Matematika iránt érdeklődő tizenegyedikes gimnazistáknak szervezett tábort a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete. Az ötnapos program során a fiatalok 22 szakmai előadást hallgattak végig, majd délután és este szervezett szabadidős programokon vettek részt. A tábor célja az volt, hogy a matematika iránt érdeklődő fiatalok képet kapjanak arról, mit is csinál egy alkalmazott vagy kutató matematikus az egyetemen és később, a munkája során, hiszen ez nagyon sokaknak csak homályosan dereng. A táborba 28 gimnazista diák érkezett, akik a végére rengeteg pozitív szakmai és közösségi élménnyel távoztak. A helyszínt a szegedi Eötvös Loránd Kollégium, valamint a Bolyai Intézet biztosította.
Nagy lelkesedéssel és izgalommal vágtunk bele az I. LEMMA tábor szervezésébe már szűk egy évvel a tábor megvalósulása előtt. A Szegedi Bolyai Intézet (matematika tanszékcsoport) munkatársai által szervezett táboroknak volt hagyománya a múltban, de az elmúlt egy-két évtizedben nem akadt senki, aki hasonló tábort szervezett volna gimnazistáknak. Mi ezúttal nem egy hagyományos feladatmegoldó matematika tábort szerveztünk (amilyenből több is van az országban), hanem a matematikus szakmát és az elhelyezkedési lehetőségeket szerettük volna bemutatni az érdeklődő fiataloknak.
Az ötletet és motivációt számomra az egyetemi oktatóként végzett munkám adta. Az elsőéves informatikus és közgazdász hallgatók matematika óráit tartva ugyanis kiderült, hogy sokan nagyon szeretik a matematikát, jók is belőle, de mégsem „mertek” matematika szakra jelentkezni, mert „nem tudták”, hogy mit is csinálhat egy matematikus („egész nap számol?”). Évek óta járom a középiskolákat matematika népszerűsítő előadásokkal, ahol mindig őszintén rácsodálkoznak, hogy matematikusként mennyi helyen el lehet helyezkedni az autógyártástól az adatelemzésen, statisztikán és biztosításmatematikán át az informatikai/kiberbiztonsági és orvosi/biológiai alkalmazásokig. Szerencsére egy (alkalmazott vagy elméleti) matematikus diplomával a zsebben szinte bármilyen gondolkodást igénylő pozíció elérhető, hiszen az egyetemen elsajátított stabil matematikai alapokkal és logikus gondolkodási sémákkal felvértezve egy informatikai, mérnöki vagy közgazdász cég is tárt karokkal várja a frissen végzett matematikusokat. Már ha az illető diplomája után az iparban szeretne elhelyezkedni, és nem szippantja be addig az elméleti matematika vagy az akadémiai szféra, a kutatói szabadság és a külföldi konferenciák világa. Ráadásul nem kevés példa akad arra is, hogy a kettőt (alkalmazott és elméleti munkát) egyszerre, egymás mellett vagy időközönként váltogatva is végzik matematikusok.
Egy szó mint száz, motiváció és igény volt a táborunk megvalósulására. Az indulás nehézségeivel nem szeretném untatni a kedves Olvasót, de mindenképp sokat könnyített első ilyen táborunk szervezésének labirintusaiban bolyongva, hogy mind a Bolyai Intézet vezetése, az SZTE Junior Akadémia, a matematikus kollégák, az azóta ipari matematikusokká vált alumnusaink és rajtuk keresztül céges szponzoraink is a várakozásainkat messze túlteljesítve támogatták szóban, cselekedetekben, előadások vállalásával és anyagilag is a táborunkat.
A 28 résztvevő jelentkezése április végétől június elejéig tartott. Már ősztől kezdve jártam és jártuk kollégákkal a gimnáziumokat, a szegedi matematika szak (ahogy minden évben) és ezúttal a nyári tábor hírével. Eredetileg 20 bentlakó és 5 helyi, napközben bejáró helyet hirdettünk, végül 20+8 fiatallal indítottuk a tábort. (Több táborszervező barátom figyelmeztetett rá, hogy a Covid óta sokkal nehezebb megszervezni és résztvevőkkel megtölteni egy nyári tábort, így külön öröm, hogy mégis ilyen szép számban jelentkeztek a diákok.) Középiskolák szerint nyolc szegedi, hét budapesti, négy kecskeméti, négy zentai, két tiszaföldvári és egy-egy bonyhádi, csongrádi és nagykőrösi résztvevőnk volt.
A következőkben részletezett szakmai és szabadidős programok mellett – szponzorainknak hála – nagyon sok társasjátékot szereztünk be, amellyel a hét során játszhattak a diákok. Több bajnokságot is meghirdettünk (sakk, csocsó, pingpong, Rubik kocka, általános művelő kvíz, Medve Matekverseny), és a végén értékes nyereményekként ki is osztottuk a hét közben megismert társasjátékokat, valamint a Bolyai Intézettől kapott Polygon könyveket.
Programok:
A hétfő délelőtti érkezés és ismerkedés után délután belevágtunk a szakmai programba, amely minden nap délelőtt 9:30-tól délig, majd ebéd után 14:00-tól 16:00-ig tartott, effektíven kb. napi négy órában.
– Hétfőn hallhattunk Vígh Viktortól alkalmazott geometriai kérdésekről; a Morgan Stanley cégről Spir Anita öregdiákunk mesélt; Kosztolányi József a Bolyai Intézetről; Karsai János pedig a matematika számítógépes modellezéséről beszélt.
– Kedden délelőtt Röst Gergely járványkutatásról és élettörténetéről mesélt, majd egy kerekasztal beszélgetés során kérdezhettek a diákok kisebb csoportokban több helyszínen több kutató matematikus kollégától. Délután először két biztosítóknál dolgozó öregdiákunk következett Balogh Teréz és Tóth Teodóra személyében, majd Birkás György, siófoki matematikatanár (a napi facebook matekleckék szerzője) érdekes/játékos matematikai feladatokkal, végül pedig Danka Tivadar a matematika kommunikációjáról készült számunkra.
– Szerdán az alkalmazásoké volt a főszerep. Délelőtt Birkás György folytatta előző napi feladatait, majd Makay Géza kollégánk beszélt sokszínű tevékenységeiről (robotok, jelzőlámpák, biztonsági rendszerek, térképkészítés, ládapakolás, üveggyári optimalizálás). Géza a tipikus példája, hogy valaki egyszerre lehet kutató és mégis rengeteg kisebb projektet vállalhat mellette ipari cégektől. Ezután Körmendi Kristóf következett a szerencsejátékok matematikájáról, London András pedig többek között Twitteres adatelemzésről beszélt. Ebéd után az AON cég mesélt a multiknál való munkáról és a nyugdíjak kiszámításáról, majd Kozma József zárta az előadásokat, az univerzumunk és a tér alakjáról.
– Csütörtökön délelőtt Németh József a végtelenről adott elő, meglátogattuk a Bolyai könyvtárat és meghallgathattuk Varga Piroska bemutatóját a könyvtár egyedülálló történetéről és százéves ritkaságokról, majd délután Vizi Zsolt és Boldog Péter beszélt a matematika ipari (önvezető autók) és orvosi (rákkutatásbeli) alkalmazásairól. Végül pedig a segítő hallgatók szóltak az egyetemi életről, az ösztöndíjakról és egyéb tudnivalókról.
– Péntek délelőttre Pluhár András és Hajnal Péter maradt gráfelméleti témákkal és alkalmazásokkal, majd eredményhirdetés és zárszó következett. A szünetekben és az előadások után a diákok kötetlenül beszélgethettek az előadókkal és az egyetemista segítőkkel.
Eközben minden napra délután és este is szabadidős programokat találtunk ki:
– Hétfő délután csapatépítő játékokat szerveztünk az ismerkedéshez, majd este bűvész show (Boldog Péter, aki nem csak matematikus, hanem profi bűvész is) következett.
– Kedden délután városi séta, majd a Móra Kollégiumban körbevezetés (hála Kovács Attila igazgató Úrnak) és az újszegedi Csillagvizsgáló (köszönjük Szalai Tamás csillagásznak) megtekintése, csillagnézés volt a délutáni/esti program.
– Szerdán Medve Matek verseny (Bogya Norbert szervezésében), majd filmnézés és megint sok társasjáték következett.
– Csütörtökön ördöglakat-kiállítás (Vígh Viktor kollégánk szervezésében), kvíz show; majd este bográcsozás és természetesen ismét társasjáték, és közben a csocsó- és pingpongbajnokság záró köre volt az éjszakába nyúló program.
Bónusz érdekesség: az idei LEMMA tábor során megvalósult egy nagy találkozás, 1985-ben ugyanis Makay Géza és Birkás György is részt vett a finnországi matematika diákolimpia hatfős bronzérmes csapatában. Ők 38 év után találkoztak először újra Szegeden, a táborunkban.
Visszajelzések:
A szülőknek is megírtam (hiszen a diákok nagyrésze kiskorú volt, így szülői hozzájárulásra és velük való kommunikációra is szükség volt), hogy a diákok mindegyike igazi hős. Hiszen ennyi előadást/programot végighallgatni és végigcsinálni a nagy melegben, reggel negyed 8-as ébresztővel súlyosbítva valóban embert próbáló feladat volt. Mégis lelkesedésük kitartott és csak növekedett, a záráskor (anonim módon) kitöltött kérdőívek és arcukra írt mosoly alapján.
Végezetül hadd idézzek (név nélkül) a fentebb említett záró kérdőívekből, illetve a szülői válaszokból. Szinte mindenki kiemelte az élményeket, a jó társaságot és új barátokat, a szervezők és segítők közvetlenségét és segítőkészségét, ami különösen jól esett nekünk. (Negatívumokat is kértünk, a nagy meleg és a túl sok program/időkeretet átlépő előadások jöttek elő leggyakrabban.)
„Új embereket ismerhettem meg, nem csak a matekkal kapcsolatban lettek új ismereteim, hanem magával az egyetemmel is.” Negatívum: „Bárcsak tovább tartott volna.”
„Pontosabb tudás, hogy hogy néz ki egy egyetemi diák és dolgozó élete. Informatív volt, sok kérdésemet tisztázta.”
„Igazából az egész tábor tökéletes volt. Szerintem nem volt túl sok a program.”
„Választ kaptam a továbbtanulási kérdéseimre.” Mi tetszett? "Sok program, kedves szervezők, sok banán, csillagvizsgáló.” (minden délután hoztunk almát/barackot/banánt uzsonnaként)
„Megtudtam, hogy matematikusként milyen karriert választhatok. Egyetemi élet, előadók közvetlensége.”
– Mi tetszett? „A közösség, ami kiépült, a bűvész, az érdekes feladatok, a végtelen, a csocsó és sakk, a bográcsozás, a kvíz, a délutáni programok.”
„A közösségnek lelke volt, és élveztem a tagja lenni. Az előadások érdekesek voltak és sokat megtudhattunk a matematika felhasználásáról is. A csoportos társasjátékok rendkívüliek voltak. Köszönöm, hogy sok jó emberrel ismerkedhettem meg és olyan élményeket gyűjthettem, amelyekre életem végéig emlékezni fogok.”
„Különböző matematikus pályákat ismerhettem meg, ami segített abban, hogy merre mehetek egyetem után. Megtudtam, hogyan is működik a matematika szak, és hogy mennyi előnnyel jár. Személy szerint pedig a legfontosabb: sok új barátot, hasonló érdeklődési körű emberek megismerése. A csapatépítő játékok különösen tetszettek.”
– Mit kaptál: „Barátok, tudás, élmény, munkalehetőség.” Mi tetszett? „Szinte minden, változatos programok voltak előadásokkal, vetélkedőkkel együtt.”
„Bevezetés az egyetem világába, barátszerzés, könnyű ismerkedés, rengeteg hasznos információ a matematika szakról. A társaság és a tanári bánásmód.”
„Családias légkör, ultra barátságos, toleráns, türelmes tanárok és segítők. Csapatépítő játékok, hasznos ajándékok.”
„Tisztább kép az egyetemi rendszerről. Új ismerősök az ország minden részéről. A matematika szak felépítésének megértése, lehetséges irányok, szakmák, életpályák. Tájékoztatók az egyetemi életről, ösztöndíjakról. Betekintés a kollégiumi életbe.”
– Mit kaptál: „élményeket, ismerősöket, motivációt a matematika iránt”. Mi tetszett leginkább? „Mégsem volt 22 órás takarodó, mint a kiírásban; egyetemi épületek látogatása, társasozások, Birkás György előadása.”
„Nagyon meglepő volt, hogy mindenki ilyen segítőkész és kedves volt. És végre meglett életem első pozitív táborélménye.”
„Eddig is hallottam, hogy a matematikusoknál hatalmas az összetartás és a segítőkészség, de nagyon tetszett, hogy a táborozók közül mindenki nyitott volt arra, hogy megismerjen és beszélgessen velem. A Lajos (főszervező) név alapján arra számítottam, hogy egy idős, szakállas táborvezető lesz, de kellemes csalódás volt, mert szerintem más nem tudta volna így kezelni a táborozókat és a hirtelen programváltozásokat. Előadásokból a kerekasztal és a Boldog Peti által tartott előadások (bűvész show és a rákkutatás matematikája) tetszettek legjobban, egyéb programokból az esti társas volt a kedvencem.”
Két szülői levél név nélkül (egy előtte, egy utána):
„Tisztelt Tanár úr! XY anyukája vagyok. Csak meg szeretném köszönni a táborral kapcsolatos, bőséges, hasznos, aprólékos, mindenre odafigyelő e-maileket! Biztosan nagyon jól fogja érezni magát mindenki, a programok széles skáláját látva! Minden jót kívánok Önnek és még egyszer hálás köszönet és tisztelet a munkájáért! Üdvözlettel: XY anyukája”
„Kedves Lajos! Köszönjük a küldött beszámolót, szervezést, lebonyolítást és minden ezekkel kapcsolatos intézkedését, szervezését, munkáját önnek és mindenkinek! Hatalmas élmény mennyiséggel tért haza táborok után fiunk. Most már biztosan tudja, hogy alkalmazott matematikát szeretne tanulni az önök egyetemén, az önök városában. Valószínűleg nem csak a diplomát fogja önöknél megszerezni, hanem a további képzéseket is végig fogja járni. Külön köszönetet mondunk önöknek, hogy fiunknak élet célja lett és a jövőbe tekintve éli életét! Kellemes nyarat, jó felkészülést és eredményes munkát kívánunk önöknek! Köszönettel.”
Az ilyen visszajelzések miatt (is) érdemes hasonló táborokat szervezni. Természetesen az első alkalmon felbuzdulva minden évben szeretnénk megszervezni a LEMMA tábort!
Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki bármit is segített a tábor előkészítésében vagy megvalósulásában. Külön kiemelve a két fő segítőt, Torma Gábort és Torma Bencét, akik mindketten PhD hallgatók a Bolyai Intézetben, mellette pedig tanítanak szegedi középiskolákban.
Győrffy Lajos, SZTE Bolyai Intézet, adjunktus, LEMMA tábor szervező