A tavalyi, rendhagyó módon online megtartott rendezvény után idén új formában, személyesen és online részvétellel vegyesen tervezték a szervezők a 33. Varga Tamás Módszertani Napok megrendezését. Azonban a járványhelyzet alakulása, továbbá az előzetes regisztrációkból tükröződő, túlnyomórészt online részvételi szándék miatt végül teljes egészében online zajlott a program, amelyről Csapodi Csaba számol be. Tovább...
VTMN – 2021. november 5-6.
A tavalyi, rendhagyó módon online megtartott rendezvény után idén új formában, személyesen és online részvétellel vegyesen terveztük a 33. Varga Tamás Módszertani Napok megrendezését. Ezzel egyfelől szerettünk volna lehetőséget adni a személyes előadásra, részvételre, együttlétre, beszélgetésekre, amit mindannyian hiányoltunk az elmúlt időszakban. Másfelől azokra is gondoltunk, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak személyesen részt venni, mégis szívesen adnak elő vagy vesznek részt hallgatóként a rendezvényen.
Azonban a járványhelyzet alakulása, továbbá az előzetes regisztrációkból tükröződő, túlnyomórészt online részvételi szándék miatt a rendezvény szervezőbizottsága (Csapodi Csaba, Fried Katalin és Vancsó Ödön) úgy döntött, hogy idén is teljes egészében online zajlik a program.
Péntek
Péntek délután mintegy 60 fő részvételével először Kovács Zoltán (tanszékvezető egyetemi docens, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger) tartott előadást Problémaalkotás a magyar matematikatanítási hagyományban címmel. Az érdekes előadásban komplex módon matematikai, matematikatörténeti és didaktikai áttekintést kaptunk a témáról, kiemelve, hogy nem a feladatmegoldás, hanem a problémaalkotás van a középpontban.
Az előadás után az idei Varga Tamás Díjak átadására került sor. Az idei három díjazott: Báró Emőke (Orbán Balázs Általános Iskola, Székelyudvarhely), Ruzsa Ágnes (Kincskereső Iskola, Budapest) és Kulman Katalin (ELTE TÓK). A díjazottakról a 33. Varga Tamás Módszertani Napok 2021 honlapon olvashatók a méltatások.
A pénteki nap zárásaként egy Varga Tamásról szóló portréfilmet nézhettek meg közösen az érdeklődők. A film korábbi verziója már a 2019-es Varga100 nemzetközi konferencián bemutatásra került, mostanra azonban újabb részekkel egészült ki. Az új részeket elsősorban olyan filmrészletek jelentik, amelyeken maga Varga Tamás szólal meg archív felvételeken, bemutatva a komplex matematikatanítási kísérlet legfontosabb elemeit.
Szombat
A szombati program négy párhuzamos szekcióban zajlott. Az előadásokon 20-40 fő vett részt, összesen mintegy 120-an hallgatták meg a módszertani előadásokat, workshopokat.
1. szekció (vezette: Fried Katalin)
Munkácsy Katalin előadása a matematikai gondolkodásmód kialakításának játékos bemutatásával foglalkozott, felhívva a figyelmet a tanulás közben végzett mozgás tanulásra gyakorolt pozitív hatására Ha a labirintust nem egyszerűen papíron látjuk, hanem kicsit nagyobb méretben be is járhatjuk, ha a napórát nem csak elvben ismerjük meg, hanem el is készítjük, magunk kalibráljuk, ha a függvényt magunk lépjük le, ez mind-mind segítheti a megértést, a feldolgozást.
Marczis György az előadása címének megfelelően mértani helyes problémák megsejtetését mutatta be a GeoGebra alkalmazásával, miközben hangsúlyozta, hogy a sejtés mindaddig nem elegendő egy feladat megoldásához, amíg egzakt bizonyítás nem követheti – persze, mint mondta, nem lehet tudni, mi az, hogy egzakt bizonyítás. De azért nagyjából tudjuk, mire gondolt. Előadását látványos és beszédes ábrákkal illusztrálta.
Kosztolányi József rendkívül igényes témával jelentkezett. Előadása apropóját Lovász László Abel-díja adta. Megmutatta, milyen izgalmas eszközöket vetett be annak idejét Tutte tételének egy egyszerűbb bizonyításában. Az elemi eszközökkel, de összetett gondolkodásmóddal megalkotott bizonyítás nagyon impresszív volt.
Végül egy betegség miatt kiesett előadó helyett Fried Katalin „ugrott be”. Középiskolásoknak szánt könnyed előadásában a KöMaL hatszögekről szóló feladataiból szemezgetett és keresett köztük kapcsolatot.
2. szekció (vezette Vancsó Ödön)
Az első előadás Oláhné Téglási Ilonától a Poliuniverzum (Saxon Szász János matematikus és képzőművész alkotása) játékról szólt, s ennek kapcsán mesélt a PUSE projektről és a most futó PUNTE projekt is említésre került. Igen érdekesen mutatta be az eszközt és módszertani lehetőségeit, minden résztvevő tanárnak ajánlva a kipróbálását. Az alkotó maga is jelen volt az előadáson. Bemutatta, hogy szinte az óvodától kezdve egészen a felsőoktatásig mennyi helyen és formában használható eszköz, amit vélhetően Varga Tamás maga is szívesen használt volna, ha ismerte volna.
A második előadó Stettner Eleonóra volt, aki a GeoGebra segítségével a Poliuniverzumból kiindulva 3D térbeli fraktálokat mutatott be minden jelenlevő tanár nagy örömére. Ez is használható művészi célokra, mint tantárgyi integráció.
A második körben valóságközeli feladatokkal ismerkedtünk Ficzere Kornélia doktorandusz hallgató kísérletei alapján.
A szekció utolsó előadója Szende Zsuzsa a Casio legújabb számológépét mutatta be saját iskolai tapasztalatait megosztva.
3. szekció (vezette Csapodi Csaba)
Ez a szekció eredetileg workshopok keretében, személyes jelenlét mellett tervezte a foglalkozásokat. Az előadók szerencsére az online verzióban is vállalták a foglalkozások megtartását, természetesen némileg átalakítva az eredeti terveiket. A szekció további érdekessége volt, hogy három doktorandusz hallgató és két matematikatanár-szakos hallgató mutatta be előadását a résztvevőknek.
Jánvári Zsuzsanna a középiskolai leíró statisztika oktatásához kapcsolódóan három főbb témát érintett. Röviden áttekintette a kerettantervben szereplő új leíró statisztikai elemeket, valamint a részletes érettségi vizsgakövetelmények változásait; körüljárta a statisztikai műveltség fogalmát, végül foglalkozott a témához kapcsolódó szöveges válaszok, indoklások számonkérésének és értékelésének kérdéskörével.
Kiss Anna különböző – felső tagozaton tanított témakörökben elővehető – kerekítést és becslést kívánó/tanító játékot játszott a résztvevőkkel, mindegyiknél megbeszélve, hogy hova illeszkedik a tananyagba, és milyen módon fejleszti a diákokat.
Bereczki Ildikó mindenki mumusáról, a mértékegységváltásról adott elő, bemutatta a nemzetközi eredményeket az arányossági gondolkodás fejlődésének kutatásában. Beszélt az arányossági gondolkodás és a mértékegységek kapcsolatáról, valamint a mértékegységek tanításának nehézségeiről, lehetőségeiről, lépéseiről.
Orbán Bence a Quarto társasjáték alkalmazásáról beszélt matematikaoktatásban. A Quarto egy kétszemélyes logikai társasjáték, ami papírral és tollal vagy logikai készlettel is helyettesíthető. Az előadásban szerepeltek a Quarto játék különböző nehezítései és könnyített játékok is.
Pollmann Norbert saját fejlesztésű kártyajátékokkal támogatott függvényoktatásról és ennek hatékonyságáról adott elő. Szerepelt klasszikus kártyajátékok megoldása függvények képével, és új díjnyertes társasjátékok „függvényesített” változata is.
Matematikát Tanítók Klubja – alsó tagozaton matematikát tanítók szekciója (vezette Kulman Katalin)
A szekció első előadását Csányi Tamás, az ELTE TÓK Testnevelés Tanszékének tanszékvezetője Interdiszciplináris didaktikai modellek alkalmazása az oktatásban – a matematika és a mozgás kapcsolódási lehetőségei címmel tartotta meg. Az interdiszciplináris oktatás modelljeinek bemutatása után a mozgás (testnevelés) és a matematika tantárgyi elemeinek lehetséges összekapcsolódásaira mutatott gyakorlati példákat az előadó.
Ezt követően Bagota Mónika és Ökördi Réka, az ELTE TÓK Matematika Tanszékének oktatói Játék és művészet a matematikai készségek fejlesztésének szolgálatában című előadását hallgathatták meg a résztvevők. Az előadásban ismertetett játékok segítségével az előadók arra mutattak rá, hogy a szépérzék, a művészetek és a matematika között olyan kapcsolat áll fenn, amire érdemes nagyobb figyelmet fordítani az alsótagozatos pedagógiai munka során.
A harmadik előadást Tóth M. Zsombor, az ELTE TÓK Magyar nyelvi és irodalmi Tanszék oktatója tartotta „Bejárat a negyedik végtelenbe.” – A matematika és a régi új retorika címmel. Az előadó a retorikai elemek jelenlétét, lehetséges alkalmazását vizsgálta a hazai matematikatanításban. Kitért a magyar nyelv és irodalom, emellett a kommunikáció tantárgyak, a klasszikus, illetve az újabb (alkalmazott) retorikai irányzatok és a matematika kapcsolatára – különös tekintettel a szövegértési és szövegalkotási kompetenciák fejlesztésének lehetőségeire.
Doktorandusz szekció (vezette: Csapodi Csaba)
Újdonság volt az idei Varga Tamás Napokon, hogy a fenti szekcióprogramokat követően a doktori iskolák különböző évfolyamú hallgatói röviden bemutatták kutatásaik fő célját, a fokozatszerzési folyamatuk állapotát, illetve megoszthatták a többiekkel nehézségeiket, problémáikat. Összesen 17 doktorandusz (az ELTE és a Debreceni Egyetem doktori iskoláinak hallgatói) vett részt a megbeszélésen, és ennek során többen is hasznos tanácsokat, javaslatokat kaptak társaiktól, illetve a jelenlévő tapasztaltabb kutatóktól.
A teljes program, a prezentációk, a film, az előadások felvételei felkerültek a konferencia honlapjára: https://tinyurl.hu/2baR/.
A Matematikát Tanítók Klubja esetében a többi kapcsolódó anyag (játékok linkje, irodalmak listája) a TÓK Matematika Tanszékének honlapján lesz elérhető.
Csapodi Csaba
ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központ
Varga Tamás Alapítvány