A hálózatkutatás iránt érdeklődő magyar olvasók Barabási Albert-László újabb könyvét vehetik a kezükbe. Czégel Dániel szerint érdemes elolvasni, szellemi szórakozást kínál a felsőbbfokú matematikában jártas és kevéssé jártas olvasóknak egyaránt.

Főként arról szól ez a tanulmány, hogy Gödel első és második nemteljességi tételének a népszerűsítő irodalomban szereplő interpretációi milyen értelemben tekinthetők helyesnek vagy hol váltanak át parttalan fantáziálásba, elfeledkezve arról, hogy ezek a tételek mindenféle interpretáció nélkül, önmagukban is érdekes állításokat tesznek a matematikáról. Torkel Franzén: Gödel nemteljességi tételei című, Értelmezések és félreértések alcímű, a TypoTeX kiadónál 2013-ban megjelent könyvéről Molnár Zoltán Gábor írt recenziót.

A Gondolat Kiadó a természettudományok és a matematika, valamint a filozófia, a művészetek, az irodalom és a történettudomány kölcsönhatásait vizsgáló tudománytörténeti sorozatot indított útjára. E sorozat egyik – születésének 100. évfordulója alkalmából Simonyi Károly emlékének szentelt – darabja a Matézis, mechanika, metafizika. A 18-19. század korának eszmetörténeti hátterét elsősorban Descartes, Leibniz, Newton és Kant gondolatai adják, de – erre a kötet szerkesztője, Gurka Dezső tanulmánya a legjobb példa – a filozófiára éppúgy hatnak a természettudományok, mint a filozófiai gondolatok a tudományok alapkérdéseire. A tanulmánykötetet Csizmadia Ákos ismerteti.