Az első fiatal akadémiát, a Die Junge Akademie-t 2000-ben Németországban alapították. Ez olyan folyamatokat indított be, hogy ma már a világon mintegy 54 nemzeti fiatal akadémia működik Albániától Zimbabwéig. Ezeken a szervezeteken kívül, amelyeknek általában 25 és 60 között van a taglétszáma, további öt hasonló, az előzőektől független régiós vagy nemzetközi szervezet működik, köztük a 2010-ben alapított Global Young Academy, illetve a 2012 óta működő Young Academy of Europe. Bár a világ fiatal akadémiáinak működési keretei, jogi, illetve pénzügyi helyzete sokféle, mindannyian fő célkitűzésüknek tekintik azt, hogy hiteles, naprakész információval szolgáljanak a tudomány legaktuálisabb eredményeiről a társadalom számára, támogassák a fiatal kutatókat, illetve, hogy közvetítsenek a (fiatal) kutatók és a döntéshozók között. Saját meghatározása szerint a hazai Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA):
,,a magyarországi fiatal kutatók sajátos nemzedéki érdekeinek képviseletére létrejött, alulról szerveződő tudományos társaság. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének és tagjainak támogatása mellett, 2019 májusában megalapított FKA arra törekszik, hogy felszínre hozza a fiatal kutatók problémáit és segítsen a megoldásukban. Céljai között szerepel emellett a tudományos kiválóság elősegítése, a tudományos pályán érzékelhető egyenlőtlenségek enyhítése, a tehetséggondozás, valamint a társadalom szélesebb rétegei felé történő minőségi tudományos ismeretterjesztés is, az MTA céljaival és küldetésével összhangban.”
Bár a magyarországi FKA megalakulását számos ország fiatal akadémiájának megalakulása előzte meg, a szervezet 2019-es megalapításához rengeteg előkészítő munkára volt szükség. Az FKA története 2016 nyarán kezdődött, amikor Toldi Gergely alapító tag felkereste Lovász Lászlót, az MTA elnökét a szervezet létrehozásának ötletével. Elnök úr támogatásával ekkor indult meg az az előkészítő munka, amelynek eredményeként 2017-ben, az MTA 188. közgyűlésén első alkalommal megrendezték a Fiatal Kutatók Fórumát. Az eseményen a résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy megismerjék egymás véleményét és javaslatokat fogalmazzanak meg a különböző tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók helyzetéről. A Fiatal Kutatók Fórumával egyidőben megkezdődött egy „Fiatalok Akadémiájá”-nak létrehozását előkészítő munka. 2018 májusában Pósfai Mihály akadémikus, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó, Lovász László által létrehozott Fiatal Kutatók Eseti Bizottság elnöke ismertette az akkor még „Fiatalok Akadémiája” néven tervezett testület alapszabályára vonatkozó javaslatot. 2019 januárjában a Fiatal Kutatók Eseti Bizottsága megválasztotta a 24 induló tagot, márciusban pedig az MTA Elnöksége támogatólag jóváhagyta az FKA megalakulását és alapszabályát. 2021-ben az FKA hivatalosan is bekerült az MTA Alapszabályába, és hivatalos társulási megállapodást kötött az MTA-val, ennek alapján 2022-től az MTA az FKA működéséhez éves költségvetést biztosít, és a szervezet munkáját az MTA Elnöki és Alelnöki Titkárságának egy szakreferense segíti.
A Fiatal Kutatók Akadémiájának alapító tagjai
FKA tagságra pályázatot nyújthat be minden olyan kutató, aki az MTA köztestületének tagja, és első PhD-fokozatának megszerzése óta kevesebb, mint 12 év telt el, valamint taggá válása évében még nem tölti be 41. életévét. A korhatár a gyermeknevelési céllal igazolhatóan igénybe vett távolléttel (gyermekenként 24 hónappal), valamint kérvény esetén egyéb igazolható távollét hosszával egyéni elbírálás alapján kitolódhat a 45 éves felső korhatárig. A tagság 5 évre szól, ezután a tag alumnussá, illetve alumnává válik. Minden évben 12 új tagot választanak meg – reprezentálva az Élettudományok, Humán- és Társadalomtudományok, valamint a Természettudományok szakterületét. Az FKA 2019-ben 24 alapító taggal kezdte meg a működését, évente 12 fővel bővült, és a tagság először 2022-ben érte el a 60 fős, tervezett végső létszámát. A 12 legidősebb alapító tag 2023 májusában válik majd a szervezet alumnusává vagy alumnájává, helyükre pedig idén is 12 új tagot választanak, így a szervezet mostantól 60 fős létszámmal működik.
Az FKA tagjai 2022-ben
Az FKA legfőbb döntéshozó testülete a taggyűlés, amely évente legalább egyszer ülésezik. Az FKA ügyvitelét a két társelnökből (jelenleg Solymosi Katalin és Kecskés Gábor) és további öt választott vezetőségi tagból álló vezetőség látja el. 2022. május 1-től az FKA vezetőségi tagjai: Bálint Erika, Dömötör Orsolya, Fröhlich Georgina, Lencsés Ákos és Wilhelm Imola. A vezetőségi tagokat egy évre választja a tagság, ugyanazon tag vezetőségi tagnak legfeljebb három alkalommal választható meg. A társelnököket két évre választják, egy év eltéréssel, így mindig van egy úgynevezett „bejövő” társelnök (jelenleg Kecskés Gábor, akit 2022-ben választott az FKA), és egy „kimenő” társelnök (aki jelenleg a 2021-ben társelnökké választott Solymosi Katalin). A vezetőség feladatait és hatáskörét az FKA alapszabálya rögzíti.
Az FKA munkáját nemzetközileg is elismert kutatókból álló Tanácsadó Testület segíti, amelynek tagjai 2022 és 2025 között:
- Ádám Veronika (az MTA rendes tagja, Semmelweis Egyetem)
- Czigány Tibor (az MTA rendes tagja, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
- Csépe Valéria (az MTA rendes tagja, Természettudományi Kutatóközpont, Pannon Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
- Erdei Anna (az MTA rendes tagja, az MTA főtitkárhelyettese, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
- Kamarás Katalin (az MTA rendes tagja, Wigner Fizikai Kutatóközpont)
- Kenesei István (az MTA rendes tagja, Nyelvtudományi Kutatóközpont, Szegedi Tudományegyetem)
- Kiss L. László (az MTA rendes tagja, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont)
- Kollár László Péter (az MTA rendes tagja, az MTA főtitkára, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
- Kondorosi Éva (az MTA rendes tagja, Szegedi Biológiai Kutatóközpont)
- Lamm Vanda (az MTA rendes tagja, az MTA alelnöke, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Széchenyi István Egyetem)
- Lovász László (az MTA rendes tagja, Eötvös Loránd Tudományegyetem)
- Pósfai Mihály (az MTA rendes tagja, Pannon Egyetem)
- Somogyi Péter Pál (akadémikus, University of Oxford)
- Stipsicz András (az MTA rendes tagja, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet)
- Szabó István (PhD, az NKFIH elnökhelyettese)
Ahogyan azt a Six reasons to launch a Young Academy című, a Nature-ben megjelent cikkünkben is írtuk, azt gondoljuk, hogy egy fiatal akadémia többek között az alábbiak miatt hasznos elsősorban a fiatal kutatói rétegnek, de tágabb perspektívából nézve az egész tudományos közösségnek és a társadalomnak is.
Tájékoztatás
A fiatal akadémiák fontos szerepet vállalnak a tudományos eredmények megfelelő kommunikálásában, a tudományos pálya népszerűsítésében, illetve a tudomány és a társadalom közötti kapcsolatok szorosabbá tételében. Tudománynépszerűsítő programok szervezésével olyan aktívan kutatott témákat tudnak közel hozni a társadalomhoz, mint például az alternatív gyógyászat, a COVID-19, vagy a klímaváltozás. Ezeknek a programoknak a célja, hogy tájékoztassák a résztvevőket a legújabb tudományos eredményekről, vagy hogy felhívják a közvélemény figyelmét például az oltás, vagy a környezetvédelem fontosságára. A tudományos pálya népszerűsítésével egyúttal támogatják a tudományos utánpótlást is. Példaként említjük meg a finn, illetve a norvég fiatal akadémia „Meet a Researcher”, illetve „Book a Researcher” programjait, illetve az MTA 2020-ban indított Középiskolai MTA Alumni Programját, ahol (fiatal) kutatók az egykori alma materükben beszélhetnek kutatói pályájukról, népszerűsíthetik kutatási területüket és a kutatói életpályát. Ezen kívül az FKA eddig négy alkalommal rendezett úgynevezett Tudománykommunikációs workshopot. A legutóbbi ilyen rendezvényre 2022. február 2-án került sor, a program címe pedig Hitelesen a tudományról – Hogyan küzdhet egy kutató az áltudományos tanok ellen?
Ezeken a programokon a tudománykommunikációban jártas és tapasztalt kutatókkal, illetve alkalmanként tudományos újságírókkal és szakemberekkel járunk körbe egy-egy, az ismeretterjesztés és a társadalmi kommunikáció szempontjából kiemelten fontos témakört. A szervezet megalakulása óta részt veszünk a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatban is, ahol szintén fontos tudományos kérdéseket beszélünk meg fiatal vagy középgenerációs előadókkal és kerekasztal-résztvevőkkel, közérthető módon, általában rövid előadások keretében.
Nyílt tudomány
Több fiatal akadémia támogatja, illetve javasolja a nyílt hozzáférést a kutatási adatokhoz (open data) és eredményekhez vagy publikációkhoz (open access). Ezzel kapcsolatban például a holland fiatal akadémia egy podcastot indított az Utrechti Egyetemen The Road to Open Science címmel. Kiemelkedő ebben a témaköben a Young Academy of Europe más fiatal akadémiákkal és a cOAlition S elnevezésű kezdeményezéssel közös rendezvénye, amelyen igyekeztek mind a kutatói réteg, mind a döntéshozók figyelmét felhívni az open science és az open data fontosságára. Az FKA nemrég jelezte az NKFIH-nak, hogy hivatalosan is csatlakozni szeretne a Nyílt Tudományról (Open Science) szóló Nemzeti Állásfoglaláshoz, mivel úgy érezzük, hogy a publikációs szokások elmúlt években megfigyelt gyors átalakulása kapcsán fontos a fiatal kutatók részvétele, tájékoztatása, támogatása és képviselete a formálódó hazai szakpolitikában.
Tudománypolitika
Számos fiatal akadémia publikál cikkeket nemzeti és nemzetközi folyóiratokban különböző, elsősorban a fiatal kutatókat érintő, aggodalomra okot adó kérdésekről és megoldási javaslatokról. Ehhez kapcsolódóan alkalmanként felméréseket végeznek, amelyek eredményei nemcsak a tudományos közösség tagjaihoz, de a társadalom szélesebb köreihez, valamint a tudománypolitikai döntéshozókhoz, a jogalkotókhoz, és a különböző pályázatok finanszírozóihoz is eljuthatnak. Egy ilyen kezdeményezés például a Young Academy of Europe 2019 júniusában végzett kérdőíves felmérése, ami rávilágított arra, hogy egy fiatal kutató heti 40 óránál jóval többet dolgozik, és rengeteg adminisztratív munkát is el kell látnia az oktatási és kutatási feladatai mellett. Hasonló eredményt mutatott ki az FKA 2021-es felmérése is. Fontos kiemelnünk az FKA két kérdőíves felmérését, hiszen az FKA megalakításának gondolatához erősen hozzájárult egy 2018-ban történt felmérés, valamint az első Fiatal Kutatók Fóruma is.
Ezen az alkalmon Toldi Gergely ismertette a Global Young Academy és a Young Academy of Europe tevékenységét és a magyar szervezet létrehozásának szándékát. A kerekasztal-beszélgetés után felmerült annak az igénye, hogy a fiatal kutatókat érintő problémákat szisztematikusan összegyűjtsük és megoldási javaslatokat kínáljunk.
II. Fiatal Kutatók Fóruma
Ennek nyomán a fórum néhány résztvevője 2018-ban elkészítette az első olyan nagyszabású felmérést Magyarországon, ami a 45 év alatti fiatal kutatók helyzetét, nehézségeit elemzi. A 2018 tavaszán készült Fiatal kutatók Magyarországon című felmérés rávilágított arra, hogy
,,a tudományos pálya választásában a fiatalok legfőbb motivációját a felfedezés izgalma és a tudományos elhivatottság jelenti. Ez a kezdeti lelkesedés azonban, mely a tevékenység jellegéből természetes módon fakad, és mindenfajta aktív tudománypolitikai stratégia nélkül is megjelenik, önmagában nem elegendő a kutatók hosszú távú szakmai fejlődéséhez és magánéleti boldogulásához. Kérdőívünk válaszadói számos olyan problémára hívják fel a figyelmet, melyek azonnali kezelést igényelnek. A fiatalok tudományos pályán maradását elsősorban a személyes anyagi nehézségek, a kutatási források hiánya és a nem kiszámítható, nem tervezhető szakmai karrier nehezítik meg.“
2021-ben végzett kérdőíves felmérésünk eredményeit 2022 májusában mutattuk be a Fiatal Kutatók Fórumán, és 2022 októberében publikáltuk. Helyhiány miatt ezzel kapcsolatban csak annyit emelnénk ki, hogy a Lengyel Balázs FKA tag mint vezető kutató irányításával, az FKA, a TÁRKI, az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésével megvalósuló felmérés meglepő egyenlőtlenségeket tárt fel a fiatal kutatók fizetése tekintetében (a nők alacsonyabb keresetűek, mint a férfiak, és a vidéki munkahelyen dolgozó kutatók is szignifikánsan alacsonyabb havi összjövedelemmel rendelkeznek, mint a budapestiek). A kutatásban több mint 1000 válaszadó hozzájárult, hogy biztonságos adatszobában összekapcsoljuk MTMT adatait egyéb, személyes válaszaikkal. Ennek köszönhetően egyértelműen kimutattuk, hogy 30-40 év között a kisgyermekes kutatónők publikációs aktivitása visszaesik, és ennek elhúzódó negatív hatása, hogy a nők cikkeinek átlagos idézettsége is szignifikánsan elmarad a férfiakétól. (Ez feltehetően a 30-40 éves korukban, a gyermekneveléssel töltött időszakban meg nem írt cikkekre meg nem kapott hivatkozásokkal függhet össze.) Vizsgáltuk a COVID hatását a kutatói munkára, illetve tudományos publikációkban a későbbiekben hálózatkutatói szempontból részletesen elemezni fogjuk a hazai fiatal kutatók társszerzői és mentori hálózatait is.
A tudománypolitikához kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy az FKA mint szervezet, részben a felmérések adataira alapozva több döntéshozót (pl. NKFIH, Tempus Közalapítvány, Lendület és Bolyai Kuratórium) is megkeresett különböző, fiatalokat érintő problémával vagy javaslattal, például egyes pályázatok kiírása, elbírálása és értékelése kapcsán. Utóbbihoz kapcsolódóan egy ,,white paper”-ben foglaltuk össze, hogy fiatal kutatói szemmel milyen egy ideális pályázati eljárás minden egyes eleme. Ezen kívül az MTA és a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) közötti együttműködés és a fiatal kutatók képviselete jegyében az FKA vezetőségének öt tagja kapott felkérést részvételre összesen három elnöki, illetve elnökségi bizottság munkájában. A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságban Solymosi Katalin felel a kapcsolattartásért az FKA-val. A Tudományértékelési Elnöki Bizottságba doménenként egy-egy vezetőségi tagot delegált az FKA (Dékány Évát, Gselmann Esztert és Török Pétert). Az MTA és Könyvtárának 200 éves fennállását köszöntő ünnepségekre 2025-ben kerül majd sor, az előkészítő elnökségi bizottság munkáját pedig Máté Ágnes FKA-tag segíti. Ezenkívül az MTA tudományos szakbizottságai közül immár kilenc bizottságban képviselteti magát a Fiatal Kutatók Akadémiája egy-egy tagja.
Az FKA a hazai fiatal kutatókat a nemzetközi tudománypolitikában is képviseli, szorosan együttműködve a többi európai fiatal akadémiával. Meg kell említeni, hogy 2020. december 2-án 12 fiatal akadémia (Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Skócia, Spanyolország, Svédország fiatal akadémiái), valamint a Young Academy of Europe és Global Young Academy együttműködéseként megalakult a YASAS (the Young Academies Science Advice Structure). Fő célkitűzésük, hogy elmélyítsék az európai fiatal akadémiák közötti információáramlást, és megerősítsék a fiatal kutatók hangját az európai tudománypolitikában és tudományos tanácsadásban. A YASAS további célja, hogy hozzájáruljon az Európai Bizottság Tudományos Tanácsadó Mechanizmusához (European Commission’s Scientific Advice Mechanism) azáltal, hogy 2022 májusától hivatalosan is csatlakozott a Science Advice for Policy by European Academies (SAPEA) projekthez. A SAPEA korábban öt európai tudományos akadémiai hálózatot egyesített. Ezek az Európai Bizottság felkérésére fontos, döntéselőkészítést támogató, interdiszciplináris szakmai háttéranyagokat és javaslatokat dolgoztak ki olyan kérdésekben, mint például a szűrőeljárások szerepe a rák megelőzésében, korai felismerésében és gyógyításában. A YASAS hatodik tagként csatlakozott 2022-ben a hálózathoz, így a tudományos tanácsadási folyamatba ezentúl jobban bekapcsolódhatnak fiatal szakértők is, és így jellegzetes korosztályos nézőpontjuk, szemléletük is jobban megjelenhet a munkákban.
Hálózatépítés
A fiatal akadémiák olyan multidiszciplináris közeget nyújtanak, tekintve, hogy ezekben tipikusan minden nagyobb tudományterület reprezentált, ami lehetővé teszi tagjai számára, hogy különböző perspektívából láthassák a tudományos életet, illetve a tudományos pályát és gondolataikról, nézeteikről egymással tapasztalatokat cserélhessenek.
Ahogyan azt az egyik, az FKA-t népszerűsítő Youtube videóban, a ,,Miért jó a Fiatal Kutatók Akadémiájához tartozni?” kérdésre válaszolva kifejtettem:
,,Hacsak nem folytat az ember kifejezetten interdiszciplináris kutatásokat, leginkább a saját területe kutatóival van szorosabb kapcsolata. A Fiatal Kutatók Akadémiája tagságok egyik legpozitívabb hozadéka az, hogy itt az MTA mind a 11 osztályából vannak tagok. Ez segített abban, hogy megértsem, hogy hogyan dolgozik egy olyan fiatal kutató, akinek a területe messze, vagy messzebb esik az én kutatási területemtől. Az érzékenyítésen túl ennek a közösségnek kulcsfontosságú szerepe van abban is, hogy ez egy jó értelemben vett kapcsolati háló, illetve tőke. Rengeteg olyan információt osztunk meg egymással, amely nekünk személyesen, vagy akár a kollégáinknak is nagyon hasznos lehet.”
A hasonló interdiszciplináris közös gondolkodás pedig sok esetben vezethet kiemelkedő, ígéretes kutatási témák kialakulásához.
Mentorálás
Szinte mindegyik fiatal akadémia az egyik legfontosabb küldetésének tekinti a fiatal kutatók mentorálását, karrierfejlesztését, amely leggyakrabban tudománykommunikációs workshopok keretében, pályázatokkal kapcsolatos fórumok, egyéni tanácsadás, illetve különböző mentori programok során valósul meg. Programjai szervezésekor ezt az FKA is mindig igyekszik szem előtt tartani. Ahogyan már fent is írtuk, az FKA megalakulása is egy ilyen programhoz, az I. Fiatal Kutatók Fórumához kötődik. Az első alkalom óta az MTA Közgyűléséhez kapcsolódóan évente kerül megrendezésre ez az esemény. A mentorálással kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyezzük, hogy az FKA idén immár harmadik alkalommal hirdeti meg az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerését segítő mentorprogramját (Bolyai mentorprogram), és idén először kiegészíti azt pilot jelleggel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott posztdoktori (PD) kutatástámogatás elnyerését segítő mentorprogrammal (NKFIH_PD mentorprogram) is. A fiatal kutatók nemzetközi pályázatokon való sikerességét segíti, hogy a Marie Skłodowska-Curie Actions kapcsán immár két éve az NKFIH-val közösen információs webináriumot és pályázatírást támogató gyakorlati workshopot is szerveztünk kimenő posztdoktoroknak, illetve egy esetben a befelé irányuló mobilitás iránt érdeklődőknek.
Ezenkívül számos fiatal akadémia javasol elveket és iránymutatásokat mind a fiatal kutatók, mind a döntéshozók számára a fenntartható tudományos karrier érdekében (ld. tudománypolitika). Az ilyen típusú mentorálás segíthet a fiatal kutatóknak önálló karrierútjuk megtervezésében. A pályán fellépő bizonyos nehézségekhez kapcsolódóan az elmúlt két évben a mentális egészséggel foglalkozó FKA-s webináriumot is szerveztünk, témája 2022 októberében a munkamánia és kiégés volt. Több programunk videója az FKA YouTube csatornáján elérhető és visszanézhető.
Egyenlőség, diverzitás és inklúzió
A kutatói pálya számos kihívásának nehéz hosszú távon megfelelni, számos tehetség vész el az ország számára egyéni (családi, anyagi vagy egyéb) körülmények miatt. A fiatal kutatói szervezetek fontosnak tartják, hogy feltárják az okokat, amelyek ezen tehetségek lemorzsolódásához vezetnek, és ajánlásokat fogalmazzanak meg vagy speciális támogatási formákat javasoljanak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne őket is a kutatói pályán tartani. Kisgyermekes édesanyaként a saját bőrömön tapasztalom, hogy a családalapítás óriási hatással van a fiatal kutatók karrierjére. A gyermekgondozási céllal igénybe vett távollét főként a nőket érinti – különösen igaz az olyan hagyományos családmodellel rendelkező országokban, mint Magyarország. Ez számos esetben vezet ahhoz, hogy az akadémiai szférában a nők aránya fokozatos csökken a karrier magasabb állomásai felé haladva, ezt a jelenséget leggyakrabban a „szivárgó vezeték” (leaky pipeline) metaforával írják le. A foglalkoztatási- vagy karrierolló kinyílását (pontosabban a férfiak és nők vertikális szegregációját) számos tanulmány és adat támasztja alá, emellett jellemző az is, hogy a nőket karrierjük során később léptetik elő, mint a férfiakat, illetve később szerzik meg például az MTA doktora címet. Az MTA által az egyetemek feladatáról kezdeményezett 2021-es fórum szerkesztőbizottsága arra kért fel bennünket Solymosi Katalinnal, hogy az FKA tagjaiként a vitához a felsőoktatásban vagy (tágabb értelemben) a K+F+I-szférában dolgozó nők és kisgyermekesek aspektusából szóljunk hozzá. A felsőoktatás diverzitásának növeléséhez alapvető szemléletváltásra van szükség című vitacikkünkben igyekszünk rávilágítani arra, hogy fontos megértenünk, hogy az egyes életszakaszokban mi akadályozza vagy lassítja a kutatónők pályán maradását és önálló, sikeres vezető kutatóvá válását. Ezen kívül arra a kérdésre igyekeztünk válaszolni, hogy hogyan lehetne támogatni a kisgyermekes kutatókat és kutatónőket a felsőoktatási életpályán. Itt a gyermekvállalás támogatásáról, a nettó karrierút számításának jelentőségéről, a személyes mentoráció fontosságáról, a rugalmas oktatói-kutatói státuszok biztosításának pozitív hatásairól, illetve a nők láthatóvá tételének kulcsfontosságú szerepéről írtunk bővebben.
A 2022-es évben rendeztük meg első olyan Esélyegyenlőségi webináriumunkat, amelyen az FKA látássérült tagja, Szentgáli-Tóth Boldizsár osztotta meg tapasztalatait azzal kapcsolatban, hogy alkotmányjogászként milyen speciális szoftverek vagy applikációk tudják segíteni őt látássérültként a kutatómunkában. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a tudományban kisebbségben lévő, valamilyen szempontból hátrányt szenvedő tehetségek problémáira, és támogassuk őket szakmai munkájuk sikeressé tételében.
Egy matematikus perspektívája
A fentiekben több példán keresztül, számos szempontot figyelembe véve igyekeztem bemutatni azt, hogy miért fontos a fiatal kutatók, általánosságban véve az egész kutatói réteg, de akár a társadalom számára az FKA.
Arról viszont eddig még nem írtam, hogy egy matematikusnak, illetve nekem személy szerint miért fontos az FKA- tagság. Egész egyszerűen azért, mert az ember közösségi lény: kapcsolatokra van szüksége a boldogsághoz és a fejlődéshez, még akkor is, ha alapvetően introvertált. Egy csoport tagjai közösen többet képesek elérni, mint egyesével. Jelentkezésemet az FKA-ba két dolog motiválta: az egyik a kíváncsiság, a másik pedig az, hogy egy közösséghez szerettem volna tartozni.
Szintén ez a kíváncsiság kellett ahhoz, hogy nem sokkal a megalakulás után jelentkeztem vezetőségi tagnak az FKA vezetőségébe. Matematikusként sokszor érezzük azt, hogy a többi tudományághoz képest a matematika valahogyan mindig egy kicsit más, és ez így is van. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ne profitálhatnánk abból, hogy megismerjük más tudományterületek munkamódszereit, attitűdjeit, szokásait. Nagyon sokat segített, hogy személyes elbeszélésekből megismerhettem, hogyan dolgozik egy olyan fiatal kutató, akinek a kutatási területe nagyon messze esik az én kutatási területemtől. Ezek összevetése után sokkal világosabban látszódott számomra az, hogy mik a saját szakmám jó gyakorlatai és mik azok, amiket érdemes lenne másoktól átvennem. Tagtársaimnak köszönhetően szinte az összes hazai és nemzetközi pályázati lehetőséggel megismerkedtem, hallottam a tapasztalataikat, rengetegen bátorítottak arra, hogy különböző pályázatokat benyújtsak, nagyon sok fontos és hasznos tanácsot kaptam. Mindezek mellett hangsúlyoznom kell azt is, hogy az FKA-tagságomra mindig szolgálatként is gondolok: tagnak lenni kiváltság, de egyúttal elköteleződés is, ami vállalásokkal jár. Sokszor egy-egy munka további feladatokat generál. Ezzel kapcsolatban két ilyen feladatot említenék meg. Az Academia Europaea 2020. december 9-én egy konferencia keretében nyitotta meg Budapest Knowledge Hub elnevezésű regionális tudásközpontját, ahol négy párhuzamosan futó, ún. tematikus misszió került kialakításra. Mind a négy tematikus missziót az Academia Europaea egy-egy tagja, valamint a Fiatal Kutatók Akadémiájának egy-egy tagja vezeti. A tudásközpont vezetője Lovász László, aki a megalakulás előtt az FKA négy tagját (Solymosi Katalint, Toldi Gergelyt, Török Pétert és engem) kért fel egy-egy tematikus misszió társelnökének. Így lettem Pléh Csaba Academia Europaea-tag, az MTA rendes tagja mellett a Methodology of Science Education tematikus misszió társelnöke. 2021 januárjában Kollár László Péter, az MTA főtitkára arra kérte meg az FKA-t, hogy az delegáljon összesen három vezetőségi tagot az akkor újonnan alakuló Tudományértékelési Elnöki Bizottságba. Dékány Éva és Török Péter mellett így kerültem ebbe a bizottságba.
Az FKA-ban végzett munkáim közül leginkább a már említett A felsőoktatás diverzitásának növeléséhez alapvető szemléletváltásra van szükség című, Solymosi Katalinnal közös vitacikkünkre vagyok büszke. Katával már szinte az első pillanattól kezdve nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk.
A vitacikken rengeteget dolgoztunk, számtalan cikket olvastunk, szó szerint beleástuk magunkat ebbe a témába. A közös munka során rengeteg új dolgot tanultam, sok mindent sikerült megértenem és számos dologban sikerült (úgy érzem, hogy) az előnyömre változnom. A legfontosabb, amit kaptam, azonban nem ez, hanem Kata barátsága, a szó legnemesebb értelmében. Ezért ezt a cikket neki, Solymosi Katalinnak ajánlom. Rendkívül hálás vagyok a barátságáért.
Gselmann Eszter
Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar
Matematikai Intézet, Analízis Tanszék
További információ az FKA-ról
E-mail cím: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Beszámoló a Fiatal Kutatók Akadémiája 2021 májusa és 2022 áprilisa között végzett munkájáról
A cikkben szereplő fényképek az MTA tulajdonát képezik és az MTA Kommunikációs Osztályának engedélyével kerültek felhasználásra.