Friss gondolatokra, új szemléletre, kreatív alkotásokra, innovációra nyilvánvalóan szükség van, e nélkül nincs igazi haladás. A tudományt, a tudósokat azonban nekünk megfelelő felkészültség, felsőszíntű vagy még annál is magasabb tudás nélkül nehéz megérteni. Ahhoz, hogy döntéshozók vagy választópolgárok is véleményt tudjanak alkotni tudományos kérdésekben (és meg tudják különböztetni a tudományt az áltudományoktól), szükségesek azok, akik érthetően el tudják magyarázni számukra egy-egy kutatás lényegét, eredményeit, előnyeit, hátrányait. A megfelelő, objektív tudománykommunikáció ma és a jövőben egyre lényegesebb a társadalom számára.
FameLab verseny
A Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary 2018-ban első alkalommal Magyarországon megrendezett FameLab versenyére azok nevezését várták, akik inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos, tudományos témákról. A világ vezető tudománykommunikációs versenyének célja, hogy megtalálja a tudomány „új arcait” a 21. század közönsége számára.
A FameLab természettudományos, matematikai, informatikai, mérnöki és orvosi területen kutatók, oktatók vagy hallgatók részére megrendezett tudománykommunikációs verseny, melyben a versenyzők mindössze három percet kapnak egy frappáns, tartalmas és közérthető előadás megtartására kutatásaik eredményéről vagy egyéb tudományos témáról. A mai fiatalok ugyanis a statisztikák szerint nem szívesen foglalkoznak 3 percnél hosszabb ideig egy-egy hírrel, témával.
Az április 5-ei elődöntőn a zsűri 46 résztvevő közül választotta ki azt a 12 versenyzőt, akik megmérkőztek a döntőn május 14-én. A döntősök között a különböző tudományágak jól kommunikáló képviselői között szerepelt három fizikus (Kis-Tóth Ágnes és Jenei Péter az ELTE-ről, Vámi Tamás Álmos az MTA Wigner Intézetből) és egy matematikus is, Pintér Gergő az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetből.
Elsőként a magyar FameLaben lehetett a verseny részleteit egy hivatalos mobilapplikáción is követni, melyet az MTA SZTAKI munkatársai fejlesztettek az Info@Hand alkalmazáscsalád részeként.
Kis-Tóth Ágnes éveken át matematikát tanított, mára azonban az ELTE Atomfizikai Tanszékén folytatja doktori tanulmányait. Ő nyerte meg a FameLab magyarországi döntőjét, melyet az MTA Székház Dísztermében rendeztek meg 2018. május 14-én. A fekete lyukak titkait bemutató fizikus képviseli Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában.
A döntő teljes felvétele (egy Facebook Live adás archívuma) itt látható.
27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs tehetségkutató Verseny
A 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny eredményhirdetésén a különböző díjakat nyert ifjú feltalálóknak és tudósjelölteknek talán még nehezebb tudománykommunikációs feladat jutott: nekik egyetlen mondatban kellett elmondaniuk innovációjuk lényegét. Mindegyikük frappánsan, igaz, bővített mondattal, de baki nélkül oldotta meg ezt a feladatot is.
A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben írta ki az első Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt az EU Fiatal Tudósok Versenyének mintájára.
A 27. alkalommal megrendezett versenyre is nevezni lehetett bármilyen probléma tudományos szintű megoldására irányuló ötlettel, ill. javaslattal a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földrajz), a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika és a műszaki tudományok, valamint a matematika területéről.
A Nemzeti Kutatási, fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló verseny szervezői nagy gondot fordítottak arra, hogy minél több fiatal szerezhessen tudomást a versenyről, melynek fővédnökei Dr. Palkovics László, az EMMI államtitkára és dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A zsűri 22 tagja mind szakmájában országosan elismert tudós, egyetemi tanár vagy gazdasági szakember, elnöke dr. Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja.
Idén 106 pályázat érkezett a verseny titkárságára (ebből 25 db határon túli magyar fiataloktól). A pályázatokat minden zsűritag elolvasta és megvizsgálta, hogy eredeti, újszerű-e, tudományos szempontból megalapozott-e, megvalósítható-e 2018. március 30-ig, a pályázó alkalmas-e a kidolgozásra és a várható eredmény hasznosítható-e.
Az I. forduló után 69 pályázatot fogadott el, illetve javasolt kidolgozásra a bírálóbizottság, ezek közül 17 pályázat tudományos kutatási vizsgálatok, mérések elvégzését és összefoglaló tanulmány elkészítését, 52 pedig új eszköz, eljárás kidolgozását tűzte ki célul.
A pályázóknak nemcsak le kellett adniuk a részletesen kidolgozott, meghatározott terjedelmű dolgozataikat, hanem legfeljebb 5 perces bemutatót is kellett tartaniuk a zsüri előtt.
A zsűri 3 első, 4 második, 3 harmadik és 2 különdíjat adott ki, 10 pályázatot kiemelt dicséretben és 33-at dicséretben részesített. Az eredmények részletesen megtalálhatók a Magyar Innovációs Szövetség honlapján.
A díjazott és a kiemelt dicséretben részesített, leglátványosabb pályamunkák 2018. június 5-én és 6-án, nyilvános bemutatásra kerültek az Ericsson Magyarország székházában, és a díjkiosztó után megnézhetők és kipróbálhatók voltak, illetve bemutatásra kerülnek majd szeptemberben a Kutatók Éjszakáján is. Ajánlom, hogy aki teheti, nézze majd meg!
Nekem az egyik kedvencem Nagy Felícián III. díjat nyert távvezérelt csillagvizsgálója okosotthon rendszerrel, amelynek a világhálóra közvetített képei VR, vagy 3D-s szemüveggel bárhonnan csaknem eredeti élményt nyújtanak az égboltról. A szupermodern házi csillagvizsgáló kóddal nyíló ajtóval, automata tűzoltó- és jelzőrendszerrel, télen a számítógép által kibocsátott meleggel fűtve kívülről úgy néz ki, mint egy fa szerszámoskamra, az egészet a feltaláló sajátkezűleg építette az udvarukon.
Sajnos a pályázatok között csak egyetlen(!) matematikai vonatkozású van, a II. díjas Matematikai- fizikai tanösvény a Vácrátóti Botanikai Intézetben. Tóth Boglárka és Taródi Anna egy új, innovatív, több tudományterületet ötvöző interaktív oktatási programot hozott létre, egy webes, online alkalmazás és egy botanikai tanösvény kialakításával. Kutatásuk az interaktív-, digitális ismeretszerzés új módszerét fejleszti. A botanikus kertben létesített tanösvény mentén olyan növények találhatóak, amelyeken megjelenik egy-egy matematikai törvényszerűség, fizikából ismert jelenség. Minden növény esetében ismertetik a törvényt, bemutatják, hogyan jelenik meg a növényen, illetve miért előnyös ez a rendszer számára.
Oláh Vera