1891. november 5-én tartotta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat, a Bolyai Társulat jogelődje. Bár egy 130. évfordulót nem szokás megünnepelni, a Prima Primissima díj elnyerése alkalmából érdemes visszatekinteni társulatunk hosszú történetére. A cikk alapja Császár Ákosnak a Matematikai Lapokban 2007-ben megjelent írása, ezt egészítettük ki az azóta eltelt másfél évtized fontosabb fejleményeivel.
A Mathematikai és Physikai Társulat időszaka
Magyarországon a matematikai kutatással foglalkozók köre a XIX. század első felében lényegében véve a két Bolyai (Farkas és János) személyére korlátozódott. A század végére azonban a helyzet lényegesen megváltozott, úgyhogy 1885-től kezdve Budapesten a matematikai és fizikai egyetemi oktatók többé-kevésbé rendszeresen találkoztak egy-egy étteremben egy szakmai előadás meghallgatására, amit azután közös vacsora követett. A mintegy 20–30 résztvevő közül kiemelkedik a matematikusok részéről Kőnig Gyula, Hunyady Jenő, Scholtz Ágoston, a fizikusok részéről Eötvös Loránd és Szily Kálmán. Néha a Kolozsvárról Budapestre látogató Réthy Mór és Schlesinger Lajos is csatlakozott a csoporthoz. Ezek az összejövetelek évekig minden hivatalos jelleg nélkül folytak, míg aztán 1890. december 18-án Eötvös Loránd olyan gyűlést szervezett mintegy száz fő részvételével, amelyen egy matematikai és fizikai kutatókat és oktatókat tömörítő egyesület megalakítását határozták el, és kiküldtek egy bizottságot az alapszabályok megfogalmazására. Ennek eredményeképpen a belügyminiszter 1891. augusztus 21-én az alapszabályokat jóváhagyta, és így 1891. november 5-én 298 fő részvételével megtarthatta alakuló ülését a Mathematikai és Physikai Társulat. Elnöknek Eötvös Lorándot választották, a matematikusok közül Kőnig Gyula alelnök, Rados Gusztáv titkár lett.
Az új egyesület talán legfontosabb feladata egy olyan magyar nyelvű folyóiratnak a megindítása volt, amely a matematika és fizika fejlődését volt hivatva a két tudomány egyetemi és középiskolai oktatói részére ismertetni. Ez az új folyóirat, a Mathematikai és Physikai Lapok, hasznosan egészítette ki a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő Mathematikai és Természettudományi Értesítő működését. Közölt cikkeket új tudományos eredményekkel (így például hasábjain jelent meg Fejér Lipót nevezetes doktori értekezése a Fourier-sor szummációjáról, valamint Riesz Frigyes, Geöcze Zoárd, Haar Alfréd több fontos cikke), ismertette a két tudomány egy-egy diszciplínájának újabb fejlődését, volt benne feladatrovat (feladatok kitűzése és a megoldások ismertetése), közölt könyvismertetéseket, tájékoztatott a Társulat rendezvényeiről és a tanulóversenyekről. A szerkesztést matematikai részről eleinte Rados Gusztáv végezte, tőle 1914-től Fejér Lipót, majd 1932-ben Kőnig Dénes vette át.
A Társulat egy másik nagyjelentőségű tevékenysége volt matematikai és fizikai tanulóversenyek szervezése. Ilyeneket 1894-től kezdve évenként rendeztek a középiskolai tanulmányaikat éppen befejezett fiatalok részére külön matematikából és fizikából. A matematikai versenyek olyan sikeresek voltak, hogy anyagukat Kürschák József 1929-ben Matematikai versenytételek címen könyvben jelentette meg. Ez a nagy sikerű könyv azután több ízben is folytatást nyert, jelenleg az 1997-ig megrendezett versenyek anyaga van így feldolgozva, aminek egy része angol fordításban is megjelent. A tanulóversenyekre való felkészítést szolgáló folyóiratnak (Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok) kezdetben nem volt kapcsolata a Társulattal.
Eötvös Loránd 1919-ben bekövetkezett halála után a Társulat 1921-ben felvette az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat (ELMFT) nevet, és a tanulóversenyeket is röviden Eötvös-verseny néven kezdték emlegetni. Az ELMFT egyik fontos feladata volt a Kőnig Gyula alapítvány működtetése. Ezt a nevében említett kiváló tudós gyermekei alapították azzal a céllal, hogy két évenként egy-egy ígéretes eredményeket elért fiatal matematikus (egyetemi tanárok nem jöhettek szóba) az alapítványt forrásként használó Kőnig Gyula jutalmat átvehesse. Érdemes áttekinteni az 1922-től két évenként megjutalmazottak névsorát: Bauer Mihály, Szegő Gábor, Szőkefalvi Nagy Gyula, Jordan Károly, Szász Ottó, Egerváry Jenő, Veress Pál, Kalmár László, Lipka István, Rédei László, Hajós György, Szőkefalvi-Nagy Béla, Varga Ottó. Az utolsó, 1944-ben átadott díj után az alapítvány a háború következtében elveszítette vagyonát, s ezzel sajnálatosan megszűnt.
Az ELMFT tevékenységeként rendszeresen szerveztek a matematika és fizika egyes eredményeiről szóló előadásokat Budapesten, matematikából évente mintegy 5–10-et; néha mód volt külföldi előadók megnyerésére is, de ezek száma összevéve is tíz alatt maradt (közéjük tartozott pl. Neumann János). A taglétszám a megalakulás után rövidesen elérte a 400-at, ez a két háború között kb. 200-ra esett vissza.
A Bolyai János Matematikai Társulat megalakítása és tevékenysége
A második világháború pusztításai után hosszabb ideig nem volt mód az egyesületi élet újraindítására. Szegeden jött létre az újjáalakulás olyan formában, hogy 1947. június 21-én megalakították az ELMFT egyik jogutódját, a Bolyai János Matematikai Társulatot (BJMT). Az ELMFT másik jogutódjaként hamarosan létrejött az Eötvös Loránd Fizikai Társulat is. Szegedről nehéz volt a társulati életet irányítani, így a BJMT már 1949-ben Budapestre tette át székhelyét. A taglétszám hamarosan elérte az 1500-at, míg ma 900 körül ingadozik. A BJMT már 1948-ban tagjává vált az (időközben már feloszlott) Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének, 1956-tól tagja a Nemzetközi Matematikai Uniónak (IMU), 1990-től kezdve pedig az Európai Matematikai Társaságnak (EMS).
A BJMT működése kezdetben a Tudományos Szakosztály és az Oktatási Szakosztály keretei között folyt. 1963-ban létrejött a Matematika Alkalmazásai Szakosztály is. Az ország egész területén folyó működés lényeges kellékeként rövid idő alatt megalakultak a ma már nagy számban működő helyi tagozatok is.
A BJMT tevékenységének egyik fontos részeként ismételten rendezett matematikai kongresszusokat. Először 1950-ben az I. Magyar Matematikai Kongresszust az MTA részvételével, Fejér Lipót és Riesz Frigyes születésének 70-edik évfordulóját kívánva ezzel emlékezetessé tenni. Kétszáznál több, köztük kb. 50 külföldi résztvevő vett ezen részt. 1960-ban (ismét az MTA-val együtt) került sor a II. Magyar Matematikai Kongresszusra (600-nál több, köztük 300-nál több külföldi résztvevővel). Csak magyar résztvevőkkel zajlott le a BJMT alakulásának tizedik évfordulója alkalmából Szegeden, majd 1972-ben a 25. évforduló megünneplésére Debrecenben néhány száz résztvevővel egy-egy kisebb kongresszus. 1996-ban a BJMT-nak jutott a II. Európai Matematikai Kongresszus megrendezése (700-nál több, zömmel külföldi résztvevővel). A matematikai tudomány egészét feldolgozó kongresszusok mellett rendszeresen szerveződnek egy-egy tudományág területére kiterjedő, szűkebb anyagot érintő konferenciák. Ezek közül elsőnek említendő a Bolyai János születésének 150-edik évfordulója alkalmából 1952-ben rendezett konferencia. 1953-tól kezdve évenként több témából szervez konferenciát a BJMT, gyakran más intézményekkel (egyetemekkel, kutatóintézetekkel) közösen. A konferenciák anyagát nemzetközi terjesztésű kötetekben jelenteti meg a társulat. A North-Holland kiadóval közösen indított Colloquia Mathematica Societatis János Bolyai sorozatban 63 kötet jelent meg, jelentős bevételt biztosítva társulatunk számára. 1993 óta pedig a Bolyai Society Mathematical Studies sorozat 28 kötete látott napvilágot a Springer kiadóval közös gondozásban. Fiatal kutatók kezdeményezésére és szervezésében jött létre az „Emléktábla” workshopok sorozata, amit immár tizenegyedik alkalommal rendeztünk meg.
Az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá néhány amerikai cég anyagi támogatásával 1998-ban alakult meg a Társulat keretén belül az Erdős Pál Nyári Matematikai Kutatóközpont, ami aztán évente 4–5 kisebb konferenciát, workshopot rendezett a matematika aktuális témáiban, valamint külföldi kutatók számára Erdős-ösztöndíjakat biztosított. Sajnos a minisztériumi támogatás néhány év múltán megszűnt, így a kutatóközpont kénytelen volt beszüntetni működését. 2022-től a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tematikus félévek rendezésével éleszti fel az Erdős Központ hagyományát.
A matematika oktatásának elősegítése, színvonalának emelése célját szolgálja az idén 60. alkalommal megrendezett Rátz László vándorgyűlés, és az 1990-től kezdve ugyancsak évenként rendezett Varga Tamás napok; az utóbbiak anyaga kötet formájában is napvilágot lát. Külön említést érdemel az 1963-ban az UNESCO támogatásával szervezett konferencia, amelynek célja a matematikai tananyag korszerűsítésének megvitatása volt. 1988-ban pedig Budapesten rendeztük a 6. Nemzetközi Matematikaoktatási Kongresszust (ICME-6).
Fontos része a BJMT munkájának különféle matematikai kiadványok szerkesztésében és kiadásában való részvétel. A kongresszusi és konferenciaköteteket már említettük, hozzájuk járult néhány, inkább tankönyv jellegű kiadvány is. Több folyóirat szerkesztésében is részt vesz a BJMT: idegen nyelven a Periodica Mathematica Hungarica jelenik meg 1971-től, a Combinatorica pedig 1981 óta. Magyar nyelven a Matematikai Lapok lépett 1950-től a korábbi Matematikai és Fizikai Lapok egyik utódjaként színre, s ettől kezdve már a Középiskolai Matematikai Lapok is a BJMT szerkesztésében jelenik meg, 1959-től ismét fizikai rovattal is bővítve. 1992 óta a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok a BJMT és az ELFT közös folyóirata, 2001 óta informatika rovattal. 1997-től az Alkalmazott Matematikai Lapok és az ABACUS is társulati lap lett, sőt 1953 és1990 között ilyen volt a Matematika Tanítása is. Az Érintő Elektronikus Matematikai Lapok 2016 óta szolgálja a Társulat ismeretterjesztő munkáját.
A BJMT tevékenységében jelentős a különféle tanulóversenyek megrendezése. A korábbi Eötvös-verseny 1949 óta Kürschák József Matematikai Tanulóverseny néven fut tovább, de most már a középiskolások is részt vehetnek rajta. Ugyancsak 1949-ben vette kezdetét a Schweitzer Miklós Emlékverseny megrendezése, amelyen egyetemi hallgatók több napos otthoni munkával oldhatják meg a kitűzött (többnyire 10) feladatot. Ennek az újszerű versenynek anyagát angol nyelven ismertető kötet is jelent meg 1961-ben, majd ennek folytatása 1991-ben. Fiatalabb tanulók részére rendezi a Társulat az Arany Dániel versenyt 1949-től, a Varga Tamás versenyt pedig 1985 és 1999 között szervezte. A BJMT rendezésében folyt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny matematikai része is 1951-től 1976-ig. A nemzetközi matematikai olimpiákra készülő tanulókat ugyancsak a BJMT készíti fel. A Nemzetközi Matematikai Olimpiát (IMO) 1961-ben, 1970-ben és 1982-ben rendezték Magyarországon. Az Európai Leány Matematikai Olimpiára (EGMO) 2022-ben Egerben kerül sor. A Közép-európai Matematikai Olimpiának (MEMO) 2013-ban Veszprém volt a helyszíne. A felsorolt országos versenyek sorát sok helyi verseny is kiegészíti egy-egy tagozat szervezésében.
Társulatunk Oktatási Szakosztálya rendszeresen foglalkozik a matematika oktatásának kérdéseivel. Szakmai szervezetként véleményezi a különböző tervezeteket, így például a közelmúltban a Nemzeti Alaptanterv matematikai részével kapcsolatban alakított ki állásfoglalást, aminek egyes elemeit az alaptanterv végleges változatának kialakításakor figyelembe is vették.
Az Alkalmazott Matematikai Szakosztály is rendszeresen szervez konferenciákat. Ezen a területen kiemelkedő rendezvény volt a 2012-es és 2016-os győri Alkalmazott matematikai konferencia, valamint 2018-ban a 20. Európai ipari matematikai konferencia Budapesten. Két másik társasággal együttműködve szervezzük a Magyar operációkutatási konferenciák sorozatát.
A matematikai kutatásban, illetve a matematika oktatásában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek jutalmazására számos díjat alapított a Társulat. 1950-től Beke Manó-emlékdíjat kapnak a legkiválóbb tanárok. A jelentős eredményt elért fiatal matematikusok elismerését szolgálja 1953 óta a Grünwald Géza-emlékérem. 1970-től kezdve kap Szele Tibor-emlékérmet egy kiemelkedő és iskolát nevelő kutató. A már a kutatásban is eredményt felmutató egyetemi hallgatók jutalmazására szolgál 1973 óta a Rényi Kató-díj. A matematika alkalmazásában sikeres fiatal kutatók a Farkas Gyula-díjban részesülhetnek. A Patai-díj a szakdidaktikai kutatásban eredményes fiatalnak ítélhető oda. Emellett a BJMT részt vesz más szervezetek által alapított és fenntartott díjak odaítélésében is (Ericsson-díj, Rátz tanár úr életműdíj stb.).
2023-ban lesz a kétszáz éve annak, hogy Bolyai János papírra vetette híres szavait: „semmiből egy ujj más világot teremtettem”. Az évforduló fölkerült az UNESCO listájára is. Társulatunk feladata, hogy számos rendezvénnyel méltóképpen megemlékezzünk majd erről az óriási tudománytörténeti jelentőségű eseményről és ennek révén egyúttal a magyar matematikai kutatás és oktatás dicsőséges múltjáról, ezzel példákat állítva a fiatal generációk elé, hogy a jövő is hasonlóan fényes legyen.
Császár Ákos írását aktualizálta Pálfy Péter Pál