Információk

 Aktuális szám: 18. szám 2020. december 

18. szám 2020. december

Még több cikk

Hogyan látta három, az oktatás különböző szintjein különböző tapasztalattal, de azonos lelkesedéssel és didaktikai kutatókedvvel rendelkező szegedi tanár, oktató, hallgató az elmúlt hónapokat, az online matematikatanítás kezdeti nehézségeit? Máder Attila, Torma Bence és Torma Gábor írása a mostani időszakban is kiváló útmutatóul szolgálhat azoknak a tanároknak, akik nem tudták meghallgatni az előadásukat a 2020 novemberi Varga Tamás Módszertani Napokon. Tovább...

Közismert tény, hogy matematikából nem osztanak Nobel-díjat, így csekély az esélye, hogy egy matematikust kitüntessenek vele. Bizonyos értelemben idén először mégis ez történt: Roger Penrose 2020-ban elnyerte a fizikai Nobel-díjat. A képen az idős tudós és az általa fiatalon megjósolt fekete lyuk látható (forrás: zmescience.com). Életműve rendkívül szerteágazó, az algebrai geometriától a diszkrét geometrián és differencálgeometrián keresztül a kozmológiáig, sőt egészen az emberi tudat fizikájáig számos témát felölel. Cikkünk a matematikailag jelentős eredményei közül mutat be néhányat.

Mandelbrotot a tiszta elméleti kutatások helyett az alkalmazottabb területek érdekelték. Kutatásai számos tudományterülethez kapcsolódtak, például a statisztikus fizikához, meteorológiához, közgazdaságtanhoz, orvostudományhoz, turbulens áramlások elméletéhez, mérnöki tudományokhoz, káoszelmélethez...No és az ő találmánya a fraktál és a Mandelbrot-halmaz. Mindezekről színes képet fest nekünk Buczolich Zoltán. Tovább...

Minden kijárat egyben bejárat is valahova – ez a mondás a Logirintus nevű új matematikai-logikai kalandjátéknak nemcsak a menetére utal, de szépen leírja keletkezéstörténetének lényegét is. Online logikai kaland diákok tízezreinek, hídépítés a matektól távol álló nagyközönség és a leglelkesebb „matek-fanok” között: Gyimesi Bernadett és Balogh Tamás László közreműködésével bemutatjuk a Logirintus sztoriját és pedagógiai vonatkozásait.

A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szeptemberi számai évtizedek óta őrzik az összes Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (IMO) eredményét, a legfontosabb adatok, események krónikáját. Az idei, különleges olimpia beszámolója azonban a novemberi KöMaL-ban jelent meg. Dobos Sándor cikke azoknak szól, akik az olimpia hivatalos honlapján megjelenő információkon túl érdeklődnek a magyar csapat, a verseny szervezése iránt. Tovább...

David. J. Wright „Double Cusp Group” című, a Notices of the AMS folyóiratában 2004 decemberében megjelent cikkét fordította le és egészítette ki a Möbius-transzformációkra és az eredeti cikk színes ábráin is bemutatott „dupla csúcsú csoportra” vonatkozó ismeretekkel Figula Ágota. 

A tavalyi jól sikerült nemzetközi Varga100 konferenciához csatlakozó rendezvény után idén a XXXII. Varga Tamás Módszertani Napokat az ismert körülmények miatt online szervezték. Bár személyesen nem találkozhattak egymással a résztvevők, többségükben matematikát tanítók, és az előadások is mások voltak a képernyőn keresztül, új lehetőségeket is rejtett magában ez a forma. Csapodi Csaba és kollégái részletes beszámolója következik.

Oláh-Gál Róbert a 2020. évi Varga Tamás Módszertani Napokon előadást tartott a konferencia névadójának egyik őséről. Idősebb Szász Károly államférfi, jogtudós, író, matematikus, pedagógus (Vízakna, 1798. január 25. – Marosvásárhely, 1853. október 25.) mindkét Bolyainak közeli barátja volt, aki fiával közösen írta „Számtan” könyvét. Ebből is nagyon érdekes részleteket idéz az előadásból készült cikk. Tovább...

A 2020. évi Varga Tamás Módszertani Napok záróelőadásában Mosóczi András arra a sokszor feltett kérdésre próbált választ adni, vajon mi értelme matematikát tanulni. Az előadásból készült cikke és nemrég megjelent könyve, A gondolkodás forradalma arról szól, mi is történt itt a bolygónkon pár ezer évvel ezelőtt és azóta, ami az egész emberiség történetét megváltoztatta, és hogy mi köze ennek a matematikához. Hogyan kerül a képbe Indiana Jones? Mindenekelőtt: kik is azok a pirahák?

Ferenci Tamást új oldaláról ismerheti meg az olvasó: az irodalom- és a matematikatörténet határán „kerékpározik". Felkeltette érdeklődését ugyanis egy érdekes kordokumentum: József Attila 1934-ben Beke Manó matematikusnak írt (igaz, elküldetlen) levele, egy, a ciklois pályájával kapcsolatos kérdésről. A levélből az is kiderül, hogy a költő ismerte a neves matematikus „Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba” c. könyvét. Vajon mi a kérdés és mi lehet rá a válasz? Tovább... 

Mikor jön el a pillanat? Ha már elegünk van mindenből és úgy érezzük, hogy a gyerekek is már másra vágynak kicsit és még mindig digitális oktatás van/lesz, akkor! Aki már készített, annak valószínűleg semmi újat nem tudok mutatni, inkább azoknak szeretnék segíteni, akik még soha nem készítettek szabadulószobát – írja Tolnai Judit. Íme a tudnivalók...

A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Az adatok mennyisége, a rendszerek komplexitása és a számítási kapacitások robbanásszerűen növekednek, így a matematika jelentősége is tovább fog nőni a jövőben. 2020 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hangzott el  Röst Gergely online előadása a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján. A 2021-es Matematika Világnapjának szlogenje is hasonló üzenetet hordoz: Matematika  egy jobb világért. Tovább...

A Springer kiadásában nemrég jelent meg Joseph Awange, Paláncz Béla és Völgyesi Lajos úttörő munkája, melynek címe magyarul: Hibrid képalkotás és vizualizáció – Gépi tanulás alkalmazása a Mathematica – Python alkalmazással. A könyvben, melyet hiánypótló műnek szánnak, a szerzők a számítógépes látást gépi tanulási problémákként fogják fel, a gépi tanulásra pedig statisztikai technikák alkalmazásaként gondolnak. Következik Lóczi Lajos recenziója.

Tudományos tevékenysége a klasszikus analízis területére esik, elsősorban a Fourier- és ortogonális sorok elméletére, de jelentős eredményeket ért el függvényterekkel, sorozatok osztályaival, beágyazási tételekkel és egyenlőtlenségekkel kapcsolatban is. Rendkívül szerény egyéniség volt, saját, gyakran szemléletformálóan átütő eredményeit legtöbbször „apróságnak”, „kis javításnak” nevezte. Leindler László 2020. szeptember 18-án bekövetkezett halálával egy kimagasló életpályájú tudóst, tanárt és kollégát veszítettünk el – írja Totik Vilmos. Tovább...

Vetier András új négykötetes valószínűségszámítás tankönyve részletes, szemléletes és közvetlen magyarázatokkal, rengeteg megértést segítő ábrával és táblázattal és meglehetősen sok kidolgozott nagyszerű feladattal igyekszik elérni azt, hogy tanítványainak, a leendő villamosmérnököknek az órákra való készülés ne kötelesség, hanem élmény legyen – írja kollégája, Kói Tamás. Tovább...