A 12. kerületben két iskola közös udvarán japán zászló leng. Az egyikbe magyar, a másikba japán gyerekek járnak. Japánt erős gazdasági kapcsolatok fűzik Európához, így ma már Magyarországon is sok japán cégnek van képviselete, ezzel együtt nő azoknak a családoknak a száma is, akik gyerekeikkel együtt több évet töltenek hazánkban. 2005-ben nyílt meg a Magyarországi Japán Nagykövetséghez tartozó Budapesti Japán Iskola, ahol szívesen fogadtak minket egy óralátogatásra és azt követő beszélgetésre. Mivel közismert, hogy a távol-keleti országok diákjai milyen alapos matematikatudással érkeznek a felsőoktatásba, az Érintő szerkesztői szerettek volna bepillantást nyerni a japán matematikatanítás módszereibe, vajon ők hogyan csinálják? Beszámolónkban linkekkel hivatkozunk az órán felvett video néhány részletére.

Kezdő tanárként az egyetemről kilépve, a középiskolai matematika tananyag oktatásához megfelelő matematikai ismeretek birtokában, lelkesen, érdeklődő és csillogó szemű diákokra felkészülve kezdtem el tanári pályámat. Alig vártam, hogy tovább adhassam tanítványaimnak a matematika iránti lelkesedésemet. Majd az első órákon álmos, unatkozó, érdektelen, motiválatlan szemek néztek rám. Érthetetlen volt számukra, hogyan létezhet ember, aki ilyen lelkesedést érez a matematika iránt. Az arcokon azt az eltökélt szándékot lehetett leolvasni, hogy nekik aztán nem fogom ezt megtanítani. Mit kezdjek ezzel a hozzáállással? – Bakosné Novák Andrea egymás mellé állította a tanár és a diák problémáját...

2018. július 3. és 6. között rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat 58. Rátz László Vándorgyűlését Győrben, a hagyományoknak megfelelően gyönyörű meleg nyári időben. Több mint 200 résztvevő és több mint 30 előadó vett részt a négynapos rendezvényen, amelyről a beszámolót is többen írták: Kulman Katalin, Oláh Vera, Remeténé Orvos Viola és Somfai Zsuzsa. Szó esik a Vándorgyűlés szakmai értékeléséről, a Beke Manó Emlékdíjasok bemutatásáról és a KöMaL 125. évfordulójáról is. Fotónk C. Neményi Eszter előadásán készült, amelyen az alsó tagozatos matematikaórákon használható játékos eszközökről és alkalmazásuk módszertanáról beszélt.

Okostelefonok a matematikaórán cikksorozatunk 1. részében Koren Balázs ezeket írta: Azzal, hogy beengedjük az okostelefonokat a tanterembe, olyan szellemet szabadítunk el, amit aztán már nehéz, szinte lehetetlen visszatuszkolni a palackba. Az okostelefonokkal kapcsolatban általános szemlélet, hogy azt a mai Z, illetve alfa generáció képviselői már digitális bennszülöttként tökéletesen tudják használni. A közhiedelemmel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez csak részben felel meg a valóságnak. Ebben a részben olyan alkalmazásokat ismerhetünk meg, amelyek segítik mind a tanárok, mind pedig a diákok munkáját a gráfelmélet tanulása, illetve tanítása során.

Világéletemben szerettem feladatokat, rejtvényeket megoldani. Tanárként sokat foglalkozom a felső tagozatos tanulók versenyeztetésével matematika tantárgyból. A versenyfelkészítés teljesen más munkát követel meg tőlünk, mint egy szokványos tanóra megtartása. De sokkal érdekesebb is! A gyerekeknek olykor igencsak meglepő ötleteik vannak, olyan megoldásokat adnak egy-egy feladatra, amire az ember felnőtt fejjel nem is gondolna. Többek között ezért is nagyon jó általános iskolában tanítani, mert sokat tanulhatok a kreatív diákoktól. – Dr. Kovácsné Pető Andrea konkrét feladatok megoldásán keresztül elemzi különböző életkorú általános iskolás tanulók matematikai gondolkodásmódját.

2018. június utolsó hetében összesen 45 középiskolás diák gyűlt össze a Dombóvár-Gunaras Hotel Európában és Apartmanparkban. A társaság egyik fele matematikával, a másik fizikával foglalkozott, a szabadidőt pedig közösen töltötték. A beszámoló a táborvezető Nagyné Szokol Ágnes, a  matematikusok szakmai vezetője, Dobos Sándor és egy fizikus diák résztvevő, Benedek Kristóf élményei alapján készült. A tábort a  Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat kiadó MATFUND Alapítvány szervezte.