AZ INTERJÚ-PORTRÉ MENÜPONT JÓL VAGY KEVÉSBÉ ISMERT MATEMATIKUSOKAT, VAGY OLYAN, EGYKOR MATEMATIKUSKÉNT VÉGZETTEKET SZERETNE BEMUTATNI, AKIK MA MÁS SZAKMA ELISMERT KÉPVISELŐI, SPORTOLÓK, MŰVÉSZEK...(ROVATSZERKESZTŐ: OLÁH VERA.)
Sir Andrew Wiles több mint két évtizeddel Fermat utolsó tételének bebizonyítása után kapta meg az Abel-díjat. Hogyan sikerült igazolni a megoldhatatlannak hitt sejtést? Martin Raussen (Aalborg University, Dánia) és Christian Skau (Norwegian University of Science and Technology) riportjuk második részében a megoldás nyomában járnak. Fordította: Besenyei Ádám. (Az első rész az Érintő júniusi számában olvasható).
2017 májusában Budapesten dr. Albert Rékát, a Pennsylvania State University professzorát több alkalommal is felkérték előadónak. Fiatalon, mint általános hálózatkutató, a Barabási—Albert modell megalkotásával hozzájárult a skálafüggetlen hálózatok elemzéséhez. Érdeklődése néhány éve a biológiai hálózatok dinamikája felé irányult, és elsők között alkalmazta rájuk a Boole-logikán alapuló leírást.
2017. júniusi számunkban olvasható a Gondolat kiadó Matézis, mechanika, metafizika c. tanulmánykötetének ismertetése. Most az egyik tanulmányt, Békés Vera írását közöljük Dugonics András (1740—1818) matematikai munkásságáról. 2017. márciusában az Érintőben Csapodi Csaba írt többek között Dugonics Andrásról, mint a magyar matematikai nyelv egyik megalkotójáról.
