A Szele Tibor Emlékéremre javasolható bárki, aki a matematika valamely ágában eredményes kutatómunkát végez, és eközben kiemelkedő fokon segíti és irányítja a tehetséges fiatalokat a matematikai kutatásba való bevezetésben, problémákkal való ellátás, tudományos együttműködés révén, ezáltal hozzájárulva a magyar matematika tudományos utánpótlásának neveléséhez. Az emlékérem névadója Szele Tibor (1918 –1955), aki e területen példamutató tevékenységet végzett, és hatása még tragikusan korai halála után évtizedekkel is érezhető.
Először Kalmár László 1970-ben, majd Erdős Pál 1971-ben kapta meg az emlékérmet.
Idén a Társulat – kollégái javaslata alapján – Krisztin Tibornak ítélte oda a Szele Tibor Emlékérmet.
Krisztin Tibor a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a dinamikus rendszerek és késleltetett differenciálegyenletek nemzetközi elismertségnek örvendő szakértője. 56 tudományos publikációjára több, mint 560 hivatkozást kapott, H–O. Waltherrel es J. Wuval írt "Shape, smoothness and invariant stratification of an attracting set for delayed monotone positive feedback" c. monográfiája a témakör egyik legismertebb munkája. Munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban levelező tagjává választotta. 2016-ban az E. M. Wright által megadott paramétertartomány jelentős kiterjesztéséért az ún. Wright sejtésben három kollégájával együtt megkapta a Moore-díjat, amit a Reliable Computing szerkesztőbizottsága kétévente ítél oda az intervallum aritmetikát használó legjobbnak ítélt dolgozatért.
Krisztin Tibor kimagasló eredményeket ért el fiataloknak a tudományos munkába való bevezetése terén. Négy végzett doktorandusza van, mindannyian a Szegedi Tudomány-egyetemen dolgoznak. Közülük Röst Gergely kitüntetéses doktor, aki Grünwald Géza emlékéremben valamint Alexits György díjban részesült, és aki a kevés magyar „European Research Council starting grant” nyertesek közé tartozik. Vas Gabriella sikeresen folytatja a késleltetett differenciálegyenletekre vonatkozó közös kutatatásaikat, ő Grünwald Géza emlékérmet, Fulbright ösztöndíjat és MTA posztdoktori ösztöndíjat kapott. Garab Ábel jelenleg posztdoktor a klagenfurti egyetemen, 2013-ban a Journal of Differential Equation and Applications folyóirat legjobb cikkért járó díját kapta meg. Jelenleg Krisztin Tibornak további négy doktorandusza van, akikből kettő várhatóan 2017. folyamán véd majd. Hat olyan diákja volt, aki nála kezdte kutatói pályafutását, nála írt diplomadolgozatot, de utána valahol máshol szerzett PhD fokozatot.
***
A Grünwald Géza Emlékérem jogelődjét, a Grünwald Géza Emlékdíjat a Bolyai János Matematikai Társulat 1951-ben alapította a matematikai alapkutatásban kiemelkedő tudományos eredményeket elérő, fiatal magyar matematikusok jutalmazására. A díj névadója Grünwald Géza (1910 – 1942), a fasizmus áldozataként elhunyt kiváló fiatal magyar matematikus.
A Grünwald Géza Emlékéremre javasolhatók azok a B.Sc., M.Sc. és Ph.D. fokozatok közül legalább egyet Magyarországon szerzett fiatalok, akik a kitüntetés évében legfeljebb 30-ik életévüket töltik be és a matematikai alapkutatásban már számottevő tudományos eredményeket értek el. 2016-ban a Grünwald Géza Emlékéremre nyolc felterjesztés érkezett. Mind a jelöltek tudományos munkássága, mind pedig az oktatási és közéleti tevékenységük magas színvonalat képviselt. Ez jól példázza a Grünwald emlékérem tudományos és társadalmi presztízsét. A Bizottság négy díj odaítéléséről döntött. A díjazottak tudományos munkássága hűen tükrözi a matematika sokszínűségét. Az idei díjazottak a következők: Cseh Ágnes, Kertész Dávid, Varga Nóra és Vidnyánszky Zoltán.
Cseh Ágnes 1988-ban született. 2010-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett alkalmazott matematikusi B.Sc. diplomát, majd tanulmányait a Berlin Mathematical School ösztöndíjasaként Németországban folytatta. 2012-ben mesteri fokozatot, majd 2015-ben Summa cum Laude minősítésű Ph.D. fokozatot szerzett a berlini műszaki egyetemen, ahol munkáját több rangos díjjal is elismerték. Doktori tanulmányai alatt összesen másfél évet töltött vendégkutatóként, majd Izlandon vállalt nyolc hónapra posztdoktori állást. 2016 szeptembere óta az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Cseh Ágnesnek nyolc megjelent dolgozata van. Eredményei a gráfelmélet és a bonyolultságelmélet területét gazdagítják. Matematikai alapkutatásokat végez a játékelmélet,a számítástudomány, és a közgazdaságtan területén. Legtöbb munkája a párosítások gráfelméleti tanulmányozásához kapcsolódik. Preferenciákkal ellátott gráfokon vizsgált speciális párosításokat, így modellezhető például az egyetemi felvételi eljárás. Legfontosabb eredménye a stabil és a népszerű párosítások több évtizedes elméletének összekapcsolása. Az elméleti egzisztencia-bizonyítások mellett bonyolultságelméeti szemszögből is vizsgálja a felmerülő problémákat, meghatározván, hogy milyen inputra könnyű és milyenre nehéz az optimális párosítás meghatározása. Foglalkozott a stabil allokációk problémájával is, ami kapacitásokat is figyelembe vevő kiterjesztése a hagyományos párosításoknak, valamint olyan hálózati folyamatokkal, ahol az időkomponens fontos szerepet játszik, mint például szállítási feladatoknál. Munkássága kiválóan példázza a gyakorlati problémák egzakt matematikai vizsgálatának lehetőségét és szükségességét.
Kertész Dávid 1988-ban született, 2009-ben szerzett matematikus B.Sc. diplomát, majd 2011-ben mesteri fokozatot a Debreceni Tudományegyetemen. Doktori disszertációját, melyet ugyancsak itt írt Szilasi József témavezetésével, 2014-ben védte meg. Jelenleg a Debreceni Tudományegyetem Matematika Intézetének tanársegédje, illetve az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének tudományos segédmunkatársa.
Kertész Dávid eddig hét dolgozatot publikált, valamint egy 2014-ben megjelent, 700 oldalas szakkönyv társszerzője. Munkája a differenciálgeometria területére összpontosul, főként a Finsler-geometria és a hozzá kapcsolódó nemlineáris konnexiók témájában végez kutatásokat. Olyan változatos témákkal foglalkozott, mint a Berwald-sokaságok különböző karakterizációi, Riemann-metrikák konstruálása átlagolás segítségével, egy sokaság érintőnyalábján adott holonómia-invariáns függvények jellemzése, illetve differenciálható távolságfüggvénnyel rendelkező metrikus terek vizsgálata. Társszerzőivel új bizonyítást adott Finsler-sokaságok izometriáinak és szubmetriáinak differenciálhatóságára, és megmutatta, hogy a Berwald-sokaságok családján belül csak triviális példák lehetnek Einstein-Finsler sokaságokra. Legújabb eredményei a Finsler-sokaságok affin- és Killing-vektormezőinek kapcsolatáról szólnak.
Varga Nóra 1987-ben született, 2011-ben szerzett a Debreceni Tudományegyetemen alkalmazott matematikus diplomát. Ugyancsak itt írta doktori disszertációját, melyet 2016-ban védett meg Summa cum Laude minősítéssel. 2014-től a Debreceni Tudományegyetem Matematika Intézetének tanársegédje, valamint az MTA-DE Egyenletek, függvények, görbék Kutatócsoportjának tagja 2012 óta.
Varga Nórának hét tudományos dolgozata van. A számelmélet területén dolgozik, főként a diofantikus egyenletek elméletével foglalkozik. Egyik fő kutatási témája azokra a szeparábilis egyenletekre irányul, amelyek kombinatorikus hátterű problémákból adódnak, a polinomok figurális számokat jelentenek. Ezek a diofantikus egyenletek elméletének egyik igen jelentős, klasszikus fejezetét alkotják. Társszerzőivel együtt bizonyított egy sejtést, mely poligonális és piramidális számok közös értékeire vonatkozik. Később ezt az eredményt terjesztették ki az általános alakban felírt figurális számok és a poligonális számok közös értékeit vizsgálva, amelyet a Journal of Number Theory folyóiratban közöltek. Kutatásának másik irányvonala az Erdős-Selfridge problémakör speciális eseteinek vizsgálata. Az ezzel kapcsolatos két cikkében olyan törtfüggvények hatványértékét vizsgálja, amelyek számlálójában egymást követő egészek, míg nevezőjében elsőfokú paraméteres tagok szorzata áll. Kutatásaiban a klasszikus módszerek alkalmazása mellett modern, számítógépes módszerek is fontos szerephez jutnak.
Vidnyánszky Zoltán 1989-ben született. 2011-ben szerzett matematikus diplomát, majd 2015-ben doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Elekes Márton témavezetése mellett. Jelenleg a University of Toronto és a York University posztdoktori kutatója.
Vidnyánszky Zoltánnak hat publikációja van, melyek a legrangosabb nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Fő kutatási területe a leíró halmazelmélet. Társszerzőivel közösen Mycielski és Fremlin egy régi kérdését megválaszolva megmutatták, hogy nem lokálisan kompakt lengyel csoportokban a Haar-null halmazok nem rendelkeznek bizonyos, a lokálisan kompakt esetben könnyen igazolható regularitási tulajdonsággal. Fő eredményük, hogy minden Abel nem lokálisan kompakt csoportban létezik olyan Haar-null Borel halmaz, amelynek nincs Gδ Haar-null burka. Ez a cikkük az Israel Journal of Mathematics-ben jelent meg. Egy másik komoly eredményükben, melyet az Advances in Mathematics közlésre elfogadott, Laczkovich egy klasszikus kérdését megválaszolva pontosan karakterizálják, hogy a Baire I függvényekből álló, a pontonkénti rendezésre nézve lineárisan rendezett halmazoknak milyen lehet a rendtípusa. A közelmúltban pedig sikerült általánosítaniuk a leíró halmazelmélet egyik alapvető elméletét, a rangfüggvények elméletét a Baire I esetről az általános Baire ξ esetre, és ennek alkalmazásaként megválaszoltak egy függvényegyenlet-rendszerek megoldhatóságáról szóló kérdést is, melyet a paradox geometriai átdarabolhatóságok motiváltak.
***
A Farkas Gyula Emlékdíjra javasolhatók azok a B.Sc., M.Sc. és Ph.D. fokozatok közül legalább egyet Magyarországon szerzett fiatalok, akik a kitüntetés évében 35-ik életévüket még nem töltik be és már jelentős olyan tudományos tevékenység áll mögöttük, amely a matematika alkalmazásaival szoros kapcsolatban álló elméleti témákban, vagy konkrét modellalkotásban, vagy a számítástechnikai módszerek fejlesztésében hozott lényegesen új eredményeket.
A Farkas Gyula Emlékdíjat a Bolyai János Matematikai Társulat 1973-ban alapította fiatal magyar matematikusok jutalmazására, kiemelkedő alkalmazott matematikai munkásságukért.
A díj névadója Farkas Gyula (1847 – 1930), akinek a lineáris egyenlőtlenségekkel és mechanikai rendszerek egyenlőtlenséges kényszerfeltételek melletti egyensúlyi állapotainak problémájával kapcsolatos alapvető eredményei nagymértékben hozzájárultak mind a lineáris mind a nem-lineáris programozás elméletének és gyakorlatának a kialakulásához.
2016-ban Kovács Péter és Sikolya Kinga érdemelte ki a Farkas Gyula Emlékdíjat.
Kovács Péter 1986-ban született. BSc diplomáját 2008-ban, MSc diplomáját pedig 2010-ben szerezte az ELTE Programtervező Informatikus Szakán, kitüntetéssel. Tanulmányait 2010 és 2013 között az ELTE Informatika Doktori Iskola, Numerikus és szimbolikus számítások programjának PhD hallgatójaként folytatta. 2014-ben tudományos munkája elismeréséül megkapta az ELTE IK Fiatal Kutatók Tudományos Díját. A PhD fokozatot 2016 májusában summa cum laude minősítéssel szerezte meg. Jelenleg az ELTE Informatikai Kar Numerikus Analízis Tanszékén adjunktus.
Kovács Péter matematikai modellalkotó tevékenysége humán orvos-biológiai jelek, ezen belül EKG és EEG jelek feldolgozásához kapcsolódik. Kutatásainak döntő része az adaptívan választott bázisok szerinti sorfejtésekhez, az ún. „variable projection” módszerekhez köthető. Ezen a területen egyrészt adaptív Hermite-sorfejtésekkel, másrészt racionális rendszerek szerinti sorfejtésekkel és modellezéssel foglalkozott. Az utóbbi eszközzel sikerült az EKG jelek diagnózisában fontos QRS komplexusokat néhány paraméterrel jellemezni. Ezen túlmenően a különböző elvezetéseken mérhető jelek közötti összefüggéseket is sikerült kimutatnia.
Az adaptív racionális approximáció alkalmazásával –finn szerzőtársaival közösen – kidolgozott egy új módszert epilepszia roham detektálására, illetve alvás fázis detektálására.
Magának az adaptív rendszernek, ill. az azt jellemző paramétereknek a meghatározása egy nemlineáris célfüggvény optimalizálására vezethető vissza. Ennek a feladatnak a megoldásához Kovács Péter az ismert Particle Swarm Optimization (PSO) eljárást vette alapul, ezt adaptálta hiperbolikus racionális waveletek paramétereinek a meghatározására. A feladatkitűzés és maga az eljárás biztosítja annak a fizikailag indokolható feltételnek a teljesülését, hogy az inverz pólusok a komplex egységkörön belül maradjanak. A jelölt kidolgozta az algoritmus többdimenziós változatát is.
Az elméleti modellalkotás mellett Kovács Péter az általa kifejlesztett módszereket a numerikus matematika alapos ismeretének birtokában implementálta, továbbá azokat a szakirodalomban elfogadott adatbázisokon a megfelelő protokollok szerint tesztelte, és igazolta, hogy jobbak az eddig ismert módszereknél.
Kovács Péternek 12 angol nyelvű publikációja jelent meg, amelyből 5 folyóirat cikk. Utóbbiak között kiemelendők az IEEE Transactions on Biomedical Engineering, ill. a Knowledge-Based Systems folyóiratokban megjelent dolgozatai. Eredményeit 14 külföldi és 4 hazai konferencián adta elő.
Sikolya–Kertész Kinga 1986. április 27-én született Szatmárnémetiben. 2005-ben felvételt nyert a Debreceni Egyetem alkalmazott matematikus szakára. Egyetemi hallgatóként – Baran Sándor irányításával – a Down-szindróma kockázatát vizsgálta. Eredményeiből írt dolgozatával 2009-ben az OTDK Informatika Tudományi szekciójában I. helyezést ért el. Több alkalommal kapott köztársasági ösztöndíjat. 2010-ben alkalmazott matematikus oklevelet szerzett, kitüntetésessel.
A Debreceni Egyetem Informatika Tudományok Doktori Iskolájában –szintén Baran Sándor témavezetése alatt – folytatta kutatói munkáját, ezúttal térbeli statisztikai modellek és alkalmazásaik témakörében. Térbeli lineáris modellek esetén meghatározták és vizsgálták a modell paramétereinek maximum likelihood becslését. Ezen túlmenően, folytonos véletlen mezők esetén foglalkozott az optimális mintavételi terv meghatározásával is. Fontos kutatási területe a diszkrét, térbeli auto-regresszív modellek stabilitási problémáinak vizsgálata.
2013-ban Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat nyert. A „Térbeli statisztikai modellek és alkalmazásaik” című doktori (PhD) értekezését 2014-ben summa cum laude eredménnyel védte meg. Sikolya Kinga szorgalmát, tehetségét és szakmai munkájának elismerését tükrözi, hogy doktori címét kitüntetéses (Promotio sub auspiciis Praesidentis Rei Publicae) minősítéssel vehette át.
2013-tól a Debreceni Egyetem Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszékén dolgozik. Számos tantárgyat oktat, és több kutatási pályázatban volt résztvevő. Eddigi tudományos tevékenységének elismeréseként 2015-ben Nemzeti Kiválóság Díjat kapott.
***
A Bolyai János Matematikai Társulat a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is kiadja a Rényi Kató Emlékdíjat. A díj névadója Rényi Kató (1924 – 1969), aki sajnálatosan korai elhunytáig különös gonddal törekedett a matematikai tehetség jeleit eláruló hallgatók képességeinek kibontakoztatására.
A díjra javasolhatók azok a magyarországi középiskolai diákok, egyetemi hallgatók vagy B.Sc. fokozatot Magyarországon szerzett fiatalok, akik a kitüntetés évében 25-ik életévüket még nem töltik be, az előző év végéig még nem szereztek M.Sc. oklevelet, és a matematika valamely ágában önálló tudományos eredményt értek el.
Remete László [1] dolgozatában megmutatja, hogy negyedfokú gyökbővítésekben a hatvány egész bázisok keresése binom Thue egyenletekre vezet. A szerzők 
paraméter alatti negyedfokú gyökbővítések esetén kiszámítják a binom Thue egyenletek 
alatti megoldásait. [2]-ben másodfokú számtestek feletti relatív negyedfokú gyökbővítésekben meghatározzák a hatvány egész bázisokat.
[3]-ban szuperszámítógép segítségével m < 107 paraméter értékig meghatározzák az
binom Thue egyenletek alatti megoldásait k = 3, 4, 5, 7, 11, 13, 17, 19, 23, 29 -re.
[4]-ben másodfokú testek legegyszerűbb harmadfokú polinomok gyökeivel történő bővítéseit vizsgálják. A keletkező hatodfokú testek parametrikus családjában meghatározzák az összes monogén testet és azok hatvány egész bázisainak generátorait.
[5]-ben a Gauss-féle számtest és negyedfokú gyökbővítések kompozitumaként keletkező nyolcadfokú számtestek végtelen parametrikus családjáról megmutatják, hogy a testek nem monogének.
[6]-ban komlex másodfokú testek és negyedfokú gyökbővítések kompozitumaként előálló nyolcadfokú testekben vizsgálják a hatvány egész bázisokat.
[7]-ben 
-edfokú bővítések egész bázisait vizsgálják. Megmutatják, hogy a az egész bázisok struktúrája periódikus, a periódus hossza 3 ≤ n ≤ 9 -re 
és megadják az egész bázisok típusait. Az n = 3, 4, 5, 6, 8 értékekre megadják az -edfokú gyökbővítések indexformáját.
[8]-ban a legegyszerűbb hatodfokú testek esetén belátják, hogy az egész bázisok struktúrája 36-os periódushosszal periodikus. Jellemzik e testek monogenitását.
[1] I. Gaál, L. Remete: Binomial Thue equations and power integral bases in pure quartic fields, JP Journal of Algebra, Number Theory, and Applications, 32(2014), 49-61.
[2] I. Gaál, L. Remete, T. Szabó: Calculating power integral bases by solving relative Thue equations, Tatra Mountains Mathematical Publications, 59 (2014), 1-13.
[3] I. Gaál, L. Remete: Solving polinomial Thue equations, JP Journal of Algebra, Number Theory, and Applications, 36 (2015), 29-42.
[4] I. Gaál, L. Remete: Power integral bases in a family of sextic fields with quadratic subfields, Tatra Mountains Mathematical Publications, 64 (2015), 1-8.
[5] I. Gaál, L. Remete: Non-monogenity in family of octic fields, Rocky Mountains Journal of Mathematics, megj. alatt.
[6] I. Gaál, L. Remete, T. Szabó: Calculating power integral bases by using relative power integral bases, Functiones et Approximatio, Commentarii Mathematici, 54 (2016), 141-149.
[7] I. Gaál, L. Remete: Integral bases and monogenity of pure fields, Journal of Number Theory, megj. alatt.
[8] I. Gaál, L. Remete: Integral bases and monogenity of the simplest sextic fields, benyújtva.
Szabó Gréta [1] dolgozatában a szerzők olyan egyváltozós, lineáris függvényegyenletet vizsgálnak, amely helyettesítések véges csoportját tartalmazza. Klasszikus és lineáris algebrai módszerekkel teljesen leírják a megoldásokat. A [2] dolgozat egy függvényegyenlettel kapcsolatos középiskolai versenyfeladat hibás hivatalos megoldásának apropóján két különböző általános megoldást mutat be. A [3] cikk elemi tárgyalásban ismerteti véges ponthalmazok legrövidebb hálózatának problémáját.
[1] M. Bessenyei, Á. Konkoly, G. Szabó: Linear functional equations and finite groups of substitutions, Acta Sci. Math. (Szeged), megj. alatt.
[2] M. Bessenyei, G. Szabó: Adventures around an addition formula,
[3] Bessenyei Mihály, Szabó Gréta: Kábelrakás kis költséggel, Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, benyújtva.
***
A Patai Alapítványt férje, Patai László, a 20. század első felében élt kiváló matematikus emlékére özvegye alapította 1987-ben „a matematika terén önálló tudományos alkotóképességű egyetemi hallgató vagy pályakezdő matematikus díjazására”. A díjjal elsősorban a tanári pályán induló pályakezdő fiatalok szakmai vagy didaktikai kutatásait támogatjuk. Az alapítványtevő az Alapítvány kezelésével a Bolyai János Matematikai Társulatot bízta meg.
A Patai Alapítvány 2016. évi diját a bizottság Szanyi Gyöngyinek és Somogyi Anikónak itélte oda.
Szanyi Gyöngyi 1988-ban Nagydobronyban, Ukrajnában született. 2011-ben matematika-informatika szakos középiskolai tanár diplomát szerzett az Ungvári Nemzeti Egyetemen. 2010 és 2016 között a magyar tannyelvű Nagydobronyi Középiskolában tanitott. 2013-tól a Debrecei Egyetem Matematika és Számitástudományok Doktori Iskola Didaktika programjának PhD hallgatója, 2016 őszétől tanársegéd.
Aktiv szerepet vállalt középiskolai diákjai tehetséggondozásában és versenyekre való felkészitésében. Matematika foglalkozásokat vezetett a Kárpátalján a Génius Alapitvány által létrehozott Tehetségpontban.
Kutatásai a függvényfogalom tanitási kérdéseire irányulnak. Sok éves követéses vizsgálatokat végzett egy debrecei és egy nagydobronyi iskolában, ahol saját elképzeléseit tanitási kisérletekben próbálhattta ki. Eredményeiről számos konferencián tartott előadást. Hat dolgozata küzül négy nemzetközileg referált folyóiratban jelent meg.
Somogyi Anikó 1990-ben született Gyulán. A Szegedi Tudományegyetemen 2013-ban matematika BSc fokozatot szerzett tanári szakirányban fizika szakpárral, 2016-ban pedig a matematikatanár-fizikatanár master képzést végezte el. Jelenleg a Szegedi Radnóti Miklós Kısérleti Gimnázium matematika-fizika szakos tanára.
Somogyi Anikó egyetemi évei alatt számos dijat és kitüntetést kapott. Sikeres TDK dolgozatokat készitett, Cambridge-ben és Jeruzsálemben volt rövid tanulmányúton. Demonstrátorként is dolgozott az Szegedi Tudományegyetemen. Részt vett egy fizika feladatgyüjtemény elkészitésében is. A tanári páláyra való felkészülés mellett azonban komoly tudományos tevékenységet is végzett a SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén, a Nanoplazmonika Kutatócsoportban. Ezen a területen 3 publikációja és 5 posztere született.
Somogyi Anikó még csak első teljes tanévét tölti a tanári pályán, de már most komoly tapasztalatokkal rendelkezik mind a tanıtás, mind a kutatás terén: egy majdani igazi kutatótanár (több mint) ıgérete.
A Schweitzer Miklós Emlékversenyről és a Kürschák József Matematikai Tanulóversenyről az Érintő 2017. márciusi számában lesz szó.
R.I.