Az emberiség által meglátogatott néhány naprendszerbeli égitest (köztük a Föld) felszínéről készült fényképek.
Kereszturi Ákos könyve ezekhez hasonló tájakra kalauzol minket, bemutatva, miben hasonlítanak az elsőre merőben különbözőnek tűnő világok.
Az elmúlt évtizedek során az űrtechnológia rohamos fejlődésével lehetségessé vált a Naprendszer többi égitestjének közvetlen vizsgálata. E Földön túli világok felszínének feltérképezéséhez, illetve a bennük lezajló folyamatok leírásához elsősorban űrszondák fényképeire, radaros méréseire, illetve néhány esetben (pl. Mars, Vesta, 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös) leszállóegységek helyi méréseinek adataira támaszkodhatunk. A Hold esetében ezeken felül számos, űrhajósok által a Földre visszahozott minta is rendelkezésünkre áll. Egyre többet tudhatunk meg a naprendszerbeli, összetételükben Földünkhöz hasonlító kőzetbolygókról (Merkúr, Vénusz, Mars), a gázóriások jégholdjairól (pl. Europa, Enceladus, Ganymedes), illetve további kisbolygókról és üstökösökről.
Jelen ajánló tárgya Kereszturi Ákos nemrégiben megjelent kötete, amelyben az elmúlt évek, évtizedek felfedezéseinek érdekfeszítő és alapos összefoglalását olvashatjuk a planetológia, azaz a bolygótudomány egyre szerteágazóbb témakörében. A könyv elejétől végéig egzotikus, már-már scifibe illő tájakra kalauzolja az olvasót. Mindeközben olyan kérdésekre igyekszik választ adni, mint hogy miért különlegesek a kriovulkánok? Miből áll és hogyan keletkezik a regolit? Milyen erők késztethetik egy égitest teljes kérgét annak egységes elmozdulására? Miért vannak tigriskarmolások az Európa jégholdon? Illetve melyek azok a helyek a Naprendszerben, ahol a legvalószínűbb, hogy (egykori) élet nyomaira bukkanhatunk?
A könyv nem égitestenként, hanem az egyes földtani folyamatok szerint bontja fejezetekre mondanivalóját, így minden fejezet egy-egy felszínformáló erő átfogó leírását adja az olvasó kezébe. Az első két fejezet – a tektonikus, illetve vulkanikus eredetű felszínformák – kapják messze a legtöbb figyelmet. A továbbiakban szó esik még többek közt gáz- és folyadékáramlásokról, illetve jeges képződmények kialakulásáról is. Az egyes fejezetek először az adott felszínforma lehetséges eredetével foglalkoznak, majd a különböző altípusaikat veszik sorra. Ezt követően különleges, az átlagostól eltérő eseteket tárgyalnak, ekkor már sok esetben égitestek szerinti bontásban. Az összehasonlításokat az egyes égitesteken jellemző területi eloszlás számbavétele zárja. Olvasás közben megtudhatjuk, mik azok a palimpszesztek, alluviális legyezők, illetve tesszerák, avagy miként képződtek a Naprendszer földszerű égitestjein gullyk, makulák és fakulák.
Az írás tömör, azonban vizuális, az egyes felszínformák szerkezete, illetve az őket formáló folyamatok szinte megelevenednek a képzeletemben. Olvasás közben többször felötlött bennem a kérdés, milyen lehet ezeknek az égitesteknek a felszínén sétálni. Azon is eltöprengtem, vajon milyen megállapításokat tehetnének a hipotetikus mars- vagy vénuszlények a Föld felszínének hasonló vizsgálata során, ha bolygónkon nem lenne bioszféra – vagyis élet – és így jelentős erózió sem.
Rendkívül érdekes volt látni, hogy bár javarészt űrszondák fényképeire kell támaszkodnunk, már ezekből is milyen sokat megtudhatunk Naprendszerünk égitestjeinek múltjáról és jelenéről. Olvasás közben többször is felébredt bennem a kényszer, hogy kezembe ragadjak egy mars-, vénusz- vagy holdgömböt, vagy -térképet, így megszemlélhessem és kontextusba helyezhessem a szövegben említett formákat és területeket.
Kiemelten fontos helyet kapott a kötetben a nomenklatúra, különösen a magyar szakszavak értelmezése, illetve használatuk helyreigazítása, pontosítása. A szerző többhelyütt is kiemeli, hogy bár hasonló szavakat használunk az idegen égitestek felszínformáinak leírására, mint a földi jelenségekre, ezek nem minden esetben feleltethetők meg egymásnak maradéktalanul. Ahhoz, hogy elkerüljük a nehézkesen használható, körülíró elnevezéseket, gyűjtőfogalmakat használunk, melyek a legtöbb esetben a földi, hasonló alakzatok nevével egyeznek meg. A szerző több esetben ismerteti az angol, valamint latin elnevezéseket, így aki mélyebbre szeretne ásni egyes témákban, az a külföldi szakirodalom, illetve internetes cikkek megértésével is könnyedén boldogulni fog.
A könyv kevéssé fókuszál a folyamatok fizikai leírására, elsődleges célja inkább az égitestek és felszínformák sokszínűségének részletes bemutatása. Ehhez pedig a szerző túlnyomó többségben az észlelési adatokból (fényképelemzésből, radarmérésekből) nyert eredményekre támaszkodik. Személy szerint rendkívül szívesen olvastam volna az egyes felszínformákhoz tartozó bemutatásokon túl a kialakulásuk lehetséges forgatókönyveiről, valamint a kialakulás és időfejlődés mikéntjeit feltáró numerikus modellek részleteiről. Továbbá kissé hiányoltam a mérések, űrszondák bemutatását is: érdekes adalékot szolgáltatott volna, mely szondák és mikor jártak egy adott égitestnél, illetve milyen méréseket végeztek el. Ezen felül véleményem szerint több figyelmet érdemelt volna egyes mérések technikai leírása, elsődlegesen kiemelve, hogy miként történik az űrszondák fényképeinek elemzése és feldolgozása?
Egy sajnálatos kritika illeti továbbá a könyv képmellékleteit. A kötethez mellékelt képek kicsik, illetve fekete-fehérek, ami nehézkessé teszi a szóban forgó felszínformák azonosítását, illetve a jellegzetes jegyek megkülönböztetését és megjegyzését. Továbbá, mivel a képek nem szövegközi elhelyezésűek, hanem hatosával vannak csoportosítva egy-egy dupla oldalra, az állandó, sokszor tíz oldalt is meghaladó lapozgatás jelentősen megtörte az olvasási élményt. Ezen felül a képekre a szerző nem sorban hivatkozik, (némely képre pedig egyáltalán nincs hivatkozás a szövegben), így néha nehézkes összekötni, melyik szövegrészhez is illenek az egyes ábrák. Mindezeket figyelembe véve, bár jómagam általában az ellenkezőjét szoktam javasolni, a könyv pdf verzióját ajánlom elolvasásra, amennyiben elérhetővé válik.
Összességében a könyvet olyanoknak tudom ajánlani, akik már rendelkeznek valamilyen alaptudással mind a csillagászat, mind a földi geológia terén, és tudásukat a Naprendszer égitestjeire is ki szeretnék terjeszteni. Azoknak, akik Naprendszerünk csodáival most kezdenének el megismerkedni, csak némi óvatossággal ajánlanám a könyvet. (Nekik esetleg érdemes előtte elolvasni ezt a másik, hasonló témájú könyvet. A szerkesztő megjegyzése.) Sok helyütt szükség van ugyanis csillagászati, illetve főleg geológiai alapismeretekre, amelyek túlmutatnak a középiskolában elsajátítható általános ismeretanyagon. A téma iránt mélyebben érdeklődő laikusok, és különösen a földtudománnyal vagy csillagászattal foglalkozó egyetemisták azonban könnyedén örömüket lelhetik jelen kötet fellapozásában.
Fröhlich Viktória kutatóasszisztens
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
