A 2024. június 3. és 5. között megtartott szegedi Alkalmazott Matematikai Konferencia bizonyította, hogy ma Magyarországon jelentős – jellemzően ipari és egészségügyi – területeken megkerülhetetlen a matematikára alapozott kutatás és a ráépülő fejlesztés. A számítógépek kapacitásának megsokszorozódása lehetővé tette korábban korlátozott technikák megújulását, finomítását, és evvel olyan problémák felvetését vagy megoldását, amelyekre régebben gondolni sem lehetett. A Bolyai János Matematikai Társulat (BJMT) négyévente rendezi meg az Alkalmazott Matematikai Konferenciát, a 2016-os alkalomról az Érintő is beszámolt (2020-ban a Covid miatt elmaradt).
A konferenciára 130 résztvevő érkezett, matematikusok, mérnökők, programozók, sőt, az orvostudomány képviselői is. Öröm volt látni, hogy a neves tapasztalt előadókon kívül nagy számban voltak fiatalok. A matematikai modellezés, a gyártásokat, vagy a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokat előkészítő szimulációs folyamatok az utóbbi két évtizedben mindenhol előtérbe kerültek, a nagy cégek erre ma már adattudósokat alkalmaznak. Az adatvezérelt gépi tanulás és a neurális hálók a konferencián szinte minden előadásban említésre kerültek.
A kiválóan szervezett konferencia nemcsak érdekes és változatos előadásokból, de informatív poszterekből és több, aktuális témákat feszegető panelbeszélgetésből állt (nem beszélve a Hági étterem, a Városházán tartott fogadás vagy a Halászcsárda finom fogásairól).
A BJMT – a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetével, a Magyar Ipari és Innovációs Matematikai Hálózattal (HU-MATHS-IN) és az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal közös – AMK2024 konferenciájának elnöke Röst Gergely, az SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének vezetője, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője, társelnöke Simon L. Péter, a BJMT főtitkára, az ELTE Matematikai Intézetének vezetője, titkára Dénes Attila, az SZTE Bolyai Intézetének egyetemi docense volt.
A helyi szervezőbizottság, a Bolyai Intézet munkatársai (Marótiné Pántos Szilvia irányításával, aki hol láthatóan, hol láthatatlanul mindenhol ott volt és mindent elintézett) mindent megtettek azért, hogy a résztvevők számára jól teljen el ez a három nap.
A korábbi konferenciák szervezője, Gerencsér László, a HUN_REN SZTAKI tudományos tanácsadója, az Alkalmazott Matematikai Lapok helyettes főszerkesztője most tiszteletbeli elnökként követte végig a háromnapos eseménysorozatot.
A plenáris előadások délelőttönként zajlottak:
Hétfő:
Haller György, az ETH Zürich professzora: Nemlineáris rendszerek adatalapú modellezése
Többek között olyan fizikai folyamatok modellezését láthattuk, ahol gerjesztés hatására rezonancia keletkezik. Ilyen a folyadékok, például üzemanyagok „lötykölődése”, vagy rugalmas lap viselkedése áramlással szemben. Ezek előrejelezhetőségét vizsgálták a zürichi kutatócsoportban.
Takács Dénes (BME, Műszaki Mechanikai Intézet): Egyensúlyozás egykeréken
A meghökkentő cím után érdekes, széleskörű információkhoz jutottunk Dugonics Andrásról, arról, hogy Szeged „a magyar Göttingen” és „az operátorelmélet Mekkája” elnevezéseket miként érdemelte ki. Hallhattunk klímahatások modellezéséről, a szegedi közlekedés szenzoros kameráiról, forgalomszámlálásról a Belvárosi hídon, utasszámlálásról a tram-trainen. A BME-sek modellezték autók sávtartását, 2 pótkocsival tolató teherautó mozgásának megjósolhatatlanságát és igen, a gördülő korong stacionárius mozgásai (és a bátrabbak saját tapasztalatai) alapján az elektromos egykerekű instabil rezgéseit.
Az SZTE honlapján a megnyitóról és a két plenáris előadásról szóló cikket itt találják.
Kedd:
Prószéky Gábor (HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont): Nyelvi képességek a MI esetében és a mi esetünkben
Különlegesnek számított Prószéky Gábor nyelvészeti előadása (MI és mi), amelyből képet kaptunk arról, hogyan lett a karakteres világból 300 dimenziós vektortér, hogyan lehet a ragozást, a nyelv szintaktikáját, sőt szemantikáját vektorösszeadással reprezentálni ebben a vektortérben. Milyen gondokat jelentenek a statisztika alapú módszereknek a magyar nyelv kétértelmű szavai vagy az ékezetek, és mi a különbség a nagy nyelvi alapmodellek, az LLM-ek és a magyar nyelvű új fejlesztések között, összehasonlítva a ChatGPT és a magyar PULI szövegértését illetve szövegkészítését.
Horváth Péter (HUN-REN Szegedi Biológiai Központ): Élet a pixelek mögött
Horváth Péter és munkatársai fantasztikus kutatásokat végeznek: mesterséges intelligenciát használnak sejtszegmentáláshoz, amivel például daganatos betegek számára fejlesztett gyógyszerek pontos hatását lehet meghatározni, mélytanulással analizált képekkel tudnak segíteni a gyermekkori leukémia egyéni gyógyszerezésében.
Oroszi Beatrix (Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ): Miért érdemes járványt modellezni?
Az epidemiológus a járványmatematikus társa: együtt tudnak optimális beavatkozási stratégiát kialakítani a folyamatszabályozásban. Az előadás végigvitte a hallgatóságot a Covid magyarországi történetén.
Benczúr András (HUN-REN SZTAKI, Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB)): Gépi tanulás és adatvezérelt megközelítések
Az iparban ma már mindenki adatot gyűjt neurális hálók tanításához, azonban minden eset kicsit más. A SZTAKI az Audival, a Bosch-sal már évek óta együttműködik, Benczúr András ezek részleteiről is elárult annyit, amennyit lehetett.
Szerda:
Horváth Zoltán (Széchenyi István Egyetem, Győr): Új európai kezdeményezések az ipari matematikában
A Horváth Zoltánnal korábban készült interjú az Érintőben.
Takarics Béla (HUN-REN SZTAKI): A jövő repülőgépe
Matematikai modellek segítségével lehet olyan repülőgépet építeni, amely egyszerre megfelel a környezetkímélés érdekében a minimális súly követelményének, és a biztonságos repülés követelményének nagy sebességű repülés esetében is.
Délutánonként négy szekcióban folytak az előadások:
- Pénzügy és gazdaság
- Egészség és matematika
- Ipari matematika
- Mesterséges intelligencia (MI) és adattudomány
Itt összesen 42 előadás hangzott el a járványtan, a gyógyszerkutatás, az agykutatás, a rákkutatás, a járműipar, a vízügy, a közlekedés, az energiagazdálkodás területeiről, hogy csak néhányat említsünk.
Az első nap délutánján a kávészünettel egybekötve lehetett végignézni a fiatalabbak eredményeit bemutató posztereket.
Mindhárom nap 2-2 panelbeszélgetéssel zárult:
Hogyan készítsük fel a diákokat az ipari matematikai pályára?
Moderátor: Vizi Zsolt (SZTE Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium), résztvevők: Haller György (ETH Zürich), Kis Tamás (HUN-REN SZTAKI), Kis Levente (Bosch Magyarország).
Matematika és Szeged városa
Moderátor: Csendes Tibor (SZTE Informatikai Intézet), résztvevők: Krisztin Tibor (SZTE Bolyai Intézet, Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke), Nagy Sándor (Szeged városfejlesztési alpolgármestere), Vajda Tamás (igazgató, Szegedi Tudományegyetem Levéltára).
A panelbeszélgetésben, amelyben a résztvevők mindegyike a saját szakmája felől közelítette meg a szegedi matematikát, az ismertebb tudománytörténeti tudnivalókon kívül is kapott a hallgatóság egy-két érdekes történetet, eljutva a 20.század Kolozsvárától a mai Szegedig.
Matematika, mint az innováció motorja
Moderátor: Röst Gergely (SZTE Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium), résztvevők: Bódis László (innovációért felelős helyettes államtitkár), Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány elnöke, Magyar Innovációs Szövetség elnöke), Simon L. Péter (Bolyai Társulat főtitkára).
A beszélgetés különböző szempontok mentén közelítette meg a fő problémát, amelyben mindenki egyetértett: Magyarországon egyre több matematikailag képzett szakembert igényelnek az innovációorientált szektorok, de hiába van pénz az innovációra, ha nem fejlődik a szakember-utánpótlás. Itt olvasható erről az SZTE honlapján megjelent tudósítás, ahonnan Zentai Péter fotóját is közöljük:
Alkalmazott matematika jövője a mesterséges intelligencia tükrében
Moderátor: Daróczy Bálint (HUN-REN SZTAKI, MILAB), résztvevők: Benczúr András (HUN-REN SZTAKI, MILAB szakmai vezetője), Jelasity Márk (SZTE Mesterséges Intelligencia Tanszék vezetője), Haller György (ETH Zürich).
A magyar nyelvű matematikai publikációk jövője
Moderátor: Bozóki Sándor (Budapesti Corvinus Egyetem, Alkalmazott Matematikai Lapok felelős szerkesztője), résztvevők: Simon L. Péter (ELTE Matematikai Intézet igazgatója, Érintő magazin főszerkesztője, BJMT főtitkára), Zeller Rozália (SZTE Klebelsberg Könyvtár osztályvezető), Gerencsér László (SZTAKI, AML főszerkesztő-helyettese)
A panelbeszélgetésben folyóiratunkat, az Érintőt főszerkesztőnk képviselte. Abban a résztvevők egyetértettek, hogy fontos a magyar nyelvű matematikai publikáció inkább az általános és az ismetetterjesztő szinten, a speciális szakmai témákat azonban angolul érdemes megírni és olvasni.
A sikeres konferencia rendkívül sok matematikai alkalmazást felvetett, itt csak szilánkokat tudtunk megmutatni belőlük. Reméljük, hogy sor kerülhet egy-egy kutatás részletesebb kifejtésére az Érintő későbbi számaiban.
A szerk.
