Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének honlapja a szokásos hazai oldalaktól eltérően egyszerre kétnyelvű, de sokkal több angol, mint magyar szöveg olvasható rajta. Nemzetközi helyzetét és hírnevét illetően ez érthető, hiszen a Reáltanoda utcai épületben egyre több külföldi vendégkutató, konferenciavendég fordul meg, a nagyteremben elhangzó előadások, vagy a folyosói beszélgetések nagy része is angol nyelven folyik. Matematikusok több generációja dolgozik itt, egyre több a fiatal kutató és sokkal nagyobb az intézet létszáma, mint egykor.
A változások okairól és az intézet kutatóinak lehetőségeiről Miklós Dezsővel, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettesével és Del Viscio Tizianával, az európai uniós pályázatok felelősével beszélgettünk.
Mióta dolgozik a Rényi Intézetben?
M.D.: 1982 óta vagyok az Intézetben, és 1995-ben lettem igazgatóhelyettes. Katona Gyula volt azokban az években az igazgató, ő bízta rám a pénzügyeket. Már-már legendaszámba ment, hogy minden évben azt kellett mondanom, ezt az évet anyagilag épp hogy túléltük, de jövőre össze kell húzunk a nadrágszíjat. 2006 óta Pálfy Péter Pál áll a Rényi Intézet élén (az igazgatót az Akadémia elnöke nevezi ki), de a helyettest az igazgató választja, így én maradtam igazgatóhelyettes.
A korábbiakhoz képest hogyan változott a Rényi anyagi helyzete?
M.D.: Még 90 és 95 között is a kutatóintézetek az Akadémiától kapták azt az állami támogatást, ami a bérekre és az alapvető működéshez volt elegendő. Kb. évente kerülhetett be egy-egy fiatal kutató tudományos gyakornokként, annak idején én is így kerültem ide. 1995 és 2005 között ez megváltozott, egyre fontosabb lett, hogy más források után nézzünk, de még mindig az állami támogatás adta az éves költségvetés bevételének legnagyobb részét. Az elnyert OTKA pályázatok összegének 20%-át az Intézet rezsiköltségként kapta meg, ebből tudtuk fenntartani például a könyvtárunkat. Ez egy kevés pluszbevétel volt, miközben a támogatás csökkent, szóval éppen hogy elegendő volt a szinten tartáshoz.
A 2000-es évek elején kezdtünk pályázni az Európai Unió kutatásfejlesztési és innovációs programjai keretében. Az úgynevezett Framework Programok (FP-k, keretprogramok) hétéves ciklusokban követik egymást. Az FP5-ben és FP6-ban voltak olyan pályázati formák, amelyek az akkoriban csatlakozó országok felzárkóztatását célozták, csak számukra írták ki. Az FP5-ben elnyertük a Center of Excellence címet, rajtunk kívül a magyar intézmények közül a KOKI, a SZTAKI, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a mai Wigner, korábban KFKI két külön kutatóintézete és az akkoriban még működő Collegium Budapest kapta meg ezt a kitüntetést. Ez jó lehetőséget adott a Rényi Intézetnek. Megtanultuk, hogyan kell pályázni és nyertünk is. Mi voltunk az egyik első kutatóintézet, amelyik európai projektkoordinátort alkalmazott, annak ellenére, hogy viszonylag kicsik voltunk. Ezek az évek a tanulás évei voltak, nem is az elnyert pályázati pénzek voltak a legfontosabbak, hanem az, hogy kinyílt a világ, mi is utazhattunk, de hozzánk is jöttek. Projektkoordinátorunk, Pándi Veronika, Tiziana elődje kiválóan végezte a munkáját és a gazdasági osztállyal együtt kialakította azt a rendszert, ami máig is működik nálunk.
Az FP7 keretprogram alatt 2006-2013-ben Brüsszelben már azt gondolták, hogy nincs szükség a csatlakozó országok számára célzottan kiírt pályázatokra, ennek eredményeként szépen le is maradtak ezek az országok a pályázásban. Megalakították viszont az ERC-t, az Európai Kutatási Tanácsot (European Research Council), ahova most a legtöbb pályázatunkat adjuk be. Az ERC Grantek 1,5 – 3 millió eurót adnak egy kutatónak 5 évre, erre pályázhattunk mi is. Az FP7-ben az egész kelet-európai régió katasztrofálisan lemaradt, arányukhoz képest nagyon keveset nyertek. Magyarország viszonylag jól szerepelt, a legkevésbé maradt le, a lemaradók között mi vagyunk az élmezőny.
Most megint pályázatot indítottak azoknak, akik az FP7-ben rosszul szerepeltek. Sorrendbe állították az országokat, ki mennyit nyert, és egy vonalat húztak, amivel elkülönítették a megfelelően, illetve az alulteljesítők csoportjait. Majd olyan pályázatokat írtak ki, amelyeken csak a vonal alá kerültek pályázhattak. Érdekes, hogy Magyarország ennek a listának épp az élén áll, mögöttünk olyan országok, mint Portugália, de pl. Luxemburg is (ahol valószínűleg azért nem pályáznak, mert nincs a pénzre annyira szükségük).
Az FP7-et a Horizont 2020 elnevezésú program követte. A Horizont 2020 az Európa 2020 stratégia egyik alappilléreként az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A Horizont 2020 program nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. (Forrás: http://www.h2020.gov.hu/horizont2020-program)
A fenti teljes költségvetés csaknem egyharmada a Kiváló tudomány program négy specifikus területének támogatását szolgálja Ezek:
- az Európai Kutatási Tanács (ERC) különféle szintű Grant-jei, támogatásai;
- a Marie Skłodowska-Curie akciók karrierfejlesztési és képzési lehetősége egyéni kutatóknak nemzetközi mobilitásuk támogatásával;
- a Jövőbeni és feltörekvő technológiák együttműködési programjai;
- valamint a Kutatási infrastruktúra programok.
M.D.: A Rényi Intézet Horizont 2020-as pályázatait főként a Kiváló tudomány kategóriában nyújtjuk be, azon belül is az ERC Grant-ekre, mivel a hagyományos kutatás-fejlesztéssel foglakozó más akadémiai intézményekkel szemben, mint a pl. az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont vagy a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), nálunk csak alapkutatás és nem fejlesztés folyik. Legfeljebb a programozáshoz tudunk tanácsokat adni.
Hány Horizont 2020-as projekt fut jelenleg az Intézetben?
D.V.T.: Harangi Viktor Marie Skłodowska-Curie projektje éppen mostanában zárult le, Pyber László ERC Grant-je majd augusztus 1-én indul. Abért Miklós ERC projektje aktív most a Horizont 2020 program keretében, és márciusban elkezdődött az a Marie Skłodowska-Curie mobilitási pályázat, amit Csóka Endre nyert el. De van olyan futó projektünk, ami még az FP7 keretprogramban indult, ilyenek Szemerédi Endre és Szegedy Balázs ERC Grant-jei, míg Pintz János, Bárány Imre és Stipsicz András FP7-es ERC projektjei már lezárultak[1].
Két típusú mobilitási pályázat van, amire egyéni kutatók pályázhatnak: amivel külföldre lehet menni (korábban ezek voltak többen) és amivel haza lehet jönni (most ezek szaporodnak). Itt a pályázó mellé ki kell jelölni egy őt koordináló kutatót a befogadó intézményből.
Szorosan kapcsolódik az ERC támogatásokhoz a 2005-ben az Akadémia által meghirdetett Lendület program, amelyben Tardos Gábor, Stipsicz András, Rásonyi Miklós, Szegedy Balázs, Abért Miklós, Virág Bálint, Harcos Gergely mint kutatásvezetők pályáztak sikeresen. Ezek a támogatások is, hasonlóan az EU-sokhoz, egy-egy jól megtervezett projektre fordíthatók. 
Az ERC Grant-ek (az Advanced és a Consolidator is) nagy összegűek, ezekből a hat nyertes közül hárman is párban dolgoztak. Volt több eset, amikor párhuzamosan zajlott Lendületes és az ERC Grant-tel támogatott kutatás is egy adott témában, így már annyi pénz folyt be, hogy abból fel lehetett építeni egy komoly, önálló kutatócsoportot[2].
Ez nagyon jó volt, hiszen tudományos presztízsünk, hírnevünk a világban növekedett, egyre több külföldi kutató érkezett, és anyagilag is egyre jobb helyzetbe kerültünk. Minden ilyen projekten van egy 20%-os overhead, amit rezsire fordíthat az illető kutató intézménye. Durván 5 évre 1,5 millió eurós támogatással számolva, 1 évre 300 ezer euró, annak a 20%-a 60 000 euro, azaz húszmillió forint többletbevételt jelent egy elnyert pályázat az intézet számára. Az intézetben így több dolgozó bére egészben vagy részben ebből a pénzből finanszírozható.
2015-16-ra az intézet pályázati bevétele meghaladta az akadémiai támogatási összeget. Nemcsak az alaptámogatást, de minden, az Akadémiától felújításra, konferenciaszervezésre, vagy egyéb, pályázati formában elnyerhető összeget, hozzátéve az alaptámogatást is. Ez egyrészt örvendetes, másrészt veszélyes, mivel, ha egyszer majd nem tudunk ilyen sikeresen pályázni, akkor le kell csökkenteni a létszámot, lejjebb kell helyezni a lécet.
Hányan dolgoznak összesen állandó, vagy meghatározott időre szóló munkaszerződéssel ma a Rényi Intézetben?
M.D.: Ezzel a kérdéssel megfogott, ez szinte naponta változik. A mostani létszám 130-140 körüli, amiből 25 fő az adminisztráció, a többi, kb. 110 fő mind kutató – nálunk nincs is más –, abból is átlag 10-15 fiatal, frissen végzett kutató, vagy még a PhD előtt, vagy közvetlenül azután, akiknek a munkabérét az Akadémia külön pályázat keretében finanszírozza 3 éven át. Ezek mellett vannak a „Lendületesek”, az ERC támogatását elnyertek, az európai mobilitási pályázattal határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kutatók és természetesen vannak a határozatlan idejű, állandó dolgozók, a 110-ből nagyjából fele-fele arányban.
Tiziana mióta dolgozik itt?
D.V.T.: 2008 óta, a lezáródó FP6, majd az FP7-es, most pedig a Horizont 2020 pályázataival foglalkozom.
Ez bizonyára rengeteg munkával jár, segíteni a pályázatok megírásában, megvalósításában, elszámolásában...ráadásul sokkal több a beadott pályázat, mint ami végül nyer is.
M. D.: A beadott pályázatoknak kb. a 20-30%-a nyer.
Bölcsészként hogyan került a matematikusok közé?
D.V.T.: Angol szakos voltam, franciául is jól beszélek az olaszon és magyaron kívül. Két anyanyelvű vagyok, mindig is a nyelvek érdekeltek, fordítás, tolmácsolás. Az Olasz Kereskedelmi Kamarában, ahol korábban dolgoztam, konferenciaszervezéssel és minden egyébbel foglalkoztam. Amikor Magyarország az uniós előcsatlakozás fázisában volt, egyre többször jöttek a Kamarához európai uniós támogatások iránt érdeklődő olasz cégek, ezért ott létrehoztunk egy pályázati irodát. Pályáztunk, nyertünk is a Strukturális Alapokból, és tanácsadással is foglalkoztunk. Több kiadványt készítettünk az új magyar operatív programok megismertetésére. Innen mentem el a brüsszeli olasz kereskedelmi kamara szervezésében az egyik egyetemmel karöltve Brüsszelbe egy több hónapos mesterképzésre pályázatíró és EU-s adminisztrátor szakra. Sokan közülünk olyan intézményekbe mentek dolgozni, amelyekkel én most kapcsolatot tartok a pályázatok beadása, elszámolása miatt. Miután hazajöttem, egy olasz tanácsadó céghez mentem operatív programok keretében pályázatokat írni, innen tulajdonképpen egy véletlen hozta, hogy megláttam a Rényi Intézet álláshirdetését.
M.D.: Mi akkor a közben eltávozott kitűnő kolleganőnk helyére már régóta kerestünk – de nem találtunk – olyan munkatársat, aki hasonló színvonalon tudta volna folytatni ezt a számunkra kiemelkedően fontos munkát. Nagyon sokfajta képességre van itt ugyanis szükség: például jól kell tudni kezelni az Excel táblázatokat, csakúgy, mint az embereket. Kapcsolatot kell tartani az EU-val, kétféle elszámolást vezetni, egyiket az EU-s, másikat a magyar szabályozók szerint. Adott esetben fel kell hívni telefonon a brüsszeli ügyintézőt, ebből a szempontból nagyon jól jön, ha valaki több nyelvet is beszél. Meg kell tanulni a brüsszeli nagyon bürokratikus rendszert.
D.V.T.: Szükséges még a jó problémamegoldó képesség. Ahhoz, hogy egy beadott pályázatunk nyerjen, nagyon sok mindennek össze kell jönnie: a pályázat szakmai (és kevésbé szakmai) szövegét is nagyon színvonalasan kell megírni, a témája érdekes, az esetleg ehhez a szűkebb területhez kevésbé hozzáértő értékelő számára is érthető és az érdeklődést kiváltó kell legyen, és akkor még nem beszéltünk a legalább 50%-os szerencsefaktorról. A bírálati folyamat során a pályázat három kategóriába kerülhet, bizonyos előre kiadott szempontok szerinti értékelés részpontszámainak összesítése után, ha az „A” kategóriába kerül, akkor támogatható. Ha a pályázat nyert, akkor kezdődik a projekt koordinálása, majd az elszámolás szakmai és pénzügyi része.
Évente írnak ki pályázatokat?
Igen, az ERC pályázatokat évente írják ki, de vannak olyan pályázatok, ahol két- vagy három évente lehet pályázni.
A sikeres pályázatok hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a külföldi hasonló intézmények között a Rényi egyre jobb helyre került?
M.D: A Rényi Intézetnek korábban is elég jó híre volt a világban. Az, hogy ismét elnyertünk két ERC Grant-et, azt jelenti, hogy Magyarországon egyetlen intézmény nyert el nálunk több támogatást, a CEU.
Egy kutatóra jutó összeg tekintetében Európában kiemelkedően jók vagyunk, valószínűleg mi vagyunk Európában az egyik legsikeresebb matematikai intézet.