Információk

 Aktuális szám: 1. szám 2016. szeptember 

1. szám 2016. szeptember

Még több cikk

Simon Péter főszerkesztő írása a lap indíttatásáról, céljairól, lehetőségeiről: negyedévente megjelenő folyóiratunk rovataiban ismeretterjesztő írásokat találnak a matematika tanításáról, tudományos eredményeiről, ipari és pénzügyi alkalmazásairól, könyvismertetésekkel, portrékkal, hírekkel. Szeretnénk megszólítani mindazokat, akik a matematikát tanulják, tanítják, kutatják, vagy bárhol alkalmazzák, mindenkit, aki matematikában érintett. Örülnénk, ha minél több  területet mutathatnánk be, amit a matematika érint.

Elektronikus Matematikai Lapunk egy-egy számát a cikkek bevezetőivel főoldalunkon láthatják. A címére kattintva lehet olvasni a cikket. Ha a cikk rovatára kattintanak, akkor megjelenik az adott rovat összes írása, ami ebben a számban található. Egy-egy szám rovatait a fő menüpontokból is elérhetik (teljes képernyőn a felső menüsorból, egyébként a bal felső sarokból).  A bal felső sarok három vonalkájára kattintva találják az Információk menüjét. A rovatokban más-más jellegű írásokat találhatnak, válogassanak belőlük kedvük, érdeklődésük szerint. 

Világszerte az egyik legismertebb matematikus volt a 86 éves korában tavaly elhunyt John Forbes Nash, akinek élete ihlette az Oscar-díjas Egy csodálatos elme című filmet (Főszereplők:  Russell Crowe,  Jennifer Connelly, Rendező Ron Howard, 2001). A hosszú évtizedeken át paranoid skizofréniában szenvedő matematikus a játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben (Harsányi Jánossal és Reinhard Seltennel megosztva) megkapta a közgazdasági Nobel-díjat. (A fotó 2008-ban készült a második nemzetközi játékelméleti konferencián.)

Elsősorban olyan könyvekről szeretnénk tudósítani (akár korábban megjelentekről is), amelyek a matematika bármely része vagy kapcsolatai iránt érdeklődők számára kívánatosak lehetnek. Leginkább a magyar nyelven megjelent, boltokban vagy könyvtárakban könnyen elérhető művekre koncentrálunk...Ma már a könyvespolcok nem kizárólag fából  készülnek: olvasmányaink egyre nagyobb részét teszik ki az elektronikusan elérhető írások.

Lottó, lóverseny, káosz, játékelmélet, Google, sorbanállás, hídszerkezetek vagy könyvelés: mi bennük a közös? A matematika! A szórakoztató stílusban megírt 100 rövid írás mindegyike arra példa, hogy a matematika segítségével olyan dolgokat tudhatunk meg a világról, mint sehonnan máshonnan. A száz közül kiválasztottunk egyet ízelítőül. Lehet, hogy sokaknak ismerős a téma, de a további 99 között bizonyára van meglepő újdonság is az olvasónak.

Ez a rövid cikk alapvetően didaktikai szándékú és fő célja, hogy megmutassa a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar matematikusának, Neumann Jánosnak egy igazán világra­szó­ló ered­ményét, pontosabban az ahhoz vezető fő gondolatokat, amit ma „Minimax-tételnek” vagy a játék­­elmélet alaptételének  is neveznek. A leírtak alapján akár egy középiskolai kísér­leti kipró­bálást is meg lehet szervezni, amit a szerző meg is tett évekkel ezelőtt több vidéki és fővárosi iskolában.

A cikk megírásának ötletét a Notices of the American Mathematical Society  'What is...?' sorozatából merítette Stipsicz András, a Mi is...? rovat gazdája, az Érintő főszerkesztője, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója.  Akik még nem tudják, mi is egy egzotikus négydimenziós euklideszi tér, azoknak itt a lehetőség...  (A képen egy 4-dimenziós kocka, https://commons.wikimedia.org/ Enzo Bono Ipercubi c. képéről)

A Mi is...? sorozat második tagja nem könnyű olvasmány. Kollár János 2007 márciusában a Notices of the American Mathematical Society  What is...? rovatában megjelent itt következő írását Stipsicz András az Érintő számára lefordította. A cikk szerzője, Kollár János az ELTE-n végzett matematikus, a Princeton University (USA) professzora.

A levelet egy debreceni és egy szegedi gimnazista írta, nevüket évek óta ismerjük a versenyekről, feladatmegoldásban kiválóak, és most kiderült, hogy nemcsak számolni, de írni is egész jól tudnak :-). A Hongkongban, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián részt vett magyar csapat: Gáspár Attila (aranyérem), Dobos Sándor (csapatvezető-helyettes), Kunszenti-Kovács Dávid (a norvég csapat vezetője), Pelikán József (csapatvezető), Szabó Barnabás (ezüstérem), Lajkó Kálmán (ezüstérem), Baran Zsuzsanna (bronzérem), Kós Géza (koordinátor), Williams Kada (bronzérem), Nagy Kartal (ezüstérem).

Bolyai János művének magyar fordítása, 65 évvel a latin nyelvű eredeti után, csak 1897-ben jelent meg Budapesten, miután olaszul, franciául, angolul már régen kiadták, és ismertették német nyelven is. Bármennyire  meglepő, de Budapesten később jelent meg A tér abszolút igaz tudománya magyarul, mint Tokióban angolul. Bolyai János hatása Japánban a mai napig tetten érhető. Nem véletlen, hogy a világhálón a Kiotói Egyetem Matematikai Kutatóintézetének nyitó weboldalán Bolyai János 1820 körül született matematikatörténeti jelentőségű kéziratlapja látható Parallelarum Theoriara felirattal. (Fenti fényképünket is a www.kurims.kyoto-u.ac.jp képei között találtuk.)

„Utoljára a halála előtt két nappal beszéltem vele szkájpon. Rosszul aludt, és arra panaszkodott, hogy nem tudja beszerezni azt az altatót, melyet Amerikában használt…” Pach János  az MTA Rényi Intézetének matematikusaként az Élet és Irodalom 2016. augusztus 12-i számában búcsúzott el Hajnal Andrástól. Az ÉS engedélyével mi is megjelentetjük írását a magyar matematikatörténet elmúlt 60 évének pár momentumáról, benne Erdősről és Hajnalról. A Bolyai Társulat 2008-as közgyűlésén készült fényképén jobbról balra Hajnal András, Juhász István, Császár Ákos és felesége látható.

Képzeljék, vannak  tanárok, akik úgy tanítanak, hogy még az 5-8.-os, sőt a 9-12.-es diákjaikkal is alkalmanként játszanak. Milyen játékok férnek be egy tanóra kereteibe ? Egy kis ízelítő Magyar Zsolt jól bevált gondolkodtató játékaiból, nem kell hozzájuk sok idő, csak papír, ceruza, néhány kocka vagy egy pakli kártya, és a gyerekek örömmel és észrevétlenül tanulnak...

Húsz éve nincs közöttünk Erdős Pál. Többek rábeszélésére megpróbálom felidézni néhány vele kapcsolatos emlékemet: talán sikerül a személyiségét új szemszögből is megvilágítanom... − A Strasbourgban élő és dolgozó magyar matematikus, Komornik Vilmos bár csak rövid ideig ismerhette Erdőst, személyes élményei mégis sokat hozzátesznek ahhoz a képhez, amelyet az életrajzokból, anekdotákból vagy legjobb barátainak írásaiból ismerhettünk meg. 2016 szeptemberében  „Pali bácsi” halálának huszadik évfordulójáról emlékezünk meg.

A Bolyai János Matematikai Társulat a 2016. évi BJMT Alkalmazott Matematikai Konferenciát Győrben rendezte meg. A konferencia célja olyan tudományos, technológiai és társadalmi kihívások bemutatása volt, amelyek megfogalmazásában és megoldásában a matematika kiemelt szerepet játszik. Közismert példák az  alkalmazásra az autonóm járművek, az okos városok vagy a víztudomány.

Itt nem talál az olvasó semmit az aktuális káoszról, fraktálokról, hálózatokról (ki emlékszik már a katasztrófaelméletre…); a cél kifejezetten néhány fogalom alaposabb megismertetése, nem a villogás.  Valóban lehet a matematika legfontosabb jellemzőjének tartani ezt. Szerzőnk számos példán mutatja meg, hogy ha megértjük a lényegét, megoldhatatlannak tűnő feladatok vizsgálatában is előbbre juthatunk.

Az Európai Matematikai Társulat Berlinben tartott 2016. évi kongresszusán Varjú Péter EMS díjat kapott (Prize of the European Mathematical Society). Ezt a díjat 1992 óta 35 évnél nem idősebb matematikusok kaphatják a nemzetközi bizottság döntése alapján. Tardos Gábor után ő a második magyar matematikus, aki EMS-díjban részesült.

A meteorológiai modellezés az alkalmazott matematika egyik legösszetettebb területe. A téma egyik legfrissebb angol nyelvű tanulmánygyűjteményét ismerteti a szerző, Ladics Tamás. A kötetben foglalt tanulmányok érdekesek és hasznosak lehetnek a légköri kutatást művelők közösségén túl minden természettudományos és matematikai képzettséggel rendelkező érdeklődő számára. A matematikai módszerek sokszínű alkalmazása ötleteket és motivációt adhat a jövőbeni kutatásokhoz.