Titkos Tamás rövid írásában két távolságfogalomról lesz szó, a Hausdorff-távolságról, és a Gromov–Hausdorff-távolságról. Annak idején mindkettőt tisztán elméleti okokból definiálták, manapság azonban (a továbbfejlesztett verzióikkal együtt) az alkalmazott tudományokban is komoly szerepet játszanak. Tovább...

1891. november 5-én tartotta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat, a Bolyai Társulat jogelődje. Bár egy 130. évfordulót nem szokás megünnepelni, a Prima Primissima díj elnyerése alkalmából érdemes visszatekinteni társulatunk hosszú történetére. A cikk alapja Császár Ákosnak a Matematikai Lapokban 2007-ben megjelent írása, ezt egészítette ki Pálfy Péter Pál az azóta eltelt másfél évtized fontosabb fejleményeivel. Tovább...

Milyen módon léteznek a matematika objektumai, például a számok, a halmazok és a függvények? Csak az elménkben léteznek, mint például egy regény szereplői, vagy a gondolkodástól és a nyelvtől független létezők, mint például a bolygók és az elektronok? Igazak-e a matematika állításai attól függetlenül, hogy bárki elgondolná őket, vagy esetleg a matematika csak egy szimbólumokkal való formális játék? Fotónkon Leopold Kronecker (1865), a konstruktivizmus előfutára, és az intuicionista Arend Heyting (1967). Csáji Balázs Csanád nyújt bepillantást az antirealizmus elméletébe.