Olekszandr Sarkovszkij 85 éves, Kijevben született, egész életében ott dolgozott, és jelenleg is ott él. 1964-ben publikálta eredményeit orosz nyelven, az Ukrajnszki Matematicski Zsurnal hasábjain. Ez az egyik kedvenc matematikai tételem, egyetemista koromban én is kikerestem a cikket és próbáltam megérteni, írtam is róla egy esszét Pintér Lajos tanár úr analízis kurzusán. – írja Röst Gergely…
Nem tud átbújni a szimplektikus teve a tű fokán: Ian Stewart 1987-es Nature-beli cikkének humoros grafikája is szerepel Tara Holmes írásában, amelyet Stipsicz András fordított le a Notices of the AMS 2016. decemeberi számából: Mi is a szimplektikus geometria?
Pink István írásának célja, hogy rövid betekintést nyújtson a diofantikus számelmélettel foglalkozó kutatók által sokszor idézett és alkalmazott Baker-módszerbe. A 19. század közepétől napjainkig tartó, híres tételek nyomán létrejött történet a transzcendens számok bevezetésével indul. A fényképen Alan Baker (1939–2018) Fields-érmes brit matematikus.
A hatosztályos gimnáziumok felvételi anyagait tanulmányozva láthatjuk, hogy minden évben előfordulnak olyan szöveges feladatok, amelyeket felnőttként ösztönösen egyenlettel oldanánk meg. Ebben az életkorban szívet melengető kreatív ötletekkel állnak elő a gyerekek egy-egy feladatmegoldás során. Leírni viszont nem tudják precízen. Mit tehet a tanár, a szülő?
A tavasz közeledtével mindannyian ki szeretnénk mozdulni a szabadba, végre korlátozások nélkül lehet rendezvényeket, versenyeket, táborokat szervezni. Például az április-májusi Medve Szabadtéri Matekversenyre – országszerte 19 helyszínre – március végéig lehet kedvezményesen jelentkezni tanároknak és csapatoknak 3.-tól 12. osztályosokig, és van még néhány hely a nyári Medve Matektáborokban is.
Járványmatek középiskolásoknak című sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Az 1.rész és a 2. rész után a mostani is igencsak aktuális: a tesztek megbízhatóságát és a vakcinák hatékonyságát számolja ki Volf Annamária különböző feltételek esetén. Jó lenne, ha minden középiskolás megismerné ezeket a példákat, vélekedések helyett a tényeket. Következik tehát a 3. rész.
Új beszélgető sorozatot indítunk 2022-ben fiatal matematikusok részvételével Ugródeszkák matek szakon címmel. Az 1. részben Fehér Dánielt kérdezi Bérczi-Kovács Erika, hogyan jutott el Tokaj-Hegyaljáról a Luxemburgi Egyetemre.
Bollobás Béla Széchenyi-díjas matematikus, a Cambridge-i Egyetem professzor emeritusa, a Trinity College örökös tagja, a Memphisi Egyetem címzetes professzora, az MTA külső tagja. Diákkorában éveken át szinte minden matematikaversenyt megnyert. A magyar televízióban 2004-ben tűzték műsorra a róla készült riportfilmet a Matematikus történetek sorozatában.
Az előző évhez hasonlóan 2021-ben is online díjátadó ünnepséget rendezett a Bolyai János Matematikai Társulat december 15-én. Az eseményről készült felvételeket a honlap videotárában nézhetik meg. Pálfy Péter Pál elnök megnyitójában kiemelte,hogy a szokásos díjakon túl idén maga a Bolyai Társulat is kapott egy igen komoly elismerést: elnyerte a Prima Primissima díjat. Cikkünk beszámol a társulati díjak, illetve a Schweitzer és a Kürschák versenyek nyerteseiről.
A középiskolai MTA Alumni program célja, hogy kutatóvá vált egykori diákok az alma materükbe visszatérve tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő előadásokat tartsanak, és így közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az akadémiai kutatóintézetek és az érdeklődő diákok között. A programot Freund Tamás, az Akadémia elnöke indította el 2020 végén, amelyre az Akadémia köztestületének csaknem 1600 tagja jelentkezett 2022 februárjáig. A megnyitó egyik előadója volt Miklós István.
2021-ben egy új családi koncertsorozat indult a Müpában, a „Matematika a zenében”. Püthagorasz húrja, Bach, a matematikus, Mozart kockajátéka, Aranymetsző zeneszerzők címmel hirdették meg az egyes részeket. Kiknek jutott az eszébe? Körmendy Zsoltot, a Müpa Családi és Ifjúsági Programok szerkesztőjét kérdeztük, akinek első diplomája matematika-fizika szakos tanár.
Giorgo Parisikutatási területe rendkívül széles, a fizikával összefüggésben a matematikában, a biológiában, sőt a társadalomtudományokban is. A magyar valószínűségelméleti iskola tagjai közül többen is foglalkoznak a sztochasztikus folyamatok elméletének Parisi által inspirált új fejezeteivel. A fizikai rendszerekben, az atomitól a bolygóléptékű szintig tapasztalt zavarok és fluktuációk kölcsönhatásainak feltárása terén alkotott elméletét díjazták 2021-ben Nobel-díjjal. A díjazottról Kondor Imre fizikus írt 2021 végén a Fizikai Szemlében.
Milyen módon léteznek a matematika objektumai, például a számok, a halmazok és a függvények? Csak az elménkben léteznek, mint például egy regény szereplői, vagy a gondolkodástól és a nyelvtől független létezők, mint például a bolygók és az elektronok? Igazak-e a matematika állításai attól függetlenül, hogy bárki elgondolná őket, vagy esetleg a matematika csak egy szimbólumokkal való formális játék? Fotónkon Leopold Kronecker (1865), a konstruktivizmus előfutára, és az intuicionista Arend Heyting (1967). Csáji Balázs Csanád nyújt bepillantást az antirealizmus elméletébe.
Titkos Tamás rövid írásában két távolságfogalomról lesz szó, a Hausdorff-távolságról, és a Gromov–Hausdorff-távolságról. Annak idején mindkettőt tisztán elméleti okokból definiálták, manapság azonban (a továbbfejlesztett verzióikkal együtt) az alkalmazott tudományokban is komoly szerepet játszanak.
1891. november 5-én tartotta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat, a Bolyai Társulat jogelődje. Bár egy 130. évfordulót nem szokás megünnepelni, a Prima Primissima díj elnyerése alkalmából érdemes visszatekinteni társulatunk hosszú történetére. A cikk alapja Császár Ákosnak a Matematikai Lapokban 2007-ben megjelent írása, ezt egészítette ki Pálfy Péter Pál az azóta eltelt másfél évtized fontosabb fejleményeivel.
A MATFUND Alapítvány az iskolai őszi szünetekben szokta megtartani a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok (Informatika rovattal) előző évi pontversenyének eredményhirdetését. Ehhez csatlakozik a KöMaL fiatal tehetségeinek konferenciája. Az újra megjelenő járvány elején, egy év kihagyás után 2021. október 26-27-én még éppen sikerült személyes jelenléttel megrendezni a KöMaL Ifjúsági Ankétot.
Immár két évtizedes hagyomány, hogy az év vége felé átadják a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat olyan általános- vagy középiskolában oktató pedagógusoknak, akik a matematika-, fizika-, kémia-, vagy biológiaoktatás területén kimagasló teljesítményt nyújtanak a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban. Gratulálunk mindannyiuknak, köztük Csahóczi Erzsébet és Kovács István matematikatanároknak!
„A görbe sikeres lapításának hátulütője az úgynevezett megelőzési paradoxon. Ahol viszonylag gyorsan sikerült megállítani a vírus terjedését és lassítani a járványt, egyre többen vélik úgy, hogy a hatóságok túlreagálták a járványhelyzetet, nő a gazdasági és politikai nyomás az élet normalizálására, és lesznek, akik sokkal lazábban veszik majd a vírushelyzetet, megágyazva ezzel egy következő hullámnak.” Volf Annamária cikksorozatát, amelynek 1. része előző számunkban jelent meg, itt folytatjuk.
2022-ben, az Európai Lány Matematikai Diákolimpia kerek 10. évfordulóján Magyarország látja vendégül a kontinensről, sőt az összes földrészről érkező lánycsapatok delegációit Egerben. Az EGMO-ra felkészülés céljait, tanulságait, és egy felépített feladatsort mutat be megoldásvázlatokkal és reflexiókkal Nagy Zoltán Lóránt, a jövő évi verseny szervezője.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem őszi továbbképzésén matematikatanárok hallgathatták meg Magyar Zsoltot arról, hogy miért is tanulunk kamatszámítást. Előadásának lényege az volt, hogyan lehet lépésről lépésre felépíteni egy nagyon is életközeli témakört: egy olyan matematikai alkalmazást, amivel mindenki találkozik az élete során. Ez a cikk is erről szól.
