RLV 2022, felső tagozatos szekció
Nagy várakozás előzte meg a matematikatanárok idei Rátz László Vándorgyűlését, hiszen az előző két évben a pandémia lehetetlenné tette a személyes megjelenést e nagy hagyományokkal rendelkező, rangos szakmai konferencián. 2020 volt az első olyan év 1961 óta, hogy elmaradt ez a nagyszerű többnapos szakmai fórum, ami ráadásul hagyományosan akkreditált tanártovábbképzés is. A következő évben, 2021-ben már a szervezők mind technikailag, mind tartalmilag biztosították a megfelelő szolgáltatásokat a jelentkezők számára, akik online módon követhették az előadásokat és a szemináriumokat, bár a dolog varázsát mégis a személyes jelenlétben rejlő interakciók jelentik. Maximális köszönet illeti az előadókat, hogy közreműködésükkel vállalták ilyen körülmények között is a folytonosság biztosítását a vándorgyűlések történetében.
Örvendetes, hogy a 2022-es egri Vándorgyűlésen több, mint 200 fő jelent meg, ami köszönhető a választott központi témának, az időben nyilvánosságra hozott neves előadóknak és az inspiráló történelmi helyszínnek.
Az egri Vándorgyűlés megnyitóján Kosztra Gábor, Kosztolányi József (BJMT Oktatási Bizottság) és Simon Péter (BJMT főtitkár)
Bizakodásra adhat okot az a tény is, hogy az utóbbi évtizedhez képest sok volt a fiatal, pályakezdő, vagy végzős hallgató. Hatékony mozgósító erővel bírt a számukra pályázatként meghirdetett kedvezményes részvételi díj.
Korosztálytól függetlenül a felső tagozatos szekció programjai állandó telt házzal zajlottak, kb. 50 fő kísérte figyelemmel folyamatosan az aktuális eseményeket. Ez annak a jele, hogy sikerült a szekció programjával kiváltani a kollégák érdeklődését, illetve eltalálni az előadások és a gyakorlati munkát közvetlenül segítő innovációk és információk ismertetésének a helyes arányát. Ezt elsősorban a kiváló előadók és a témáik, valamint a szemináriumvezetők sikeres, különleges, jól felépített és nagyon igényes feladatsorai tették emlékezetessé.
Köszönet ezért Miklós Ildikónak, Erdős Gábornak és Nagy Tibornak is. Valóban, más-más egyéniségként ugyan, de élmény volt végighallgatni, még inkább végig dolgozni foglalkozásaikat. Mindegy volt, hogy egy egyszerű tankönyvi példa, vagy egy emlékezetes versenyfeladat volt a kiinduló pont, pár apró lépés után már észrevétlenül olyan imponáló ívet futott be a közös gondolatmenet, amit nem lehetett nem élvezni. Szellemes, érdekes analógiákkal, pergő feladatmegoldásokkal találkoztunk. Volt, akit kétszer is végignéztek ugyanazok a kollégák. Az itt szereplő szemináriumvezetőink mesterei a „szépet csinálás”-nak, az alkotó gondolkodás fejlesztésének. Sok tipikus példát „öltöztettek új ruhába”, feltárva a továbbgondolás módszereit, lehetőségeit.
Hasonlóan nagy érdeklődést tanúsítottak a résztvevők a központi felvételi eredményeket (Pintér Klára), illetve az új tankönyveket elemző (Paróczay Eszter és Wintsche Gergely) témák iránt. Rendkívüli aktivitást mutatott a hallgatóság itt is – hiszen a következő tanév matematikai neveléséhez konkrét segítséget és útmutatást adtak az előadók, kifogyhatatlanul sok kérdést indukált bennünk mindkét előadás. Pintér Klára előadásán volt a legtöbb érdeklődő. Nagyon sok tájékoztató információt kaptunk, szokásához híven alapos és szuggesztív előadást hallhattunk.
A Paróczay Eszter − Wintsche Gergely páros az új tankönyvcsalád kapcsán biztosította a folytonosságot, hiszen a korábbi 6. osztályos után most a 7.-es tankönyv szerkezetével, tartalmával és feladataival ismerkedhettünk meg. A páros folyamatosan, sok humorral adta-vette egymásnak a szót. Nagyon informatív előadás volt ez is.
A jövő matematikatanár-nemzedékének képzésében bekövetkező várható változások tekintetében sok fontos és pontos információhoz jutottunk Csapodi Csaba és Kosztolányi József tájékoztatójából.
Jó tempóban bemutatott, rengeteg ötletet, gyakorlatot láthattunk Horneczkiné Szabó Klárárától.
Mindezek mellett óriási sikere volt két plenáris előadásnak, Mérő László és Pósa Lajos különleges, izgalmas programjának, akiket bármikor, bármelyik Vándorgyűlésen szívesen látna és hallana újra a matematikát tanítók közössége. Mondandójukon felül egyediségükkel, személyes varázsukkal is színesítették, és gazdagították az idei rendezvény programját. A termek mérete adta objektív keretek miatt remek megoldás volt a kivetítés a másik terembe. A Társulat honlapján azok is megnézhetik néhány előadás és szeminárium felvételét (köztük az említetteket), akik nem jutottak el Egerbe július 5.és 8. között.
Mérő László előadása a Vándorgyűlésen
Pósa Lajos és közönsége az RLV-n
Nagyon szép hagyományt sikerült tovább éltetni a Typotex kiadó legújabb kiadványainak bemutatását szolgáló, kedves hangulatú „Hangoskönyvek”-estével, amellyel egyúttal az esemény kitalálójára, a kiadó néhai vezetőjére, Votisky Zsuzsára emlékeztünk.
Az RLV helyszínén hallott vélemények és a saját tapasztalatunk alapján meggyőződéssel állíthatjuk, hogy hasznos, tartalmas, sokféle igényt kielégítő, jó hangulatú, szakmai és kulturális élményekben gazdag programunk volt – a többi szekcióhoz hasonlóan – felső tagozaton is.
A foglalkozások, előadások, étkezések és a szállás elhelyezése nagyon praktikusnak bizonyult.
Oláhné Téglási Ilona kedves, mindenben segítőkész háziasszonya, Bíró Bálint pedig körültekintő helyi szervezője volt az idei Vándorgyűlésnek.
Valamennyi szereplőnek és szervezőnek köszönettel tartozunk a sikeresen végzett munkájukért.
Ács Katalin és Juhász Nándor, a szakmai program szervezői
RLV 2022, alsó tagozatos szekció
Az alsó tagozatos szekció előadásai és szemináriumai több témakör köré csoportosíthatók: a matematikai gondolkodás problémái, fejlesztése, módszerek, feladatok, játékok és egyéb eszközök.
Ökördi Réka (ELTE TÓK Matematika Tanszék) és Svraka Bernadett (ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék) előadásaikban a matematikai felzárkóztatás folyamatában a gondolkodásfejlesztés lehetőségeivel és az alulteljesítés okaival foglalkoztak. Ökördi Réka előadásában rámutatott arra, hogy a matematikatanulás terén gyengén teljesítő diákok felzárkóztatásának, fejlesztésének egyik sokszor megoldatlan, ám a fejlődéshez feltétlenül szükséges területe a gondolkodás fejlesztése a rutingyakorlatok elvégzése helyett. Svraka Bernadett rávilágított arra, hogy a matematikában tapasztalt alulteljesítés számos mechanizmus eltérő működésére vezethető vissza. A külvilágból származó információk feldolgozása több csatornán megy végbe, melynek eredményei a mentális reprezentációk. A folyamat sikeréhez a kognitív képességek és a pszichikus funkciók stabil, összehangolt működése szükséges. A pszichikus fejlettség az iskolai alkalmasság, ezáltal a matematika tanulásának is alapfeltétele.
Az előadásokban megfogalmazott felvetésekhez gyakorlati útmutatóként is szolgálhatott Móricz Márk (Farkasréti Általános Iskola, Budapest) előadása. Olyan alsó tagozatos tankönyvi matematikai feladatokat mutatott be, amelyek látszólagos egyszerűségük ellenére nagyon sok érdekes gondolatot tartogatnak a gyerekeknek (1−4. osztályig). Számtalan ötletet adott arra, hogy miként lehetne egy-egy feladatot a gyerekekkel közösen továbbgondolni, vagy rászoktatni a tanulókat arra, hogy egyedül, a saját gondolkodásuk mentén újabb és újabb megoldást találjanak. Tanítók számára hasznos konklúziója az előadásnak, hogy meghallgatva a gyerekek saját gondolkodását, feladatmegoldását, előfordulhat, hogy nem azt a választ kapják, amit elvártak volna, vagy amit a saját gondolkodásuk alapján megoldásnak vélnek.
Ládiné Szabó Tünde (EKKE Egyetem Gyakorló Általános, Közép, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet) és Kocákné Veres Adrienn (Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola) olyan módszereket mutattak be, amellyel a kiemelt figyelmet igénylő, illetve a státuszproblémákkal rendelkező gyerekeket lehet megsegíteni. Ládiné Szabó Tünde bemutatta azokat módszertani újításokat, amelyeket az EKKE Gyakorlóiskolájában vezettek be annak érdekében, hogy a kiemelt figyelmet igénylő gyerekeknek is segítséget nyújtsanak a tanulás során. Az innovatív módszerek kiválasztásánál a digitális eszközök, az infokommunikációs technológia alkalmazása fontos szempont volt. A tanulói összetétel miatt különösen nagy figyelmet fordítottak az alkalmazások egyénre szabhatóságára, differenciálásra való alkalmasságára. Az egyik alkalmazás a LearningApps volt, míg a másik a Storyline, amelyek segítségével interaktív és multimédiás oktatási segédanyagokat hoztak létre. Kocákné Veres Adrienn a Komplex Instrukciós Programot (KIP) mutatta be a hallgatóságnak. A KIP egy különleges csoportmunka, amelynek elsődleges célja a tanulók státuszproblémáinak kezelése, szociális kompetenciájuk fejlesztése. A módszer a nyílt végű csoportfeladatok révén kiválóan alkalmas a szociális hátrányok csökkentésére, a tolerancia, az empátia, a vitakészség kialakítására. Emellett a teljesen egyénre szabott, differenciált egyéni feladatok az egyéni képességek kibontakoztatását szolgálják. A bemutatott módszerek és eszközök nemcsak alsó tagozaton és nemcsak matematika órákon alkalmazhatók, hanem más korosztályban és más tantárgyak óráin is. Tanítók számára különösen nagy segítséget nyújthat a tanításban adott módszer különböző órákon történő alkalmazása. A két előadás örömteli volt abból a szempontból is, hogy az alsós tanítókon kívül szaktanárok is ültek a hallgatóság soraiban.
Játékok és egyéb eszközök tanórai alkalmazását mutatta be a szekció többi előadója.
Dr. Kerekes Judit (The City University of New York) előadásának témája a tangram játék története, egyes elemeinek előállítása színes papírból, és az azokhoz tartozó geometriai fogalmak felidézése volt. A hallgatóság ötleteket kapott a tevékenység alapú geometriaórák szervezéséhez, játékos, ugyanakkor komoly szaktárgyi tartalommal is rendelkező feladatok elvégzésén keresztül.
Szántó Zsuzsanna (Hermann Ottó Általános Iskola, Budapest) olyan hagyományos és digitális játékokat mutatott be, amelyekkel élményszerűvé varázsolható a matematikaóra. A játék fontos a gyermekek életében, nagy hatással van személyiségük és képességeik, készségeik fejlődésére. A játék során felélénkül érdeklődésük, tudásvágyuk. Úgy sajátítanak el új ismereteket, hogy közben örömüket lelik benne, átélik az alkotás izgalmát, megtanulják szeretni azt, amit csinálnak.
Bucz Lajosné (Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola) szemináriumán különböző táblajátékokkal és azok matematikaórán történő alkalmazásával ismerkedhetett meg a közönség. A táblajátékok használata nemcsak segíti a tanulókat a megfelelő matematikai alapok elsajátításában, hanem könnyebbé teszi a tananyag megértését, az ismeretek felidézését és növeli a tantárgy iránti érdeklődést. Általában igen motiválók mindkét fél részére, mind a szaktárgyi előrehaladás, mind az egyéb kompetenciák és készségek tekintetében.
Czapné dr. Makó Zita (EKKE TÓKI) és Oláhné dr. Téglási Ilona (EKKE MATINF) a Poliuniverzum játékcsaláddal örvendeztette meg a résztvevőket. Mivel a játék úgy jó, ha ki is lehet próbálni, ezért a szeminárium keretében a résztvevők nemcsak a játékkal ismerkedtek meg, hanem annak sokrétű alkalmazhatóságával a matematikaórán. Felhívták a figyelmet arra is, hogy tanórán kívül is érdemes játszani az eszközzel, hiszen: „A gyerek játék közben tanul. És a legfontosabb, hogy megtanul játszva tanulni” (O. Fred Donaldson).
A korábbi évekhez hasonlóan az alsó tagozatos szekcióban színes programok várták a résztvevőket. Többségében a tevékenységhez, eszközökhöz, módszertanhoz kötődő előadások, szemináriumok voltak túlsúlyban, amelyek nem a matematika mélységeit kívánták feltárni. Elsősorban olyan jó gyakorlatok megosztásának színterei voltak ezek, amelyekkel nemcsak az alsó tagozaton tanító pedagógusok kaptak segítséget a matematika tanításában, hanem a felső tagozaton és a középiskolában tanító kollégák eszköztára is bővülhetett.
Kulman Katalin, ELTE TÓK
Középiskolai szekció
A vándorgyűlés szakmai programjának összeállítása minden évben a Bolyai Társulat Oktatási Bizottságának feladata. A középiskolai szekcióhoz tartozó előadások és feladatmegoldó szemináriumok szervezését, összeállítását Somfai Zsuzsa és Bíró Bálint végezte.
A plenáris előadások lehetséges témáit az Oktatási Bizottság részletesen megvitatta, a Társulat az előadókat ezután kérte fel. Ezek a plenáris előadások több tekintetben is kapcsolhatók a középiskolához. Ilyen volt Röst Gergely: A matematika évszázada című megnyitója és Mérő László: A 21. század motivációi című előadása.
Röst Gergely előadása a megnyitó ünnepségen
Mindezeken túl voltak olyan előadások is, amelyek az összeállított program szerint nem kifejezetten csak a középiskolai szekciónak szóltak, de a téma, illetve az előadó személye miatt szinte minden résztvevőt, így nagyon sok középiskolai tanár kollégát vonzottak: Pósa Lajos: Kooperatív játékok (ebből szemináriumok is voltak több alkalommal), Csapodi Csaba − Kosztolányi József: A matematikatanár-képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani megújulása, Lovász László: A matematika egységéről
A középiskolai szekcióhoz tartozó előadások a konferencia egy-egy napján: Koncz Levente − Csapodi Csaba: Érdekességek az érettségiről, Molnár István: Nevezetes közepekről – szemléletesen, és Freud Róbert: Nyakláncok, lyukas négyzetek és egy oszthatóság.
A középiskolai szekció szemináriumait három egymást követő napon egy-egy alkalommal tartották meg Fonyó Lajos (Sok színnel, sokszínűen a gráfokról), Jánvári Zsuzsanna − Kallós Béla (Statisztika és valószínűségszámítás közép- és emelt szinten az új érettségin) és Bíró Bálint (Nagyjaink KöMaL-megoldásai a múltban).
A középiskolai matematikatanároknak szóló programokat sokszínűre, sokféle érdeklődésnek megfelelőre sikerült összeállítani. Örvendetes volt látni az előadásokon és a feladatmegoldó szemináriumokon a nagyszámú érdeklődőt és aktív résztvevőt. Ritka kivételek számított, hogy a július 7-én megtartott középiskolai feladatmegoldó szemináriumokon a hallgatóság létszáma alacsonyabb volt. Ennek az volt az egyszerű oka, hogy a szemináriumokkal egy időben egy nagy érdeklődésre számot tartó előadás zajlott.
Az előadásokon és a szemináriumokon az Eszterházy Károly Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete által biztosított technikai körülmények (számítógép, projektor, táblai eszközök) tökéletesen megfeleltek az előadók igényeinek, az Egyetem ezen kívül állandó informatikai felügyeletet biztosított. Némely szeminárium esetén a terem befogadóképessége alatta maradt a szeminárium iránt érdeklődők számának.
A szokásoknak megfelelően a középiskolai tanárverseny feladatait az idén is Fonyó Lajos állította össze, a versenyen sokan vettek részt.
Az előadások és szemináriumok anyagát, a feladatokat és megoldásaikat, a prezentációkat az előadók a Vándorgyűlés után elküldik a Bolyai Társulatnak, és azok folyamatosan kerülnek föl a Társulat honlapjára, az RLV programjába. Több előadásról filmfelvétel is készült, a Társulat ezeket is megjelenteti.
Bíró Bálint szakmai programszervező