Előszó
„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot” - kezdődik Esterházy Harmonia Caelestis-e. Az igazság ismerete nélkül azonban nem csak hazudni, hanem igazat mondani sem könnyű. Egyszerű azt mondani, hogy a matematika mai modern világunkban mindenütt ott van (mutogathatunk elektronikus eszközökre, mobil alkalmazásokra, online bankolásra), de pontosan megnevezni a matematikát, ami ott van, és hogy milyen közvetett módon van ott, már nem is olyan könnyű. Persze az olvasó dolga sem egyszerű. Azt nem nehéz elfogadni, hogy a matematika jelen van, de az igazság megtalálásához még átlagos matematikai ismeretekkel is nagyon komoly erőfeszítéseket kell tenni.
A legfőbb nehézséget az okozza, hogy az iskolában tanult matematika és a mai modern matematika között hatalmas szakadék tátong, és a leghétköznapibb alkalmazás hátterét is olyan matematika szolgáltatja, amit meglehetősen nehéz a középiskolás tananyaghoz kapcsolni. Gondoljunk a mai autókban található automatikus fékező és sebességszabályozó rendszerekre, amiket kamerák vagy különböző radarok segítségével vezérel egy fedélzeti számítógép. Milyen elven működik ez a rendszer? Hogyan észleli, hogy fékezni kell? Mennyire kell fékezni? Hogyan kell kivitelezni magát a fékezést? Próbáljunk meg ennek a komplex rendszernek csak egy nagyon lecsupaszított feladatára fókuszálni: egy 100 km/h sebességgel haladó autót egyenletes fékezéssel állóra kell fékeznünk 3 másodperc alatt. Ez alatt a 3 másodperc alatt hány métert tesz meg az autó? Ha szeretnénk elkerülni az ütközést, akkor ezt az adatot feltétlenül ki kell tudnunk számolni. A kérdés megválaszolásához egy másodrendű differenciálegyenletet kell megoldanunk. Középiskolából emlékezhetünk másodfokú egyenletekre (sokan talán még a megoldóképletet is tudják), és valóban, az egyszeri ismeretterjesztőnek szerencséje van, mert egy ponton – némi integrálás után – másodfokú kifejezésekkel kell számolni. Tehát a feladatot hozzá tudjuk kapcsolni a középiskolás emlékeinkhez. De mit tudunk felidézni akár csak egy egyismeretlenes, de harmadfokú egyenlet megoldhatóságáról? A harmadfokú egyenlet megoldóképlete a XVI. század óta ismert, csak épp nagyon bonyolult, megértéséhez nem elegendő a valós számok ismerete, szükségesek hozzá a komplex számok. Tehát már a XVI. századi matematika bemutatásához is jócskán el kéne emelkedni a mai középiskolás tananyagtól; hát még mire vállalkozik az, aki a XX., vagy pláne a XXI. századi fejleményekről akar beszámolni? Egy másik példa: az internetes bankolás manapság igazán egyszerű feladatnak tűnik – persze szeretnénk magunkat biztonságban tudni, ne kerüljenek személyes vagy banki adataink illetéktelenek kezébe-gépére. Az internetes titkosítás (nem meglepő módon) szintén matematikai eredményeken alapul – ez esetben a középiskolából jól ismert prímszámok és azok bizonyos tulajdonságai játsszák a főszerepet. De melyek is ezek a tulajdonságok, azokat hogyan lehet felhasználni, és aztán ezt az elméletet hogyan lehet a gyakorlatba átültetni?
Az Érintő szerkesztői 7 évvel ezelőtt arra vállalkoztak, hogy megpróbálják áthidalni azt a bizonyos szakadékot.
Létrehoztunk egy elektronikus lapot, ami – hála mostanra már többszáz szerzőnknek – minden matematika iránt érdeklődő olvasó számára – előképzettségüktől függetlenül – mond valamit. Rendszeresen beszámolunk az éppen aktuális magyar vonatkozású érdekességekről, és megpróbáljuk megszólítani azokat is, akik nem rendelkeznek komoly matematikai háttérrel, de érdeklődnek a tudomány iránt. Tanóra–szakkör rovatunkkal a matematikatanárok eszköztárának gazdagításához és diákjaik motiválásához igyekszünk hozzájárulni. Az Érintő hetedik évében elindítottuk Héttusa rovatunkat, amely a rejtvények, fejtörők kedvelőinek szól, és persze azoknak, akiknek hiányoznak a korábbi tanulmányok során megszokott (esetleg trükkös) kihívások.
Most a Bolyai János Matematikai Társulat kiadásában megjelentettünk egy könyvet is: ebben az első 7 év terméséből válogattunk össze egy csokorra valót. A teljesség igénye nélkül rendeztük kötetbe online matematikai lapunk pár cikkét, amelyek megítélésünk szerint jól jellemezték az újságot az elmúlt években, és bemutatják, hogy merre szeretne tartani a jövőben.
Az Érintő szerkesztésében 2022-ben bekövetkezett váratlan haláláig meghatározó szerepet töltött be Besenyei Ádám, aki egymaga megtestesítette célkitűzéseinket. Elkötelezett volt nemcsak a tudomány és alkalmazásai, de a tudományos ismeretterjesztés iránt is, életének utolsó éveiben pedig az egyetemi teendői mellett végtelen lelkesedéssel tanított középiskolában is. Ezzel a könyvvel rá is emlékezünk.
Stipsicz András főszerkesztő,
Titkos Tamás rovatvezető szerkesztő
Megj.: A 168 oldalas könyv a BJMT honlapján pdf formátumban olvasható és ingyenesen letölthető: https://www.bolyai.hu/kiadvanyaink-valogatas-az-erinto-elso-het-evebol/.
.