ötletekre hívja fel a figyelmet, amelyek hasznosak, de a programmal való első ismer­ke­dés­kor nem mindenki számára nyilvánvalóak.
Az okostelefonok használatával kapcsolatban rengeteg legenda és történet kering szerte az Interneten. Néhol tiltják, máshol próbálják erőltetni a használatát. Pedig észrevétlenül a mindennapjaink részese lett az eszköz, ami már csak a nevében telefon. Mára az okostelefon inkább egy miniszámítógép, bár tudásának csak nagyon kis százalékát használjuk. Koren Balázs tapasztalatai alapján arra biztatja a tanárokat, használják ki az okostelefonok adta lehetőségeket a matematikaórán is.
A Természet Világa 2017. januári számának mellékletében jelent meg Surányi László írása apjáról, olyan részletekkel, amelyeket csak ő tudott megírni. Surányi János professzor, a magyar matematika és matematikaoktatás meghatározó egyénisége 1918. május 29-én született, emlékére közöljük most újra a cikket.
Kecskemét egyetlen nyolcosztályos gimnáziuma első pillantásra átlagos iskolának tűnik, talán annyi különbséggel, hogy az ide járó diákok körében általános a jó matematikai képesség. Ám a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazi különlegessége az itt megvalósuló robo­ti­ka­ok­ta­tás és annak valódi úttörő jellege. A bevezető képünkön látható focizó LEGO robotokról és az izgalmas versenyekről első kézből kapjuk az információkat Szakali Benedek 12. osztályos tanulótól.
Segner János András (1704—1777) a pozsonyi evangélikus líceumban, majd egy évig a debreceni református kollégiumban tanult. A jénai egyetemen szerzett orvosdoktori diplomát. Rövid ideig Pozsonyban, majd egy évig Debrecenben folytatott orvosi gyakorlatot. 1732-től három évig a jénai egyetemen tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően húsz éven keresztül a göttingeni Georgia Augusta egyetem professzora volt, 1755-től haláláig Halléban a Friedrich egyetemen elsősorban matematikát és fizikát adott elő. Most matematikatanári tevékenységéből emelünk ki egy kis részt Kovács László könyvéből.
2018. március 22-én Szegeden elhunyt Dr. Muszka Dániel, a hazai kibernetika egyik úttörője, Kalmár László matematikaprofesszor munkatársaként a szegedi logikai gép műszaki konstruktőre (képünkön e híres hármas), a szegedi Katicabogár megalkotója, a JATE Kibernetikai Laboratóriumának műszaki vezetője, a szegedi informatikai gyűjtemény egyik létrehozója, az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány kurátora, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikai Fórumának tiszteletbeli elnöke. Szabó Péter Gábor búcsúztatója visszaröpít bennünket az informatika több mint fél évszázaddal ezelőtti lenyűgöző magyar kezdeteihez.