Információk

 Aktuális szám: 2. szám 2016. december 

2. szám 2016. december

Még több cikk

„És mit fog majd a matematikával kezdeni, ha elvégzi az egyetemet?” – kérdezte a gyermeke jövőjéért aggódó szülő minap a Matematikai Intézet nyílt napján, gyorsan hozzátéve, hogy nem szeretne a gyerek tanár lenni. Benne van ebben a kérdésben minden, amit társadalmunk széles rétegei a matematikáról gondolnak. Mit lehet erre a válaszolni? Gondolatébresztőnek íme néhány szempont.

Nem, a cikk címe nem tévedés, sőt, ez a hóember jó okkal és tartósan költözhet be tantermünkbe, ha akarjuk, családostól, sőt, csapatostól… Olyan volt diákként írok, aki mindig küzdött a matematika kihívásaival, és sajnos nem a kreativitás és játékosság helyeként maradt meg bennem a matematikaóra, pedig meg vagyok győződve arról, hogy ezeknek megvan a létjogosultsága ott is...Az idei karácsonyra készülve találtam a geometrikus papírdíszek témájára. Erről olvasva merült fel bennem a gondolat, hogy például egy geometrikus hóember milyen remekül illene egy ádventi matematikaórára vagy szakkörre.

Radnai Gyula kutatása  bepillantást nyújt abba a korba, amelyikben Rados Gusztáv és Fröhlich Izidor vizsgáztatta a tanárjelölteket a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán (!), ahol többek között Visnya Aladár, Zemplén Győző, Fejér Lipót, és akiről a cikk szól, Faragó Andor tanult. A középiskola, ahol érettségizett, a „VII. kerületi m. kir. áll. főgymnasium” volt. Ma ez a Madách Imre Gimnázium... Ez a kép a régi-új gimnáziumról  a  facebook-oldalukon látható.

A Nemzetközi Matematikai Kongresszus (ICM) a matematikusok legnagyobb nemzetközi konferenciája. A négyévente szervezett rendezvénynek legutóbb Szöul adott otthont, a következőt Rio de Janeiroban tartják. Több rangos matematikai díjat is ezen a konferencián szoktak átadni, köztük a híres Fields-érmet. 1912-ben Cambridge-ben rendezték az ICM konferenciát. Fotónkon hárman az akkori 18 magyar résztvevő közül: Fejér Lipót, Riesz Frigyes és Riesz Marcel.                         

Higgyünk-e a krétainak, aki azt mondja, hogy minden krétai hazudik? Tudhatja-e Micimackó, hogy ha valaki valamiről bármit is tud, az csak Bagoly lehet? Mire kérdez rá ennek az ismertetőnek a harmadik kérdő mondata? Az ördögi körök olyan paradoxonok, amelyekben valaki vagy valami (például egy szöveg) saját magáról tesz állítást. Ron Aharoni hihetetlenül sok hasonló témát és jelenséget vonultat fel a köznyelv, a matematika, a filozófia és a szépirodalom területéről, és írásából számos, ezekkel a furcsaságokkal foglalkozó szerző gondolatait ismerhetjük meg. Molnár Zoltán Gábor írt kritikát a TypoTeX kiadónál Kepes János fordításában nemrégiben megjelent könyvről.

Az expander (kellő erőkifejtéssel) eredeti méreténél sokkal nagyobbra nyújtható. Node: a matematikában az expander nem ez, vagy talán mégis valami hasonló? Peter Sarnak, a Princeton és a New York Egyetem matematika professzora 2004 augusztusában a Notices of the American Mathematical Society folyóiratában írta le az expander alapvető tulajdonságait. Huszár Kristóf fordítása bennünket is megismertet vele. Erőpróbáló!

A díj  Rátz Lászlónak állít emléket, aki a Fasori Gimnázium matematika-fizika szakos tanáraként számos világhírű tudóst, többek között Neumann Jánost, Wigner Jenőt és Harsányi Jánost is elindította a pályáján. „Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is megismerjük…” – ez a gondolat hívta életre a kiemelkedő tanáregyénisegek méltó elismerését  egy példaértékű összefogás eredményeként. Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért az elmúlt 16 év során összesen 120 kiváló pedagógust tüntetett ki az életműdíjjal.  
TANÁR csupa nagybetűvel – Tarcsay Tamás

Tarcsay Tamás 2016-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. A róla szóló kisfilmet és ezt a méltatást 2016. november 30-án a díjkiosztó ünnepségen, a Magyar Tudományos Akadémián láthatták-hallhatták a meghívottak. 1979-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-fizika szakán. Végzés után az egyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában (mai nevén SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola) kezdett tanítani matematikát, fizikát és technikát, ahol a mai napig is oktat.
TANÁR csupa nagybetűvel – Kónya István

Kónya István 2016-ban Rátz Tanár Úr Életműdíjat kapott. A róla szóló kisfilmet és ezt a méltatást 2016. november 30-án a díjkiosztó ünnepségen, a Magyar Tudományos Akadémián láthatták-hallhatták a meghívottak. 1958-ban végzett matematika-fizika szakos tanárként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1958-ban kezdett el tanítani Ózdon, és különböző beosztások után 1996-ban vonult nyugalomba az ózdi József Attila Gimnáziumból. 22 évig volt a matematikai munkaközösség vezetője, kétszer is igazgatóhelyettesként irányíthatta szeretett középiskolája munkáját.

2002-ben az első Moore-díjas Warwick Tucker volt, aki precíz bizonyítást adott a kaotikus dinamika nevezetes mintapéldánya, a (képünkön is látható) híres Lorenz-attraktor létezésére, mintegy negyven évvel azután, hogy numerikus szimulációk segítségével felfedezték ezt az alakzatot. 2016-ban először kapták magyar kutatók ezt a díjat: Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor és Krisztin Tibor szegedi egyetemi oktatók bécsi kollégájukkal, Arnold Neumaierrel közös munkájukért.

A késleltetett visszacsatolás jelenségét mindenki tapasztalta már, pl. zuhanyozás során. Tegyük fel, hogy egy keverőcsap elforgatásával változtatjuk a csapból kimenő víz hőmérsékletét, továbbá a víz hőfokának változása arányos a csap elforgatásának a szögével... Így kezdi ennek a mindennapi életünkben is fontos jelenségnek a matematikai magyarázatát  a Moore-díjas Krisztin Tibor. Aki jobban meg szeretné ismerni a szerzőt, annak ajánljuk, olvassa el a Bolyai Társulat 2016-os díjazottai című hírünket is. 

A 2016. évi matematikai Nemmers-díjat Kollár János nyerte el az algebrai geometria területén ért el kimagasló eredményekért. A díjhoz fűzött méltatás külön kiemeli Kollár professzornak a Minimális Modell Programhoz való hozzájárulását, úttörő munkásságát a racionális összefüggőség terén, valamint John Nash egy 1952-es sejtésére talált ellenpéldáját.

,,A könyvben felsorolt játékokat és ötleteket szórakoztatásnak szántuk, ezért csakis jókedvűen érdemes kipróbálni őket. De akármennyire élvezitek is, ne vidd túlzásba!” Boltban, utcán, orvosnál, akár a fürdőkádban is előkerülhetnek ezek a feladványok, hiszen a matek a mindennapi életünk része, valóban mindenhol megtalálható. Kőkúti Ágnes ajánlja Rob Eastaway és Mike Askew: Matek mindenhol c. könyvét.

2017. január 5-én Atlantában kerül sor a matematikai és fizikai Eisenbud-díj átadására. A fényképen a két  díjazott, Erdős László és Hong-Tzer Yau. A háromévenként kiosztásra kerülő díjat az Amerikai Matematikai Társulat 2006-ban alapította a kiváló matematikai fizikus, Leonard Eisenbud (1913 – 2004) emlékére, aki Wigner Jenő irányításával szerzett PhD fokozatot Princetonban 1948-ban, és az atommag szerkezetének leírásában ért el kiemelkedő eredményeket.

A Bolyai János Matematikai Társulat 2016. évi díjainak átadására december 14-én került sor Budapesten, az Eötvös József Gimnázium Dísztermében. A díjak névadói: Szele Tibor, Grünwald Géza, Farkas Gyula, Rényi Kató és Patai László. Bár a korábbi években is többször előfordultak nők a díjazottak között, az idei kitüntetetteknek azonban több mint a fele hölgy! Fényképünkön a Patai-díjat veszi át Somogyi Anikó.

2016 novemberében rendeztük meg a 28. Varga Tamás Módszertani Napokat. A gazdag program az ELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központja honlapján olvasható. A következő írás a Varga Tamás Napok krónikájának beharangozójaként a komplex matematikatanítás születéséről, Varga Tamás ma is követendő elveiről szól. (A fényképen a Központ vezetője, Vancsó Ödön ismerteti a Komplex matematikaoktatás a XXI. században című pályázatukat, amely 2015-ben és a 2016-2020 közötti időszakra is támogatást kapott az MTA-tól.) 

Első alkalommal 2007-ben, Varga Tamás halálának 20. évfordulóján került sor az Emlékdíjak átadására. Ekkor a díjazottak C. Neményi Eszter, Szeredi Éva és Kovács Csongorné voltak, akik valamennyien Varga Tamás közvetlen munkatársaiként vettek részt a Komplex matematikai kísérletben, illetve a kísérlethez kapcsolódó szakmai anyagok, tantervek és tankönyvek kidolgozásában. A Varga Tamás Módszertani Napokról és a névadó életéről ugyanebben a számban A Varga Tamás Napok krónikája c. cikkünkben olvashatnak.

„Szerintem az interaktív tábla színt visz a tanulásba, hiszen az összes elektromos kütyü vonzza a diákok figyelmét. Lehetőséget ad a távtanulásra (pl. ha beteg valaki, akkor egy az egyben megkapja az órai anyagot és be tudja pótolni). Lehet rajta akár videókat nézni, ami szintén jobban megmarad a fejünkben, mintha a tankönyben olvasnánk valamit. Összességében az elektronikus tábla szerintem egy szuper dolog.😊” (Kovács Mariann 11.oszt.)

A Polygon folyóirata a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének kiadásában 1991 óta jelenteti meg matematikai és szakdidaktikai közleményeit.  Nemrég jelent meg 2016 novemberi, XXIV/1. száma, ebben a 69-78. oldalon olvasható Máté László cikke, amelyet  − az összes fél egyetértésével − az Érintőben is közlünk. A szerző  néhány példán keresztül azt szeretné megmutatni, hogy ha egy geometriai sorozatot végtelen sorozattá terjesztünk ki, akkor ezzel a látszólag kis lépéssel nagymértékben tágíthatjuk diákjaink matematikai szemléletét. A példák egyike egy tábla csokoládé...

(Például magyar) sportújságírók kedves szórakozása olimpiák idején azzal szítani nemzeti büszkeségünket, hogy kiszámolják, egy lakosra hány aranyérem jut Magyarországon, és mennyi mondjuk a nálunk némileg gazdagabb Egyesült Államokban. A következtetés persze mindig az, hogy mivel az első hányados nagyobb, mint a második, ezért mi sokkal jobbak vagyunk sportban, mint ők. Mi rejlik ezen érvelés mögött?

Amikor egy jelentős tudós meghal, számokba rendezik munkásságát: hány könyvet írt, mennyi ilyen, olyan, amolyan cikket publikált, hányan szereztek tudományos fokozatot az irányításával, mekkora az idézettsége. Pedig sokszor fontosabb a személy kisugárzása... Vizvári Béla visszaemlékezése egykori munkatársára.

A pénzügyi kockázatkezelés volt a témája az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszék, a Bolyai János Matematikai Társulat és a Morgan Stanley által 2016. október 21-én tartott konferenciának, amelyen több mint 100 szakértő vett részt. A pénzintézeteknél kiemelt szerephez jut a kockázatelemzés és a matematikai modellezés. A Morgan Stanley budapesti irodája több száz szakembert foglalkoztat ezen a területen, ezért is döntött úgy, hogy az egyetemmel közösen megteremti a legújabb elméletek és a gyakorlati tudás megosztásának fórumát.

A matematika és az irodalom több ponton összekapcsolható. Beszélhetünk arról, hogy milyen kép jelenik meg a matematikáról vagy a matematikus alakjáról egyes irodalmi művekben, vagy arról, hogy a matematikában milyen formában fedezhető fel az esztétikum, de arról is, hogy a művészet mit gondol, mit mond a tudományról, azon belül a matematikáról. Én ezeket a szempontokat félretéve azt szeretném bemutatni, hogy a matematikában jól ismert fogalmak egyike, a valószínűség hogyan jelenik meg egy irodalmi műben, és mindez esetleg hogyan árnyalhatja a matematikai fogalomról alkotott képünket.

A HVG Okoskönyvek sorozatának két „matekkal” foglalkozó könyvét olvastam el. Mindkettőt Johnny Ball írta. Az első, a Matekmágusok 2012-ben, a második, a Gondolj egy számra 2013-ban jelent meg magyarul. A kiadó a sorozatot 8–12 éveseknek ajánlja. – A könyveket elolvasta  és véleményezte Gyenes Gábor.   

Edward Frenkel: Csók és matek – a világ rejtett szíve  (Love and math) című könyve meglepően nagy sikert aratott Amerikában. Magyarul a TypoTeX Kiadó jelentette meg 2016-ban, Tusnády Gábor fordításában. A könyvhöz Stipsicz András írt ajánlót.