Információk

Főmenü

 Aktuális szám: 28. szám 2023. június 

28. szám 2023. június

Még több cikk

Kedves Olvasó! Hétéves lett az Érintő, ebből az alkalomból közkívánatra új rovatot indítunk Héttusa néven. Minden számunkban 7 érdekes feladatot tűzünk ki (például a 7. feladat így kezdődik: A varázslótanoncok iskolájában 7 tanítvány ül egy asztal körül, jövendölésből vizsgáznak...). A megoldásokat bárki (iskolás, egyetemi hallgató, felnőtt) beküldheti e-mailben a rovat szerkesztőjének, Róka Sándornak. A beküldés módja és az első feladatsor itt következik. 

Szomorúan tudatta a Bolyai Társulat, az MTA és a sajtó, hogy 2023. március 22-én 93 évesen elhunyt a nemzetközileg elismert  matematikus, oktató és kutató, T. Sós Vera. Életrajza már matematikatörténet, számtalan riport készült róla, megismerhetjük személyét, matematikáját, gondolatait Babai László 25 részes videósorozatából, és az Érintőben is megjelent egy korábban vele készült kisfilm. Simonovits Miklós lapunknak kiegészítette, további részletekkel bővítve a korábban a Rényi Intézet honlapjára írt visszaemlékezését.

A matematika alapgondolata: hogy nem a valóság közvetlen leírása a célunk, hanem annak egy-egy részét megfogó modellek megalkotása, és ezen modellek vizsgálata, ami aztán információt adhat a (lehetséges) valóság(ok)ról is. Az Új világok teremtése fő eleme pontosan ennek a gondolatnak a bemutatása olyan módon, hogy azok az érdeklődők is be tudják fogadni, akiknek semmilyen előképzettségük sincs, viszont olyan hitelesen, hogy a matematikai tartalom se torzuljon. – Pintér Gergő „térteremtő” könyvéről Csépai András írt recenziót.

A cikksorozat második részében a Számelmélet, algebra témakör változásairól lesz szó. Csapodi Csaba először táblázatos formában mutatja be, hogyan módosulnak a számelmélet és algebra érettségi követelmények 2024-től. A középszinten is újdonságnak számító ismeretek esetén mutat néhány olyan feladatot, amit a követelmények alapján el tudna képzelni egy feladatsorban. A feladatok megoldása Facebook-oldalunkon és a következő számunkban is megjelenik. Következnek a részletek.

Dermot Turing helyenként nagyon személyes, különösen igényes életrajzot írt nagybátyjáról, a híres matematikusról. Kutas Péter pedig részletesen mesél a könyvről, Turing életéről a második világháború előtt, alatt és után, a kódfejtésének lényegéről, a korai számítógépek vagy a biológia iránti kutatói érdeklődéséről, korát megelőző vízióiról és tragikus haláláról. Igazán érdekes könyv.

A magyar csapat nagyon szép teljesítménnyel 6. helyezéssel tért haza a 12. Európai Leány Matematikai Olimpiáról, Fülöp Csilla és Sztranyák Gabriella arany-, Wiener Anna ezüst-, Kercsó-Molnár Anita pedig bronzérmet szerzett. Élménybeszámolójukat is összegyűjtötte a csapat vezetője, Kiss Melinda Flóra, és helyettese, Baran Zsuzsa, akik jövőre várják az újakat is a matematikaversenyre készülő lányok közé. Mi minden történt az EGMO-n?

2023 márciusában a Bolyai János Matematikai Társulat kezdeményezésére workshopsorozat indult olyan matematikusok részvételével, akik fontosnak tartják, hogy a matematika világában különböző területeken dolgozók szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, és gondolkodjanak a matematikával kapcsolatos szakmai/társadalmi kérdéseken, együtt keresve a megoldásokat. Az eddigi három sikeres workshopról az egyik házigazda, Tardos Zsófia számol be.

Az ELTE-n végeztem matematika BSc-t, majd matematikus MSc-t, és idén márciusban védtem meg a doktori értekezésemet, de alapvetően nem vágytam arra, hogy elméleti matematikus legyek. Már középiskolásként felismertem, hogy én programozni szeretnék, csak okosan. Matematikára jelentkeztem, de később valamilyen cégnél akartam elhelyezkedni, lehetőleg alkalmazott kutatásban. – Mihálykó Andrással Paulovics Zoltán készített interjút.

A hat éve működő Repülő Iskola  A Gondolkodás Öröme Alapítvány és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közös programja. Az indulásról még 2017-ben Juhász Péter írt az Érintőben. A célokról, motivációkról, tapasztalatokról, a folytatásról és a foglalkozások hatásairól  kérdezte Dankowsky Zorka és Szűcs Gábor a program tanárait, akik matematikus hallgatók illetve gyakorló középiskolai tanárok. Íme a válaszok. 

Neumann János tudományos munkásságának lényeges részét alkotják a kvantummechanika alapjainak területén folytatott vizsgálódásai. Lax Péter megítélése szerint Neumann Jánosnak ezen a területen elért eredményei fizikai Nobel-díjra érdemesítenék őt. 1928-ban Hilbert, Neumann és Nordheim dolgozata volt ez első kísérlet a kvantummechanika axiomatizálására, ami azonban matematikai ellentmondásokat tartalmazott. Ezeket az ellentmondásokat Neumann eredményei kiküszöbölték a kvantummechanikából. A téma elismert kutatója Rédei Miklós.

Éppen 130 éve, hogy Arany Dániel győri főreáliskolai tanár szerkesztésében először megjelent a Középiskolai Matematikai Lapok. Bíró Bálint 1900-tól 2000-ig tízévenként egy-egy feladatot választott ki a KöMaL csodálatos kincsestárából, mégpedig olyanokat, amelyek megoldói pályájuk során híres matematikusok lettek. A feladatok önmagukban is, megoldóik révén is érdekesek, de a szerző célja az is, hogy a mostani korosztály még szélesebb rétegeit buzdítsa részvételre a mai KöMaL feladatmegoldó versenyeiben. Következik a válogatás.

Tamássy Lajos a debreceni differenciálgeometriai iskola nemzetközi hírnevének megalapozója volt. 1958-ban lett egyetemi doktor, 1962-ben szerezte meg a kandidátusi, 1974-ben pedig a matematikai tudományok doktora fokozatot. 1973-tól 15 éven át vezette a Kossuth Lajos Tudományegyetem (későbbi Debreceni Egyetem) Geometria tanszékét. Közvetlenül nyugdíjba vonulása után, 1994-ben elnyerte a professor emeritus címet. 2019-ben bekövetkezett haláláig, tehát 66 éven át szolgálta példamutató odaadással az Egyetemet. Kollégái, barátai, Kántorné Varga Tünde és Szilasi József hiteles képet adnak életútjáról és matematikai kutatásairól.

Dworák Bence nagy kedvet csinál Milo Beckman könyvének elolvasásához (aki pedig egy fiatalabb olvasó véleményére is kiváncsi, az kattintson ide). A Matematika számok nélkül a matematika lényegét igyekszik megragadni és közelebb hozni a hétköznapi olvasókhoz. A 28 éves manhattani születésű amerikai szerző rendkívül nyitott és kommunikatív, szenvedélyesen mesél a világ nagy összefüggéseiről, szereti a képszerű példákat. A matematikát egy nagy faként képzeli el, amelynek a törzsét az iskolában mindenki által megtanult matematikai fogalmak alkotják…Tovább...

A könyv nagyon szenvedélyes, inspiráló, nehéz letenni. Csodás példákon keresztül mutatja be, hogy az egész világot behálózzák a matematikai struktúrák. A címhez hűen, az oldalszámokon kívül, számjeggyel leírt számok valóban nincsenek benne, betűkkel leírva is csak pár helyen… Ha ebben a stílusban tanítanák az iskolában a matematikát, akkor valószínűleg kevesebben fordulnának el ettől a tárgytól – véli egy iskolás olvasó, Lóczi-Nagy Gemma. (Milo Beckman könyvéről két párhuzamos recenzió is készült, érdemes elolvasni a másikat is.) Tovább...