Az idei, XXXV. Varga Tamás Módszertani Napokat 2023. november 3-4-én személyes részvétellel rendezte meg a Varga Tamás Alapítvány és az ELTE TTK Matematikatanítási és Módszertani Központja az ELTE TTK Lágymányosi Déli épületében. Az esemény honlapja részletesen tájékoztat az előadásokról és a különböző szekciók programjáról.
Péntek délután 15 órától egy plenáris előadáson és egy tanári fórumon vehettek részt a regisztráló kollégák, majd az idei Varga Tamás Díjak átadására került sor. A plenáris előadást Klein Sándor pszichológus tartotta Módszer vagy kísérlet? – Varga Tamás és a magyarországi matematikatanítás megújulásának reménye címmel. Klein Sándor elsősorban a „komplex matematika” pszichológiai hatásvizsgálatával segítette Varga Tamás kísérleteit. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatai mellett Dienes Zoltánhoz fűződő kapcsolatáról is beszélt előadásában.
Ehhez kapcsolódóan Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa egy új tanárhálózat kialakításának a terveiről beszélt. Az elképzelésről Szmerka Gergely vezetett egy rövid fórumot.
Ezt követően a 100 éve született Imrecze Zoltánné emlékét idézték fel kollégái, tanítványai: Kovács Csongorné, Ács Katalin, Fried Katalin, Lajos Józsefné és Szolgáné Kurovszki Ilona. Imrecze Zoltánnét az 1960-70-es években az egész ország ismerhette az Iskolatévéből, a visszaemlékezésekről az Érintő 2024. márciusi számában részletesebben is beszámolunk.
A nap zárásaként került sor az idei Varga Tamás Díjak átadására. Junior díjat kapott Dankowsky Anna Zóra, a Szent István Gimnázium matematikatanára. Életmű díjat kapott: Sinkáné Papp Mária, nyíregyházi tanító és matematikatanár, valamint Vancsó Ödön, a Matematikatanítási és Módszertani Központ vezetője. A laudációkat az esemény honlapján olvashatják.
Szombaton 9 és 14 óra között több különböző szekcióban zajlottak az események. Tanítóknak (1-4. évfolyam) és tanároknak (5-8. valamint 9-12. évfolyam) is szerveztünk előadásokat, workshopokat, idén kizárólag személyes jelenléttel. Az alsós szekció programját Kulman Katalin és Móricz Márk, a felsős szekcióét Kiss Anna, a középiskolai szekciók előadásait Csapodi Csaba állította össze. Az előadások egy részének vetített anyaga elérhető a honlapon.
Az alsós szekcióban a veresegyházi Jövő Iskolája mutatkozott be. Az alapítványi iskolát az iskola igazgatója, Ungár Ágnes mutatta be. Előadásában az iskola legfontosabb elveit és módszertanait ismerhettük meg. Az iskola különlegessége, hogy nem kapcsolódik semmilyen alternatív hagyományhoz, hanem többféle gyerekközpontú szemléletet és gyakorlatot integrál nagyfokú pedagógusi szabadságot engedve.
Juhászné Antal Judit, az iskola egyik pedagógusa, a kooperatív tanítási gyakorlataiból hozott ízelítőt, ötleteket. Kollégája Néder-Buzási Éva pedig rengeteg játékkal mutatta meg, hogy ő hogyan csinál a tanulásból élményt, a játékból tanulást.
Összességében a délelőtt folyamán olyan tudással és tapasztalattal lettünk gazdagabbak, melyek „alternativitásuk” mellett megfelelőek ahhoz, hogy a közoktatás keretei között is el lehessen kezdeni alkalmazni.
A felső tagozatos szekció elejétől a végéig telt házzal, a jelenlévő tanárok és tanárjelöltek aktív, cselekvő részvételével zajlott. A négy 45 perces foglalkozás igazi pezsgő hangulatban zajlott, és nagyon gazdag matematikai-módszertani tartalommal bírt.
Az első foglalkozáson a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanára, Németh Anna vezetésével a teniszlabdákkal játszottunk. Először szabad játékkal, majd az erre épülő strukturált játékkal a függvények fogalmát alapoztuk meg. A pattogtatások számán, magasságán, az adott hosszúságú gurítások stopperrel mért idején, a hajítások telefonnal videóra vett ívén, a vászon anyagból kialakított különböző görbületű lejtőkön más-más tempóban végiggördülő teniszlabdák tapasztalatán keresztül különböző mennyiségek közötti kapcsolatokat, egyenes arányosságot, gyorsuló és lassuló mozgást stb. vizsgáltunk.
A második foglalkozáson Horti Krisztina szegedi PhD hallgató valószínűségi játékokkal varázsolta el a hallgatóságot. A nagyon jó ízléssel kiválasztott-megalkotott játékokat a résztvevők végig izgatottan és élvezettel játszották, és a játékok kapcsán az iskolai tapasztalatokból és a módszertani következményekből is kaphattunk kóstolót.
A harmadik foglalkozáson Pintér Gabriella, a Wisconsin-Milwaukee egyetem (USA) oktatója egy szakköri feladat apropóján játékos módszerekkel a matematikai kérdésfeltevés, a felfedezés, a differenciálás, a megválaszolt és megválaszolatlan matematikai problémák és a művészetek világába kalauzolta az aktívan gondolkodó és kombináló résztvevőket.
A negyedik foglalkozáson Bereczki Ildikó budapesti PhD hallgató az arányossági gondolkodás fejlesztésére elérhető szakirodalmat és az iskolai gyakorlatot kapcsolta össze. Az ügyesen strukturált tevékenységekkel, változatos eszközökkel (korongok, színes rudak, színes papír csúszkák, narancslé stb.) párhuzamosan a mögöttes módszertani csomópontok is világossá váltak, és Ildikó eddigi iskolai kísérleteinek egy-egy különösen izgalmas eredményét is megismerhettük.
A nap zárásaként Kántor Tünde (Debreceni Egyetem) Bolyai Jánosra és munkásságára emlékezett abból az alkalomból, hogy éppen 200 évvel ezelőtt, 1823. november 3-án keltezte azt a levelét édesapjának, amiben bejelentette: „a semmiből egy ujj, más világot teremtettem.”
Az egyik középiskolai szekcióban először a frissen díjazott Dankowsky Zorka és Szűcs Gábor (Rényi Intézet) mutatott be egy új fejlesztésű, iskolai kísérletekkel alátámasztott koordinátageometriai tananyagot, majd Ujházy Márton (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) bocsátotta közkinccsé saját fejlesztésű segédanyagait, amelyekkel a szögfüggvények kiterjesztésének tanítását lehet megtámogatni.
Két statisztika témájú előadás következett két doktori hallgatótól. Boller Balázs a korreláció- és regressziótanítás bevezetésének lehetőségeit és ennek lehetséges pozitív hatásait kutatja, Jánvári Zsuzsanna pedig a 2024-től érvényes érettségi követelményekhez illeszkedő feladatokkal segítette a felkészítő tanárok munkáját.
Ebéd után Fülöp Zsolt (Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógusképző Intézet) előadásában a magyarországi általános iskolai tankönyvek elemzését mutatta be az aritmetikáról az algebrára történő átmenet legfontosabb szempontjai szerint.
A másik középiskolai szekcióban elsőként Paulovics Zoltán doktori hallgató tartott egy 90 perces foglalkozást a kutatási témájáról: Hibák, hibás gondolatok felismerése és szerepe a mindennapi oktatásban. Olykor a hallgatóságot is bevonva mutatott kombinatorikai feladatmegoldásokat, amelyekről el kellett dönteni, hogy jó-e vagy hibás, és megindokolni, miért. Közben általános megjegyzésekkel megmutatta, mire és hogyan használható ez az iskolában. A módszernek nagy erénye a kritikai gondolkodás fejlesztése. Továbbá remekül illeszkedik Varga Tamás egyik fontos eszméjéhez, a tévedés jogához, ami megilleti a gondolkodó embert, s amit néha a matematikatanárok nem vesznek figyelembe.
Második előadónk Juhász Péter volt, a Rényi Intézet Szakmódszertani Osztályának vezetője és a Szent István Gimnázium tanára, aki a GPS és egyéb rendszerek matematikájáról tartott előadást, ami a matematika alkalmazásai főtémába illeszkedett. Világosan megkülönböztette a két feladatot, ami gyakran összemosódik a mindennapi használat során: a helymeghatározást és az útvonaltervezést. Bemutatta az alkalmazott Dijkstra-algoritmust, amellyel az útvonal tervezhető.
Ezt követte A matematika a művészeti nevelésben előadás, amelyet Juhász Litza tartott. Ő Amerikából származik, de magyar állampolgár és múzeumpedagógus a Szépművészeti Múzeumban, egyik feladata a budapesti Victor Vasarely múzeumban tárlatvezetés különleges matematikaóra keretében. Bemutatta, hogyan szokta csinálni a foglalkozásait, a közönség pedig ügyesen alkalmazkodott a diák szerephez. Szabályos hatszöget készítettünk egy A4-es lapból, csak hajtogatással és végül egy ollóval kivágva. A program egyik vonzereje, hogy Juhász Litza nem matematikus, így a matematika iránt kevésbé érdeklődő diákokat is másként nyerheti meg a matematikának.
Az ebédszünet után zárásként meghallgattuk Ambrus Andrást, aki a matematikadidaktika igazi doyenjeként egyik fő témájáról, a problémamegoldásról beszélt. Bemutatta a Pólya-tanítvány Alain Schoenfeld újabb óriásprojektjét, beleépítve a kognitív terheléselmélet eredményeit a munka és a hosszútávú memória működésével kapcsolatban, amelyek figyelembevétele az oktatás tervezésekor igen fontos szempont.
Csapodi Csaba, Kiss Anna, Móricz Márk, Vancsó Ödön