Sok színnel, sokszínűen a gráfokról

Sok színnel, sokszínűen a gráfokról

Bevezető gondolatok

A magyarországi matematikának egyik kiemelkedő területe a gráfelmélet. A nemzetközi szakkönyvekben, példatárakban nagyon gyakran találkozhatunk hivatkozásokkal magyar matematikusok tételeire, hazánkban kitűzött versenyfeladatok bemutatásával. Ezek a példák megmozgatják a fiatalok fantáziáját, hiszen a problémák megoldása szinte minden esetben valamilyen speciális felismerésen, különleges fogalomtársításon alapul, így komoly szellemi kihívást jelent még a matematikailag képzettek számára is.

Az iskolai tanórákon a diákok többsége általában csak a legalapvetőbb megoldási lehetőségekkel ismerkedik meg, és egyszerű feladatok megoldására válik alkalmassá. A tanulók rutinszerű példákat oldanak meg, adott tulajdonságú egyszerű gráfokat hoznak létre, és vizsgálják a létezés feltételeit. Ebben a cikkben más szempontok szerint vizsgáljuk meg a gráfokat. Áttekintjük, hogy a gráfok milyen széles körben lehetnek segítségünkre a problémák megoldásában. Tesszük ezt a színek segítségével úgy, hogy kiderüljön, hogy egy ilyen szemléltetéssel még a nehezebb feladatok is könnyebben megoldhatóvá válnak. Elkalandozunk a játékok, a sík- és a kombinatorikus geometria, a poliéderek, a versenyek világába, foglalkozunk optimális útvonalak, elhelyezkedések, kapcsolatrendszerek kialakításával. Eközben találkozunk a gráfelmélet legfontosabb összefüggéseivel, a fokszámokra vonatkozó ismeretekkel, a Turán-tétellel, a fákkal, a síkgráfokkal, az Euler-féle poliédertétellel, a Ramsey-problémákkal és a versenygráfokkal.

Az egyes módszerek segítségével nagyon változatos nehézségű és érdekes feladatok megoldását mutatjuk meg. A cikk végén azt is bemutatjuk, hogy hogyan készíthetünk mi magunk is nevezetes tételek segítségével feladatokat mások számára. Összességében egy jól hasznosítható anyagot szeretnénk adni a kollégáknak az iskolai szakköri munkához.

A cikkben a következő fogalmakat ismertnek tekintjük: gráf, teljes gráf, körmentes gráf, reguláris gráf, izolált pont, csúcs fokszáma.

A cikkben említett tételek bizonyítása megtalálható ezekben a művekben: Katona Gyula–Recski András–Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai, Xiong Bin–Zheng Zhongyi: Graph Theory.

1. Gráfok alkalmazása nem várt helyzetekben

A következő két feladat arra mutat be egy-egy példát, hogy mennyire eredményesen használhatók a gráfok a játékelméletben. Segítségükkel tudatosan, gyorsan alakíthatunk ki egy játékhelyzetet, és könnyen indokolhatóvá válik az is, ha egy állás nem hozható létre.

Egy $3\times 3$-as négyzetrács négy sarokmezőjében a bal oldali ábra szerint két világos és két sötét huszár áll. A huszároknak a sakk szabályai szerinti mozgatásával elérhető-e, hogy a bábuk a jobb oldali ábra szerinti helyzetbe kerüljenek, ha a lépések során a bábuk csak üres mezőkre ugorhatnak?

Megoldás:

Számozzuk meg a négyzetrács mezőit az alábbi ábra szerint:

Rendeljük hozzá a rács négyzeteihez egy gráf $v_1$, $v_2$, ..., $v_9$ csúcsait, és kössük össze éllel azokat a csúcsokat, amelyekhez tartozó mezők elérhetők egymásból egy lóugrással. Ekkor a huszárok kezdeti és végső helyzetét is bejelölve az alábbi $G_1$ és $G_2$ gráfokat kapjuk:

Mivel a huszároknak megfelelő csúcsokat a mozgatás mindig csak szomszédos üres csúcsba viheti, ezért a forgásirány szerinti sorrendjük a lépegetések során nem változhat meg.

Így a fehér–fehér–fekete–fekete huszár helyzete nem változhat át fehér–fekete–fehér–fekete sorrendre. Tehát a kívánt állapot nem érhető el.

Egy 4 kockából álló logikai építőjáték elemeinek lapjai az alábbiak szerint vannak színezve:

A játék célja az, hogy a kockákból úgy építsünk 4-szintes tornyot, hogy annak minden oldallapján az összes szín előforduljon.

Megoldás:

Rendeljünk az egyes kockákhoz egy-egy gráfot úgy, hogy ezen a kockák lapjainak a színezését át tudjuk tekinteni. Az egyes gráfoknak legyen négy csúcsa a négy színnek megfelelően. Két csúcs között akkor haladjon él, ha a kocka két szemben lévő lapja ilyen színű. Ha két ilyen lap azonos színű, akkor ezt az ábrán hurokél jelöli. Négy csúcsból és 3 élből álló gráfokat kapunk:

A négy gráfot egyesítve az alábbi $G$ gráf adódik. Minden élre ráírjuk, hogy melyik kockából került az egyesített gráfba.

A feladat megoldásához olyan $G_1$, $G_2$ részgráfokat keresünk, amelyek megadják azokat a színeket, amelyek a torony elején-hátulján, illetve bal és jobb oldalán szerepelnek. $G_1$, $G_2$ kiválasztásának szempontjai:

– A torony felépítésében mind a 4 kocka részt vesz, ezért $G_1$ és $G_2$ minden számozott gráfnak egy élét tartalmazza.

– A hasáb oldallapjain minden szín előfordul, ezért $G_1$ és $G_2$ pontjai a $P$, $K$, $Z$ és $S$ csúcsok.

– A hasáb szemközti oldallapjain minden szín egyszer-egyszer, összesen kétszer szerepel, ezért a csúcsok másodfokúak, $G_1$ és $G_2$ 2-regulárisak.

Egy lehetséges megoldás:

Kp81jo.png              Kp82jo.png       
$G_1$      $G_2$
Elöl – hátul            Balra – jobbra

 

A két gráf mindegyikén szerepel az 1, 2, 3, 4 szám. Ez azt jelenti például, hogy az 1-es kockát úgy tegyük magunk elé, hogy elöl legyen a kék, hátul a sárga (vagy fordítva), balra legyen a piros, jobbra a zöld (vagy fordítva). A 2-es, 3-as, 4-es kocka elhelyezését hasonlóan olvashatjuk le a $G_1$, $G_2$ gráfokról. A második kocka elhelyezésétől kezdve figyelnünk kell arra, hogy azonos oldalra ne kerüljön kétszer egy szín. A kockát megfelelő tengelye/tengelyei körül elforgatva ez a probléma megoldható.

Ha ilyen módon felépítettünk egy tornyot, akkor a kockák sorrendje függőlegesen tetszőlegesen permutálható.

Az alábbi torony ilyen elvek szerint épült:

       hátsó lap      bal oldali lap
4. kocka P Z
3. kocka K K
2. kocka Z S
1. kocka S P

 

2. Csúcsok fokszámának vizsgálata

Felhasznált tételek:

T1: Ha egy $G$ gráfban a $v_1$, $v_2$, ..., $v_n$ ( $n\in \mathbb{N}^+$) csúcsok fokszámai rendre $d(v_1)$, $d(v_2)$, ..., $d(v_n)$ és az élek száma $e$ ( $e\in \mathbb{N}$), akkor

$\displaystyle d(v_1)+d(v_2)+\ldots+d(v_n)=2e.
$

 

T2: Bármely $G$ gráfban a páratlan fokú csúcsok száma páros.

Egy háromszög csúcsai piros, kék és zöld színekkel vannak kiszínezve. A nagy háromszög belsejében elhelyezünk néhány pontot, és így azt több kisebb háromszögre bontjuk. Két kis háromszögnek lehet közös csúcsa, közös oldala, vagy lehetnek közös pont nélküliek is. A kis háromszögek csúcsait is kiszínezzük a piros, kék vagy zöld színek valamelyikével. Bizonyítsuk be, hogy bármilyen színezés esetén kapunk olyan háromszöget, amelynek csúcsai különböző színűek.

Megoldás:

Válasszunk ki egy pontot ($v_1$) a nagy háromszögön kívül, és kössük össze azt a nagy háromszög piros-kék oldalára illeszkedő részháromszögének egy belső pontjával ($v_2$). Továbbá keressük meg belül az összes piros-kék végpontú oldalt, és kössük össze az azokra illeszkedő két háromszögnek egy-egy belső pontját egy-egy szakasszal [az ábra szerint $(v_3;v_4)$, $(v_4;v_5)$, $(v_5;v_6)$].

Tekintsük a kiválasztott $v_i$ pontokat egy $G$ gráf csúcsainak, a berajzolt szakaszokat $G$ éleinek.

$G$

Ekkor a $G$ gráf azon belső csúcsai, amelyek foka 1 és a nagy háromszög belsejében találhatók, egy háromszínű háromszög belsejében vannak.

$d(v_i)=1$

Másrészt $G$ azon belső csúcsai, amelyek foka 2, egy piros-kék háromszög belsejében helyezkednek el.

$d(v_i)=2$

$G$ csúcsainak fokszámát vizsgálva, mivel a nagy háromszögön kívüli csúcs foka 1, és a gráfban a páratlan fokú csúcsok száma páros, ezért $G$ tartalmaz még legalább egy 1-fokú csúcsot. A korábbi megállapításunk szerint ez a pont egy háromszínű háromszög belsejében helyezkedik el.

 

3. Turán-tétel

Egyszerűbb formában:

Ha egy $n$ csúcspontú $G$ gráfban nincs $K_{k+1}$ (teljes $(k+1)$-es), akkor éleinek száma legfeljebb

$\displaystyle \frac{k-1}{2k}n^{2}.
$

Teljes formában:

Ha $n=kq+r$, ahol $0\leqslant r<k$ ($r$, $q\in \mathbb{N})$, és az $n$ csúcspontú $G$ gráfban nincs $K_{k+1}$, akkor az élek $e$ számára teljesül, hogy

$\displaystyle e\leqslant \frac{k-1}{2k}n^{2}-\frac{r(k-r)}{2k}.
$

Az egyenlőség olyan $T(n, k)$ Turán-gráfra teljesül, amely $k$ közös elem nélküli $A_1$, $A_2$, ..., $A_k$ ponthalmazból áll, ahol $\vert A_1\vert=\ldots=\vert A_r\vert=q+1$, $\vert A_{r+1}\vert=\ldots=\vert A_k\vert=q$, és két pontot pontosan akkor kötünk össze, ha azok különböző ponthalmazokhoz tartoznak.

Egy bridzsklubnak van egy speciális szabálya, amely szerint 4 tag csak abban az esetben játszhat együtt, ha a párokon belül egyik játékos sem volt korábban a párjának partnere.

Egy találkozón 14 tag jelent meg, akik közül mindenki korábban 5 társának volt partnere. Az est folyamán 3 mérkőzés lejátszása után a tagok szomorúan tapasztalták, hogy a klubszabály miatt be kell fejezniük a játékot. Már készülnek a befejezésre, amikor beállít egy új tag, akit egyikük sem ismer. Mutassuk meg, hogy az ő érkezésével még legalább egy játék lejátszható.

Megoldás:

Rendeljük hozzá az eredetileg jelen levő 14 taghoz egy $G$ gráf egy-egy csúcsát. Kössük össze éllel azokat a csúcsokat, amelyekhez tartozó emberek még nem volt partnerei egymásnak, majd vizsgáljuk a gráf $\bar{G}$ komplementerét.

Figyelembe véve, hogy a 14 személy mindegyikének korábban 5 partnere volt, és az est folyamán az új tag érkezéséig már 3 mérkőzést lejátszottak, ezért $\bar{G}$ éleinek száma:

$\displaystyle e\left(\bar{G}\right)=\frac{14\cdot 5}{2}+3\cdot 2=41
$ , és

$\displaystyle e(G)=e\left(K_{14}\right)-e\left(\bar{G}\right)=\frac{14\cdot 13}{2}-41=50.
$

Az új tag érkezésével akkor nyílik lehetőség új partira, ha $G$ tartalmaz háromszöget. A Turán-tétel alapján, ha $G$-ben nincs $K_3$, akkor

$\displaystyle e(G)\leqslant \frac{k-1}{2k}\cdot n^{2}=\frac{{14}^{2}}{4}=49.
$

Mivel $G$-ben az élek száma meghaladja a 49-et, így $G$ tartalmaz háromszöget. Ehhez a háromszöghöz tartozó személyek és az új tag között tehát lebonyolítható a szabályoknak megfelelő mérkőzés.

4. Fagráfok

Fontosabb definíciók, tételek:

D1: Az összefüggő, körmentes gráfokat fáknak nevezzük.

T1: Minden legalább 2 pontú $T$ fagráfban van legalább 2 elsőfokú pont.

T2: Ha a $T$ fagráf csúcsainak száma $n$ ( $n\in \mathbb{N}^+$), akkor éleinek száma $e=n-1$.

T3: Legyen a $T$ fagráf csúcsainak száma $n$, éleinek száma $e$. Ekkor az alábbi tulajdonságok ekvivalensek egymással:

a) $T$ fagráf,

b) $T$ körmentes és $e=n-1$,

c) $T$ összefüggő és $e=n-1$.

Egy $n$ csúcsú teljes gráf éleit Dia és Viki a megadott sorrend szerint felváltva színezi ki pirosra. Az veszít, aki először hoz létre piros kört. Melyik lánynak van nyerő stratégiája?

Megoldás:

A feladatban szereplő játéknak csak $n\geqslant 3$ esetén van értelme, hiszen $n=1$, $n=2$ esetén senki sem veszít, tehát a játék döntetlen eredménnyel ér véget.

Használjuk fel a feladat megoldásához az alábbi két gráfelméleti tételt:

– Egy $n$ csúcsú összefüggő gráfnak legalább $n-1$ éle van.

– Egy $n$ csúcsú körmentes gráfnak legfeljebb $n-1$ éle van.

Azt fogjuk belátni, hogy $n\geqslant 3$ esetben helyes játék esetén az veszít, akinek az $n$. élt kell pirosra színeznie. Állításunk igazolásához elég belátni, hogy ha $k<n$, akkor az a játékos, aki a $k$ élt színezi, még meg tudja tenni, hogy ne ő hozzon létre piros élekből álló kört.

Tekintsük azt a $G_{k-1}$ gráfot, amit az addig kiszínezett $k-1$ él alkot az $n$ csúccsal.

Ha $k<n$, akkor $k-1<n-1$, így $G_{k-1}$ nem összefüggő. Ez azt jelenti, hogy szétbomlik két vagy több $T_1$, $T_2$, ..., $T_j$ fára, amelyek között nem fut él.

Pl. $n=12$$k=9$

Az éppen következő játékosnak nem kell mást tennie, mint két fa egy-egy pontját kell összekötnie egy piros éllel. Ha $G_{k-1}$-ben nem volt piros kör, akkor $G_k$-ban sem lesz, mivel a kör kialakításához fel kellene használni az újonnan behúzott élt, illetve a két fa között kellene lennie még egy összekötő élnek. Ilyen pedig nincs.

Így beláttuk, hogy ha az egyik leánynak a $k<n$ sorszámú élt kell kiszíneznie, akkor el tudja kerülni a piros kör kialakulását. Az a játékos viszont, akinek az $n$. él jut, ezt már nem tudja megtenni. Ezért helyes stratégia esetén páros $n$-re Dia, páratlanra pedig Viki nyer.

5. Euler-vonal

Felhasználható definíciók, tételek:

D1: Vonalnak nevezzük egy gráf éleinek egymáshoz csatlakozó sorozatát, amelyben minden él legfeljebb egyszer szerepelhet, de lehetnek olyan pontok, amelyek többször is előfordulnak.

D2: Euler-vonalnak nevezünk egy gráfban egy vonalat, ha az a gráf minden élén áthalad. Az Euler-vonal lehet nyitott, ha a kezdő- és végpontja nem azonos, és lehet zárt, ha kezdő- és végpontja megegyezik.

T1: Izolált pontot nem tartalmazó gráfban akkor és csak akkor van zárt Euler-vonal, ha a gráf összefüggő és minden pont fokszáma páros.

T2: Izolált pontot nem tartalmazó gráfban akkor és csak akkor van nyitott Euler-vonal, ha a gráf összefüggő és két pont fokszáma páratlan, a többi pont fokszáma páros.

Az ábra szerint Atom Anti és Zé, a két hangya az $A$ és $Z$ pontokban állnak. Azt mondja Anti Zé-nek: „Versenyezzünk, nézzük meg, hogy melyikünk halad át először a 9 élen és ki ér előbb a $B$ csúcsba.” A két hangya egyszerre indul, és azonos sebességgel halad. Ki nyeri meg a versenyt?


Megoldás:

Tekintsük a pontokat egy $G$ gráf csúcsainak, a köztük húzott szakaszokat pedig az éleinek. $G$ összefüggő, és az egyes csúcsok fokszámai: $d_Z=d_B=3$, $d_A=d_C=d_D=4$.

Tehát $G$-ben pontosan két páratlan fokú csúcs van ($B$ és $Z)$. Így T2 alapján a gráfban van nyílt Euler-vonal, amelynek két végpontja $B$ és $Z$.

Ezért, ha Zé például $Z$-ből indulva a $ZDCADBAZCB$ nyílt Euler-vonalon halad, akkor 9 él érintésével eljuthat $B$-be (lásd a fenti ábrát). Anti a páros fokszámú $A$ pontból indul, így ő nem juthat el élismétlés nélkül $B$-be. Tehát a megfelelő útvonalválasztás esetén Zé nyeri meg a versenyt.

6. Hamilton-kör

Fontosabb definíciók, tételek:

D: Egy $G$ gráfban egy kört Hamilton-körnek nevezünk, ha $G$ minden pontját pontosan egyszer tartalmazza.

T1 (Ore-tétel): Legyen $G$ egyszerű gráf csúcsainak száma $n$ ( $n\geqslant 3$, $n\in \mathbb{N}^+$). Ha bármely $v$, $v'$ nem szomszédos csúcspár esetén $d(v)+d(v')\geqslant n$, akkor $G$ tartalmaz Hamilton-kört.

T2 (Dirac-tétel): Legyen $G$ egyszerű gráf csúcsainak száma $n$ ( $n\geqslant 3$, $n\in \mathbb{N}^+$). Ha a gráfban minden pont foka legalább $n/2$, akkor a gráfban létezik Hamilton-kör.

Egy kör alakú asztal körül legalább 5 ember ül. Lehetséges-e, hogy úgy módosítsuk az ülésrendet, hogy mindenkinek két új szomszédja legyen?

Megoldás:

5 fő esetén egy lehetséges megoldás:

5-nél több személy esetén rendeljük a társaság tagjaihoz egy gráf csúcsait, és kössük össze éllel azokat a csúcsokat, amelyekhez tartozó emberek az eredeti helyzet szerint nem voltak szomszédok. Így olyan $G$ gráfot kapunk, amelyben minden csúcs foka $\left\vert V(G)\right\vert-3=n-3$ ( $n\geqslant 6$, $n\in \mathbb{N}^+$). Ekkor a gráfban bármely két csúcs fokszámának összege $2n-6$.

$n\geqslant 6$ esetén $2n-6\geqslant n$, és az Ore-tétel miatt $G$ tartalmaz Hamilton-kört. Ez alapján alakítható ki a helyes ülésrend. Az ábra $n=6$ esetén mutatja be a megoldást:

7. Síkba rajzolható gráfok

D: Egy gráf síkba rajzolható, ha lerajzolható a síkban úgy, hogy élei kizárólag a csúcspontokban találkoznak.

Euler-formula: Ha adott egy véges összefüggő síkgráf, ahol $c$ a csúcsok, $e$ az élek, $l$ pedig a tartományok számát jelöli, beleértve a külső nagy területet is, akkor$\displaystyle c+\ell=e+2
$ 

Adott egy körön $n$ pont ($n>3$, $n\in \mathbb{N}^+$). Bármelyik két pontot összekötjük egy-egy szakasszal. Ezen szakaszok között nincs 3 olyan, amelyek a körön belül egy pontban metszik egymást. Határozzuk meg a körön belül kialakult tartományok számát.

Megoldás:

A kör $n$ ívének eltávolítása után egy egyszerű síkgráfot kapunk, amelynek csúcsai a körön levő pontok és a szakaszok körön belüli metszéspontjai.

A körön levő pontok közül bármelyik 4 pontosan egy belső metszéspontot határoz meg, így

$\displaystyle c=n+\binom{n}{4}.
$

A körön levő pontok mindegyikéhez $n-1$, a belső pontokhoz 4-4 él tartozik, és minden élnek két végpontja van, ezért

$\displaystyle e=\frac{1}{2}\cdot \left[n(n-1)+4\binom{n}{4}\right].
$

A síkgráfokra vonatkozó Euler-formula alapján a tartományok száma:

$\displaystyle \ell'=e+2-c=\left[\frac{n\left(n-1\right)}{2}+2\binom{n}{4}\right]+2-\left[n+\binom{n}{4}\right].
$

Az így kimaradt tartományokhoz hozzáadva a körívek által határolt $n$ tartományt és levonva a körön kívüli részt:

$\displaystyle \ell=\ell'+n-1=\frac{n\left(n-1\right)}{2}+\binom{n}{4}+1=\binom{n}{2}+\binom{n}{4}+1.
$

 

8. Ramsey-számok

Fontosabb ismeretek:

T (Ramsey-tétel): Adott $k$ és $p$ pozitív egészekhez létezik egy olyan legkisebb $r(k;p)$ szám, hogy bármely $n\geqslant r(k;p)$ ( $n\in \mathbb{N}^+$) esetén az $n$ pontú $K_n$ teljes gráf éleit két színnel – kékkel és pirossal – kiszínezve van a gráfban egy kék $K_k$ vagy egy piros $K_p$.

T1: $r(k;1)=r(1;p)=1$

T2: $r(k;2)=k$, $r(2;p)=p$

T3: $r(k;p)\leqslant r(k-1;p)+r(k;p-1)$

T4: (Erdős–Szekeres): $r(k;p)\leqslant \dbinom{k+p-2}{k-1}$

Néhány Ramsey-szám:

$\displaystyle r(3;3)=6, \quad r(3;4)=9, \quad r(3;5)=14, \quad r(4;4)=18, \quad r(4;5)=25.
$

 

Az 1, 2, 3, 4, 5 számokat véletlenszerűen két csoportba ($A$ és $B$) osztjuk. Bizonyítsuk be, hogy az egyik csoportba kerül két olyan szám, amelyek különbsége megegyezik a csoport egyik számával.

Megoldás:

Az $i=1, 2, 3, 4, 5, 6$ számokhoz rendeljük hozzá egy $G$ gráf $v_i$ csúcsait. Bármely $1\leqslant i<j\leqslant 6$ esetén kössük össze a $v_i$, $v_j$ csúcsokat kék éllel, ha $j-i\in A$, és pirossal, ha $j-i\in B$. Így egy kétszínű $K_6$ teljes gráfot kapunk, amely $r(3;3)=6$ miatt tartalmaz monokromatikus háromszöget. Legyenek ennek csúcsai $v_i$, $v_j, v_k$ ( $1\leqslant i<j<k\leqslant 6$). Ekkor az $a=j-i$, $b=k-j$, $c=k-i$ számok egy csoportban vannak, és

$\displaystyle c-b=(k-i)-(k-j)=j-i=a.
$

Például $A=\{1; 3\}$, $B=\{2; 4; 5\}$ esetén:

Piros háromszög $v_1v_3v_5$, ($3-1=5-3=2$, $5-1=4$) és $4\in B$, $2\in B$ és $4-2=2\in B$.

9. Versenygráfok

Fontosabb ismeretek:

D: Egy gráfot irányított versenygráfnak nevezünk, ha $n$ ( $n\geqslant 2$, $n\in \mathbb{N}^+$) csúcsot tartalmaz, és bármely két csúcsot pontosan egy irányított él köt össze.

Jelölése: $\overrightarrow{K}_n$.

Az él a győztestől mutat a vesztes felé.

$v$ csúcs kifoka az adott csúcsból kiinduló, befoka pedig az oda befutó élek száma. Jelölésük: $d^+(v)$, illetve $d^{-}(v)$.

$\overrightarrow{K}_5$, $d^+\left(v_1\right)=3$, $d^{-}\left(v_1\right)=1$

T1: Legyenek $v_1$, $v_2$, ..., $v_n$ egy $\overrightarrow{K}_n$ versenygráf csúcsai. Ekkor

$\displaystyle d^+\left(v_1\right)+d^+\left(v_2\right)+\ldots+d^+\left(v_n\right...
...\right)+d^{-}\left(v_2 \right)+\ldots+d^{-}\left(v_n\right)=\frac{n(n-1)}{2}.
$

 

T2: Egy versenygráfban mindig létezik olyan csúcs, ahonnan vezet irányított út bármely más csúcsba. Az ilyen utak maximális hossza 2.

T3: A  $\overrightarrow{K}_n$ versenygráf mindig tartalmaz $n-1$ hosszú Hamilton-utat.

T4: Egy $\overrightarrow{K}_n$ versenygráf ( $n\geqslant 3$, $n\in \mathbb{N}^+$) akkor és csak akkor tartalmaz kört, ami háromszög, ha létezik két olyan $v$ és $v'$ csúcs, melyekre teljesül, hogy

$\displaystyle d^+(v)=d^+\left(v'\right).
$

A tételek alapján nagyon könnyen készíthetünk magunk is versenyfeladatokat. A feladatok megoldása a tételek bizonyítása szerint történik, amelyekre a cikk terjedelme miatt nem térünk ki. Lássuk tehát a versenyeken kitűzhető, nem túl könnyű példákat!

Egy egyfordulós körmérkőzéses tornán $n$ ( $n\geqslant 2$, $n\in \mathbb{N}^+$) játékos vesz részt, és mindenki a többiekkel egy-egy mérkőzést játszik. A mérkőzéseken nincs döntetlen eredmény. Bizonyítsuk be, hogy a versenyzők között van olyan személy, hogy ő, az általa legyőzött személyek és az általa legyőzött személyek által legyőzött ellenfelek az összes sportolót tartalmazzák.

Megoldás: T2-ből következik az állítás.

Egy asztalitenisz tornán bármely két játékos pontosan egyszer játszik a többi versenyzővel. Bizonyítsuk be, hogy a játékosokat lehet úgy sorszámozni, hogy minden játékos legyőzte a közvetlenül utána következőt.

Megoldás: T3-ból következik az állítás.

Egy körmérkőzéses egyfordulós röplabda tornán $n$ ( $n\geqslant 3$, $n\in \mathbb{N}^+$) csapat vesz részt. A tornán egyetlen csapat sem győzte le az összes ellenfelét. Bizonyítsuk be, hogy a résztvevők között található három olyan $A$, $B$, $C$ csapat, hogy $A$ legyőzte $B$-t, $B$ legyőzte $C$-t és $C$ legyőzte $A$-t.

Megoldás: A skatulyaelvből és T4-ből következik az állítás.

Ez az írás a 2022-ben az egri Rátz László Vándorgyűlésen elhangzott szemináriumi foglalkozás alapján készült. A bemutatott feladatokkal felkelthetjük a középiskolás tanulók érdeklődését a gráfelméleti feladatok iránt. A cikkben közölt példák között amerikai, kínai, magyar versenyfeladatok mellett saját feladatok is szerepelnek. Ezekkel próbáltunk jól hasznosítható anyagot biztosítani a középiskolában tanító és a tehetséggondozásban résztvevő kollégáknak.

Fonyó Lajos – Fonyóné Németh Ildikó