Akadémiai Aranyérem
Az Akadémiai Aranyérmet, ami az MTA legrangosabb tudományos díja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 2022-ben Szemerédi Endre professzornak ítélte oda. A díjat Freund Tamás elnök adta át az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén.
Szemerédi Endre az MTA rendes tagja, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusa. Munkásságát korábban olyan rangos nemzetközi díjakkal ismerték el, mint az Abel-díj, a Rolf Schock-díj, vagy a Leroy P. Steele-díj, hazai kitüntetései között pedig megtalálható a Széchenyi-díj, a Magyar Érdemrend nagykeresztje, valamint a Magyar Szent István-rend, ami a legmagasabb magyar állami kitüntetés.
Az MTA elnöksége az Akadémiai Aranyérmet a számelmélet és az elméleti számítástudományok területén elért kimagasló eredmények, valamint a 20. századi matematika csúcsteljesítményei közé tartozó Szemerédi-tétel és Szemerédi regularitási lemma elismeréseként ítélte oda. (A regularitási lemmáról korábban mi is írtunk.) Az olvasó további érdekességeket találhat az Akadémia honlapján, illetve az alábbi rövidfilmben.
Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. Csak életműdíjként adományozható. Az 1960-ban létrehozott díjat összesen hat alkalommal ítélték matematikusnak. A korábbi öt díjazott Szőkefalvi-Nagy Béla, Erdős Pál, Fejes Tóth László, Császár Ákos, és T. Sós Vera.
Akadémiai Díj
Az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén adták át az Akadémiai Díjakat is. Az idei év egyik díjazottja Szegedy Balázs, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az indoklás szerint az Akadémiai Díjat a matematika több területén, többek között a gráflimeszek elméletében és a magasabb rendű Fourier-analízisben elért kiemelkedő eredményei, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hazai alapkutatásokban betöltött vezető szerepe elismeréseként kapta.
Szegedy Balázs korábban több tudományos díjat is elnyert, többek közt a Fulkerson-díjat, a Coxeter–James Díjat, az Erdős Pál-díjat, illetve a Rényi Díjat. Torontóból hazatérve saját kutatócsoportot alapíthatott 2013-ban az MTA Lendület pályázatának, majd 2014-ben az Európai Unió ERC Consolidator Grantjának segítségével. 2017-ben az Érintőben közöltünk egy írást, amelyben Szegedy Balázs a most Akadémiai Díjjal elismert kutatásáról is beszél:
„Kutatásom lényege, hogy nagyon nagy rendszerek viselkedésében olyan vezérelveket találjunk, amelyek megkönnyítik a rendszer viselkedésének megértését. Ennek közvetlen haszna lehet egy olyan korban, amikor óriási információmennyiség áll rendelkezésünkre, amelyből a lényeget ki kell szűrni. A téma egyik kiemelten fontos iránya a nagy hálózatok tanulmányozása, mint például a szociális hálózatok vagy az emberi agy.
A témának rengeteg kapcsolódási pontja van más kutatási területekhez. Kiemelném a statisztikus fizikát, az információelméletet, a gráfelméletet, a dinamikus rendszerek elméletét. A kutatási programom egyik eleme az úgynevezett magasabbrendű Fourier-analízis, ami bonyolult rezgésekkel foglalkozik. Ezeken a területeken közvetlen alkalmazásaink is vannak idősorok elemzésében.”
Az Akadémiai Díjat az MTA kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik elismeréseként. Az Akadémiai Díj korábbi matematikus kitüntetettjei: Gallai Tibor, Fényes Imre, Mahunka Imre, Trón Lajos, Arató Mátyás, Schmidt Tamás, Kátai Imre, Szemerédi Endre, Gécseg Ferenc, Csirik János, Makay Árpád, Szabados József, T. Sós Vera, Dömölki Bálint, Futó István, Köves Péter, Szeredi Péter, Fritz József, Major Péter, Szász Domokos, Krámli András, Demetrovics János, Knuth Előd, Békéssy András, Gyepesi György, Csiszár Imre, Andó Györgyi, Benczúr András, Füredi Zoltán, Hannák László, Heppes Aladár, Katona Gyula, Remzső Tibor Móricz Ferenc, Schipp Ferenc, Laczkovich Miklós, Győry Kálmán, Pethő Attila, Brindza Béla, Gaál István, Simonovits Miklós, Csákány Béla, Szabó László, Szendrei Ágnes, Czédli Gábor, Balog Antal, Pintz János, Ruzsa Z. Imre,Sárközy András, Hatvani László, Juhász István, Bárány Imre, Fejes Tóth Gábor, Makai Endre, Pach János, Csörgő Sándor, Járai Antal, Kroó András, Vértesi Péter, Komjáth Péter, Berkes István, Csáki Endre, Tóth Bálint, Páles Zsolt, Kérchy László, Székelyhidi László, Pyber László, Petz Dénes, Krisztin Tibor, Némethi András, Molnár Lajos, Gyimóthy Tibor, Győry Ervin, Stipsicz András, Pap Gyula, Simon Károly, Bérczes Attila, Hajdu Lajos, Pintér Ákos, Buczolich Zoltán,Csuhaj Varjú Erzsébet, és Vaszil György.
A Matematikai Tudományok Osztályának díjai
Laczkovich Miklós, az MTA III. osztályának, a Matematikai Tudományok Osztályának elnöke 2022. május 25-én adta át az osztály díjait az MTA Székházának Nagytermében.
Erdős Pál-díjban részesült Backhausz Ágnes, a nagy hálózatok valószínűségszámítási módszerekkel való vizsgálatában elért eredményei elismeréséül.
Munkáival nagyban hozzájárult az úgynevezett gráflimesz-elmélet fejlődéséhez is. Egy Szegedy Balázzsal közösen publikált, az Annáls of Probability-ben megjelent dolgozatukban bebizonyították a híres Barry-sejtésnek egy kombinatorikus változatát véletlen dreguláris gráfokra. A bizonyítás több módszert is kombinál gráflimesz-elméletből, valószínűségszámításból, információelméletből illetve a dinamikus rendszerek elméletéből. A bebizonyított eredmény jelentőséget jól mutatja, hogy Charles Bordenave elkészítette a cikk francia nyelvű változatát Normalité asymptotique des vecteurs propres d'un graphe régulier aléatoire [d'aprés Ágnes Backhausz et Balázs Szegedy], hogy aztán azt a híres Bourbaki Szemináriumon be is mutassa.
Backhausz Ágnes 2014-ben elnyerte a Bolyai Társulat Grünwald Géza emlékérmét, 2017-ben pedig az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Jelenleg az ELTE Matematika Intézetének egyetemi adjunktusa, és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos munkatársa. Tudományos munkája mellett rengeteg erőt is időt szán a fiatalok képzésére. A szokásos egyetemi oktatás mellett évekkel ezelőtt részt vett a lány olimpiai csapat szakmai felkészítésében (Luxembourgban és Cambridgeben mint a magyar csapat vezetője), idén pedig egyik szervezője volt az Egerben rendezett EGMO-nak, vagyis a „European Girls' Mathematical Olympiad”-nak. Két alkalommal is készült vele videointerjú az Érintőben: https://ematlap.hu/interju-portre-2018-12/810-miert-szeretem-a-matematikat-backhausz-agnes és https://ematlap.hu/interju-portre-2020-12/999-matematikus-portrek-backhausz-agnes.
Az MTA Elnöksége 1972-ben – Erdős Pál akadémikus kezdeményezésére, szülei emlékére – a tudományos munkára való ösztönzés és a tudományos utánpótlás támogatása érdekében a matematika és annak ágazatai bármelyikében elért, világviszonylatban is kiemelkedő eredmény elismerésére megalapította a Matematikai Díjat. Erdős Pál halála után a díj nevét az osztály Erdős Pál-díjra változtatta. A díjat évente ítélik oda, az elbírálás előtti három év folyamán elért teljesítményért. Az Erdős Pál-díj korábbi díjazottjai: Juhász István, Halász Gábor, Szemerédi Endre, Lovász László, Schipp Ferenc, Daróczy Zoltán, Tusnády Gábor, Sárközy András, Babai László, Móricz Ferenc, Beck József, Pintz János, Csörgő Sándor, Laczkovich Miklós, Ruzsa Z. Imre, Komjáth Péter, Szendrei Ágnes, Balog Antal, Pálfy Péter Pál, Tóth Bálint, Bárány Imre, Pyber László, Szőnyi Tamás, Soukup Lajos, Molnár Lajos, Tardos Gábor, Makay Géza, Károlyi Gyula, Bíró András, ifj. Böröczky Károly, Pintér Ákos, Domokos Mátyás, Jordán Tibor, Tóth Géza, Elekes Márton, Abért Miklós, Gyarmati Katalin, Balázs Márton, Szegedy Balázs, Pete Gábor, Varjú Péter, Maróti Attila, Kun Gábor, Csóka Endre, Bárány Balázs, Csikvári Péter (forrás: mta.hu)
Alexits György-díjban részesült Dénes Attila, a nemautonóm járványtani modellek vizsgálatában elért eredményei elismeréséül.
Dénes Attila 2011-ben szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen populációdinamikai modellek elméleti és számítógépes vizsgálatával Hatvani László akadémikus irányítása mellett. A fokozatszerzést követően csatlakozott a Röst Gergely által vezetett Epidelay Kutatócsoporthoz, ahol járványok terjedésének matematikai modellezésével kezdett foglalkozni, és ért el jelentős tudományos sikereket.
Dénes Attila 2013-ban Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjat, 2015-ben Farkas Gyula Emlékdíjat nyert, 2017-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének egyetemi docense.
A díj az Alexits György által elsősorban művelt tudományág, az analízis és annak alkalmazása területén elért kimagasló tudományos eredményekért ítélhető oda. Az Alexits György-díj korábbi díjazottjai: Totik Vilmos, Major Péter, Lempert László, Szabó Zoltán, Kroó András, Simon Péter, Kérchy László, Páles Zsolt, Székelyhidi László, Simányi Nándor, Buczolich Zoltán, Pap Gyula, Fridli Sándor, Weisz Ferenc, Gát György, Stipsicz András és Simon Károly, Németh Zoltán, Gilányi Attila, Keleti Tamás, Ispány Márton, Szenes András, Simon L. Péter, Matolcsi Máté, Bátkai András, Tóth Imre Péter, Farkas Bálint, Bálint Péter, Röst Gergely, Bessenyei Mihály, Házy Attila, Kevei Péter, Gselmann Eszter, Titkos Tamás (forrás: mta.hu)
Gyires Béla-díjban részesült Gerencsér Balázs, az alkalmazott valószínűségszámításban, így a konszenzuskereső algoritmusok vizsgálatában elért eredményei elismeréséül.
Gerencsér Balázs 2013-ban az ELTE Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot, doktori tanulmányai alatt egy évet az MIT-n töltött Fullbright ösztöndíjasként. 2013 és 2015 között a Université catholique de Louvain belga egyetemen volt posztdoktori ösztöndíjas kutató. Jelenleg a Rényi Intézet tudományos főmunkatársa és az ELTE Matematika Intézetének egyetemi adjunktusa.
Kutatási területe elsősorban az alkalmazott valószínűségszámítás. A konszezuskereső algoritmusok viselkedésének vizsgálata mellett két további témát is érdemes megemlíteni: az első a Markov folyamatok keverési idejének javítása, a másik pedig a véges matematika egy régóta kutatótt problémája olyan pontrendszerekről, amelyek által alkotott szakaszok hegyesszögeket zárnak be. Ez utóbbi témában az eddigieknél sokkal erősebb, az optimálishoz közeli konstrukciót hoztak létre Harangi Viktorral, amelyért 2020-ban elnyerték az Amerikai Matematikai Társulat Paul R. Halmos – Lester R. Ford Díját.
Gerencsér Balázs munkásságát korábban többek közt a Bolyai János Társulat Farkas Gyula Emlékdíjával, és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjával is elismerték. 2021-ben „Kifinomult véletlen bolyongások és kifinomult új összeköttetések” című pályázatával elnyerte az az NKFIH Élvonal programjának támogatását.
Az MTA 2003-ban a magyar matematika kiemelkedő alakja emlékének méltó megörökítésére Gyires Béla-díj alapítását határozta el. A díjat kétévente ítélik oda a matematikában, elsősorban a Gyires Béla által művelt tudományágak és annak alkalmazásai területén elért kimagasló tudományos eredményekért. A Gyires Béla-díj korábbi díjazottjai: Viharos László, ifj. Benczúr András, Marx Dániel, Miklós István, Rásonyi Miklós, Csáji Balázs, Bozóki Sándor, Csomós Petra (forrás: mta.hu)
Prékopa András-díjban, valamint emlékéremben részesült Maros István, a duál szimplex-módszer hatékonyságának növelésére vonatkozó elméleti és gyakorlati eredményeinek elismeréséül.
Maros István az ELTE Természettudományi karán szerzett kitüntetéses matematikusi oklevelet 1964-ben. Gazdag tudományos pályája során volt az MTA SZTAKI Alkalmazott Matematikai Főosztályának vezetője, a Rutgers University, a Brunel University, és az Imperial College London professzora. 2006-ban elnyerte az MTA Doktora címet.
Maros István kutatási szakterületei többek közt az operációkutatás, döntés modellezés, lineáris és nemlineáris programozás, a parallel optimalizálás és az optimalizálás számítástudományi módszerei. Munkássága elismeréseként korábban elnyerte a Bolyai Társulat Farkas Gyula díját, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Kalmár László díját, és a Magyar Operációkutatási Társaság Egerváry díját. Maros István jelenleg a Pannon Egyetem professor emeritusa.
A Prékopa András-díj a matematikában, elsősorban a Prékopa András által művelt tudományágak: az operációkutatás és az alkalmazott matematika területén elért kimagasló tudományos eredményekért ítélhető oda. Kétévente egy díj kerül átadásra, amelynek odaítélésére javaslatot tehetnek a Matematikai Tudományok Osztálya tagjai és az Osztály Matematikai Tudományos Bizottságának, Operációkutatási Tudományos Bizottságának és az Informatika-és Számítástudományi Tudományos Bizottságának tagjai. A díjat először 2020-ban ítélték oda, a díjazott Szántai Tamás. (forrás: mta.hu)
Turán Pál-díjban részesült Zábrádi Gergely számelméleti kutatásaiért, így a 
-adikus Langlands-probléma vizsgálatában elért eredményei elismeréséül.
Zábrádi Gergely az ELTE-n diplomázott, majd Cambridge-ben szerzett doktori címet 2008-ban. 2017-ben habilitált azt ELTE-n, 2021 óta az ELTE Algebra és Számelmélet Tanszékének vezetője. Oktatói és kutatói munkássága alapvető módon járul hozzá a magyar számelméleti iskola fenntartásához és megújításához.
Tudományos és oktatói elismertségét számos korábbi díj és ösztöndíj mutatja, többek közt a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, a Bolyai-plakett, a Gács András Díj, és a Rayleigh Knight Prize. Oktatói és tanszékvezetői feladatai mellett aktív tagja a Rényi Intézet Harcos Gergely által vezetett Automorf Kutatócsoportjának.
A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztálya 2006-ban – Pintz János, az MTA rendes tagja kezdeményezésére – Turán Pál, a magyar matematika kiemelkedő alakja emlékének méltó megörökítésére Turán Pál-díj (továbbiakban díj) alapítását határozta el. A díj a matematikában, elsősorban a Turán Pál által művelt tudományágak és annak alkalmazásai területén elért kimagasló tudományos eredményekért ítélhető oda. A Turán Pál-díj korábbi díjazottai: Hajdu Lajos, Harcos Gergely, Szamuely Tamás, Tengely Szabolcs, Kiss Viktor, Vidnyánszky Zoltán, Gerbner Dániel, Maga Péter (forrás: mta.hu)
Kiváló Kutatóhely
Május 4-én adták át az MTA Kiváló Kutatóhely minősítésről szóló okleveleket. Az egyik ilyen oklevelet Stipsicz András vehette át, mint a Kiváló Kutatóhely minősítést nyert Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója.
A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. A Magyar Tudományos Akadémia már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Bár kutatóhálózatát elveszítette, az továbbra is egyértelmű, hogy az Akadémia megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek. Az Akadémia ezt a szerepét erősítette meg, amikor Freund Tamás MTA elnök kezdeményezésére létrehozta a Kiváló Kutatóhely minősítést.
Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megalapításával a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek reális perspektívát, az érdeklődő hazai és külföldi döntéshozóknak objektív helyzetképet, a hazai tudomány kiválóságában érdekelt társadalomnak pedig tájékozódási lehetőséget kíván biztosítani az Akadémia.
Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az Akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a minősítés birtoklása. Az Akadémia által adott minősítés minden bizonnyal hazai és nemzetközi elismertséget hoz majd az azt elnyerőknek. (forrás: renyi.hu)
