2018. július 3. és 6. között rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat 58. Rátz László Vándorgyűlését Győrben, a hagyományoknak megfelelően gyönyörű meleg nyári időben.
Több mint 200 résztvevő és több mint 30 előadó vett részt a négynapos rendezvényen, amelynek megnyitója a támogató Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jóvoltából a győri Városháza dísztermében volt. Itt adta át Pálfy Péter Pál, a Társulat elnöke a Beke Manó Emlékdíjakat, majd megkezdődött a plenáris ülés szakmai programja. Laczkovich Miklós Surányi János születésének századik, Ács Katalin pedig édesapja, Ács Pál születésének 90. évfordulója kapcsán emlékezett a még sokak által személyesen ismert és tisztelt tanáregyéniségekre. Egyed László, tavalyi Rátz László életműdíjas előadását követően Vancsó Ödön és Juhász Péter számolt be akadémiai kutatási programjaikról, a Korszerű Komplex Matematikaoktatási Kutatócsoport, illetve a Felfedeztető Matematikatanítási Kutatócsoport feladatairól, munkáiról, terveiről.
A Győri Városháza Dísztermében
Az első nap programján részt vett a 96 éves, szellemileg kiváló állapotban lévő, Győr Pro-Urbe díjas, korábban Beke Manó, Apáczai és Rátz Tanár Úr Életműdíjjal is kitüntetett Czapáry Endre. Mindannyiunkat megdöbbentett hír, hogy két hónappal később, augusztus 16-án „Bandi bácsi” örökre lehunyta szemeit! Az Érintő következő számában közöljük az utolsó vele készített interjút (Bíró Bálinttal), itt megtekinthető egy videó a 6 évvel ezelőtti beszélgetéséről Csete Lajossal.
2018-ban Beke Manó Emlékdíjban részesültek:
- Bíró Éva, a vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola tanítója, intézményvezető-helyettese, aki fontos feladatának tekinti, hogy 3. és 4. osztályos diákjaival minél jobban megszerettesse a matematikát; egyebek között a Zrinyi Ilona Matematikaverseny és a Bolyai Matematika Csapatverseny megyei fő szervezője;
- dr. Csóka Gézáné, a győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnázium tanára, aki tehetségfejlesztő munkáján túl a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet matematika szaktanácsadója és szakértőjeként előadásaival, konzultációs foglalkozásaival a megye határain túl is sikereket ért el;
- Gulyásné Nemes Katalin, a miskolci Herman Ottó Gimnázium matematika munkaközösségének vezetője, kiváló tehetséggondozó, tanítványai a Magyarországon megrendezésre kerülő minden jelentősebb matematikaversenyen indulnak és kiemelkedő eredményeket érnek el;
- Maróti Lászlóné, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Iskolájának nyugalmazott szakvezető tanára, aki széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a hátrányos helyzetből induló, érdeklődő gyerekek fejlesztését szolgáló módszerek kidolgozásában éppúgy, mint a többgenerációs értelmiségi családok jó képességű gyerekeinek kibontakoztatásában, vagy a szerényebb képességűek fejlesztésében, felzárkóztatásában;
- Maksa Gyula, a Debreceni Egyetem Matematikai Intézetének egyetemi tanára: kiemelkedő szerepet játszik a matematika szakdidaktika magas szintű oktatásában és szervezésében, kutatóként és oktatóként is nagy hatású egyéniség, munkája során jelentős tanítványi kört nevelt ki maga körül;
- Paulovits György a debreceni Bethlen Gábor közgazdasági Szakgimnázium tanára, akinek diákjai az országos matematikaversenyek döntőjének résztvevői, helyezettjei. Bemutató órák, belső továbbképzések keretében segíti kollégáit és népszerűsíti a számítógépes matematika oktatást, az interaktív tábla használatát. Didaktikai fejlesztő munkája is jelentős.
A hátralévő három nap már másik helyszínen folytatódott: a konferencia sikerében fontos szerepe volt a kellemes és tágas környezetet és technikai feltételeket biztosító Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Gimnáziuma, Két Tanítási Nyelvű Középiskolája, Turisztikai és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája igazgatónőjének, tanár és diák segítőinek, és nem utolsó sorban az iskolához méltó kiváló konyha dolgozóinak. Meg kell említenünk, hogy a matematikatanárok országos éves összejövetelét Győr városán kívül a Nemzeti Kulturális Alap és a MATEGYE Alapítvány támogatta. Ez utóbbi szervezte az általános iskolai illetve a középiskolai Tanárversenyt. Idén a középiskolai tanárok feladatsorát – amint az az eredményhirdetésnél kiderült – csupa valamikori KöMaL-feladat közül válogatták ki!
Kiss Géza ismerteti a tanárverseny feladatainak megoldását
Decemberben lesz 125 éve, hogy Arany Dániel győri főreáliskolai tanár 1893-ban megalapította a Középiskolai Mathematikai Lapokat, a mostani KöMaL elődjét. A mai győri Révai Gimnázium méltán büszke híres egykori tanárára: a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok azóta is a magyar matematika (továbbá fizika és informatika) tehetségeinek képzését szolgálja, az érdeklődő, kreatív tanárok és diákok folyóirata, amely az egész országban és határainkon túl is ismert, s amelynek hagyományai alapján nemzetközileg elismert matematikusok, fizikusok, mérnökök több generációja nőtt fel.
Az évfordulóra emlékezve a KöMaL szerkesztősége Kántor Sándorné és a Révai Gimnázium segítségével poszterkiállítást rendezett a Krúdy Gyula Gimnázium aulájában, ahol eredeti dokumentumok mellett a folyóirat feladatmegoldó versenyének azóta országos, sőt világhírű egykori matematikus, fizikus megoldóinak fényképei, korabeli cikkek, megoldások másolata volt látható.
A Rátz László Vándorgyűlésről és a KöMaL 125 éves kiállításáról a Győr+Tv híre és újságcikke is megemlékezett.
A Vándorgyűlésen, ami egyúttal akkreditált tanártovábbképzés is, az események a kiadott program szerint négy szekcióban zajlottak: alsó tagozat, felső tagozat, és középfokú intézmények, ahol további külön szekciójuk volt a speciális matematika tagozaton tanítóknak.
A rendezvényt követően a szervezők közül néhánytól rövid összefoglalást kértünk.
Az alsó tagozatos szekció előadásait és szemináriumait a motiváció és érdeklődés felkeltésére, fenntartására, a matematikai képességek és készségek fejlesztésére, valamint a játékosságra való törekvés jellemezte ‒ írta Kulman Katalin. A részvevők általában alsó tagozatos tanítók voltak, azonban akadt példa több olyan előadásra, amelyet felső tagozaton vagy középiskolában tanító kollégák is meghallgattak. Véleményük szerint az alsó tagozatos szekcióban elhangzottakkal saját módszertani eszköztárukat is bővíteni tudják.
Témájukat tekintve kétfelé lehetne osztani az elhangzottakat. Az egyik téma a matematika órán használható eszközök és alkalmazásuk módszertana. Ilyenek a hagyományos matematikai eszközök: pl. Dienes-készlet; a hétköznapi élet órán is jól használható eszközei: pl. tojástartó; a játékboltban vásárolható játékok, kártyajátékok (pl. aljas hetes kártyajáték); a számolást segítő, fejlesztő matematika eszköz: a szorobán és a gömbi geometria eszköze: a Lénárt-gömb.
Akit öröm volt hallgatni: C. Neményi Eszter
A másik téma a matematikai teljesítmény és szorongás, valamint a diszkalkulia tünetei, kezelhetősége volt. A pedagógusképzésben nem készítik/készítették fel a hallgatókat a matematikai képességzavarok felismerésére és fejlesztési lehetőségeire, ezért hasznos lenne ezzel a témával a továbbiakban foglalkozni a Vándorgyűléseken, akár szemináriumok keretében is.
Remeténé Orvos Viola, aki Győry Ákossal a speciális matematika tagozatos szekció előzetes szervezőmunkájáért volt felelős, az alábbiakról számolt be:
Surányi László végezte a munka oroszlánrészét, aki átgondolva, rendszerbe foglalva látta az egész programot, ismerte az előadók nagy részét, és meg tudta velük beszélni, milyen anyagra van szüksége a hallgatóságnak. Idén harmadik éve már, hogy a specmatos szekció is működik. Az volt a terv, hogy egy témakört dolgozunk fel, ez idén a geometria volt. Jól eltaláltuk az előadókat, a témákat, és az előadások színvonala is megfelelő volt.
A magasabb szintű matematika iránti igények kielégítésére a nemeuklideszi geometriákból hallhattuk kiváló előadásokat és feladatmegoldó szemináriumokat. Pintér Gergő a projektív sík alakjáról mesélt, Gyenes Zoltán is a projektív geometriáról, ezen belül a harmonikus pontnégyesekről beszélt. Csajbók Bence a véges geometriák témaköréből hozott érdekes feladatokat, és Naszódi Márton a magas dimenziós geometriákról mutatta meg, hogy igenis elképzelhetők. Nekem különösen tetszett Kiss Géza és Károlyi Gergely feladatmegoldó szemináriuma. Mindkettő hasznos lesz a tanórákon. Olyan eszközöket, feladatanyagot kaptunk, amit a mindennapi tanítás során is használni tudunk.
Minden évben tervezzük, hogy az algoritmusok témakörében előadókat hívunk. A tanárok többségének nagy szüksége van arra, hogy ezen a területen fejlődjön. Ebben a szellemben került be a geometriai témák közé még két algoritmusos előadás is. Danka Miklós nagyon érdekes foglalkozást tartott, ami kiváló szemléletformáló és így a tanítás során is nagyon hasznos. Kornai Júlia és Szeszlér Dávid pedig egy nagyon érdekes problémát választott, ami a komoly matematikai tartalom mellett nagyon jó a gyerekek motiválására.
Somfai Zsuzsa a középiskolai szekció programjának egyik felelőseként – talán kicsit szokatlan szempont szerint – próbálta összegezni az általános tapasztalatokat:
Arisztotelész Etikájának legfőbb gondolata a mérték, az arányosságra való törekvés értéke. Ösztönösen és/vagy tudatosan ennek jegyében terveztük a szekció programját, és ez nagy örömünkre lényegében meg is valósult. De mi adja ebben az esetben a mértéket, az arányosságot? Mindazoknak a témáknak a megjelenítése, amik egy gyakorló tanár mindennapi munkájának segítését és szakmai kitekintését, tájékozódását szolgálják. Az alábbiakban sorra veszem ezeket a területeket.
Ha sokszor nehéz körülmények között is, de a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban lelkes kollegák vezetnek matematika szakköröket. Az ő munkájukhoz adott ötleteket Bíró Bálint előadása, valamint Fonyó Lajos és Székely Péter feladatmegoldó szemináriuma.
Nem kevésbé fontos az „átlagos”, vagy alulmotivált csoportok tanításának kérdése. Ebben a témában szemléletében és a bemutatott módszerben Munkácsy Katalin szemináriuma adott jó példát. A résztvevő kollegákkal való beszélgetések és a kérdőívek tanulságai azt jelzik, hogy több kipróbált feladatsor, módszertani fogás megjelenítésére van igény ezen a területen, ezt a jövőben figyelembe kell vennünk.
Az egyéni és csoportos módszertani kutatások tanulságai mindenképpen elgondolkoztatóak. Esetenként a tanár kipróbálhatja, beépítheti a tanítási gyakorlatába a megismert eljárások valamelyikét, vagy egyszerűen „csak” megtudhatja, merre halad a kutatói világ a mi munkánk területén. A Barbarics Márta és a Bernáth László-Vásárhelyi Éva előadások érdekesen, a tanítási gyakorlathoz közel hozva mutatták be a kutatás világát.
Nagy valószínűséggel minden pedagógust, de a Vándorgyűlés résztvevőit egészen biztosan érdekli, izgatja az oktatási rendszer sorsa. Ezért volt jó, hogy értesülhettünk a NAT munkálatainak általános elveiről és a matematikát érintő tervekről. Természetes, hogy a hallottak sokféle, ellentmondásos reakciót váltottak ki a kollegákból az elfogadástól a színvonal féltéséből fakadó teljes elutasításig. Újra megmutatkozott, mennyire szükség van széleskörű szakmai konzultációra, vitaalkalmakra.
Végezetül essék szó a szekciók közötti átjárhatóság kérdéséről. Ez egyénenként többször jelentheti a bőség zavarából eredő frusztrációt, de összességében igazán pozitív jelenség. Akik középiskolai tanárként inkább az izgalmas matematikai témák iránt érdeklődnek, azoknak a speciális matematika szekció foglalkozásai adtak jó lehetőséget, a módszertani kérdésekre fogékonyabbak pedig biztosan sok örömet találtak az alsó, vagy felső tagozat egy-egy programjában.
Az arányos, jó mértékű programhoz a többi hagyományos forma is hozzátartozik, mint a tanárverseny, a matematikatörténeti előadás, a Hangos könyvek[1], vagy a focimeccs, a kirándulások.
Egy szóval: Jó Vándorgyűlést zártunk Győrben.
[1] A Hangos könyvek estjének szervezője Votisky Zsuzsa emlékére idén Somfai Zsuzsa volt. A szerk.