A BME TTK Science Campus előadássorozata https://felvi.physics.bme.hu/sciencecampus
A BME TTK 2018 őszén indított útjára Science Campus néven egy előadássorozatot azzal a szándékkal, hogy népszerű, közérthető, de mégis kellően precíz formában bemutassa azokat a tudományterületeket, amelyekkel a kar kutatói közössége eredményesen foglalkozik. Kezdetben a középiskolásokat tekintettük elsőszámú célközönségnek. Szerettünk volna felvillantani nekik olyan témákat, amelyekkel az iskolai oktatás keretei között nem találkozhatnak. A előadások egyben arra is példát szolgáltatnak, hogy az iskolában, a tantervi keretek között tanultakra milyen sok minden épül, hogy függnek össze.
Szerencsére már az első évadban bővült a látogatók köre. A középiskolásokon és tanáraikon kívül az aktuális természettudományos kutatások, témák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és más területek kutatói is szívesen hallgatták meg az előadásokat, vettek részt az előadásokhoz kapcsolódó kvízeken.
A természettudományra mindig is jellemző volt, hogy magával ragadta a nagyközönség figyelmét. Így a kutatásból szétáramló új ideák nem maradtak meg a szaktudományok keretei között, de még csak az alkalmazások vagy szomszédos területek határainál sem álltak meg, hanem a művészeti és bölcsészeti területekre is beáramoltak. Immanuel Kantot például teljesen lenyűgözte Newton új fizikája, és nem csak maga a jelenségkör, hanem a módszertan, ahogy Newton a mozgáselméletet tárgyalja. Nem először és nem utoljára a történelemben a természettudomány nem pusztán a technika és az alkalmazás szempontjából volt a tudás jelentős forrása, hanem az évszázadok során az emberi világról alkotott képünket is megváltoztatta. Közvetlenül Newton után az irodalomban is eluralkodott a mechanika diadalmas évtizedeinek hatása. Büchner 1836-os drámájában, a Leonce és Lénájában a szerelmes emberpárt egy jelenetben mai értelemben vett robotok testesítik meg és rendkívül humánus képet kapunk a tudomány eredményeiről. Ezzel szemben E. T. A. Hoffmann 1813-as Homokemberében a természettudomány képe félelmetes és okkult. Ha mai fogalmakat kellene használnunk, a természettudomány előretörése megalkotott egy steampunk világot, ami a korabeli futurizmusnak vagy sci-finek felelhetett meg.
Ebből is látszik, hogy a természettudományt sem a többi tudományterülettől sem a popkultúrától szétválasztani nem lehet, annak ellenére sem, hogy a szaktudás nagyon alapos és sok évet igénylő koncentrált tanulással sajátítható el. Ha azt nézzük, hogy a tudomány iránt érdeklődő fiatalokat és hallgatókat most mi hozza lázba, illetve milyen autodidakta formákat követnek, akkor arra lehetünk figyelmesek, hogy érdeklődésük és szokásaik egyértelműen olyan technikák és módszertanok felé irányul, amelyeket az oktatási intézmények az osztálytermi, tradicionális keretek között már nem tudnak nyújtani. A szakismeretek egy részét youtube videókból, podcastokból sajátítják el, és motiváló előadásokból tájékozódnak arról, hogy arra, ami elsőre száraz ismeretanyagnak tűnik, pontosan miért van szükségük. A BME Science Campus ehhez a kultúrához zárkózik fel, és szolgáltat motiváló, ismeretterjesztő anyagokat. Természetesen nem azzal a céllal, hogy egyedüli információforrás legyen.
Kezdetben az előadásokat jelenléti formában, bemutatókkal színesítve tartottuk meg, egyre növekvő érdeklődés mellett. A járványhelyzet miatt a programot online formában folytattuk. A meghirdetett videópremierek idejében vagy utánuk az előadók cseten tudtak válaszolni az érdeklődők kérdéseire, így nem maradt ki teljesen az előadó és a hallgatóság közötti interaktív kapcsolat sem. A közel egyévnyi online térbe kényszerült időszak eredményeként a BME TTK youtube csatornája már több mint tíz olyan videót tartalmaz, amely bepillantást enged a karon folyó kutatásokba, legyenek azok atomfizikai, kognitív tudományi vagy matematikai vonatkozásúak. A nézettségi mutatók folyamatosan javulnak. Középiskolai tanár kollégáktól kapott visszajelzések szerint több olyan videó is van, amelyik jól beépíthető az iskolai oktatásba, szakköri munkába, érdeklődő, vagy éppen tagozatos diákok számára. A választott témák, a karon folyó sikeres kutatások bemutatása mellett azt is szeretnénk megmutatni, hogy az egyes tudományterületek merre felé tartanak, mivel foglalkozhat majd az a fiatal, aki a felsőfokú tanulmányait a természettudományok területén kezdi meg. Emellett az egyetemi hallgatók is szívesen látják, hallgatják a közösségi videómegosztókon a kedvelt oktatóikat (pl. Aszódi Attila, Racsmány Mihály vagy Sándor Csaba) a megszokottól kicsit eltérő formában.
Érdemes célul kitűznünk – erre a járványhelyzet rá is kényszerített minket – hogy lassan felzárkózzunk ahhoz a kultúrához, amely a fiatalok figyelmét a közösségi portálokon keresztül ragadja meg. Ami tegnap a Newton-törvények és a világegyetem óramű modellje volt, az ma a mesterséges intelligencia vagy a kvantumszámítógép. Irigylésre méltó például, hogy ha Grant Sanderson (Stanford) készít online órát a Bayes-féle adatelemzésről, Lex Fridman (MIT) a neurális hálókról beszélget a podcastjában vagy Tobias Lemke (Konstanzi Egyetem) készít animációt a Monte Carlo módszerről, akkor erre mennyien figyelnek, legyen 20 perces vagy akár háromórás is a videó. Ennél azonban sokkal többről van szó.
A BME Science Campus nem csak abban segít, hogy a figyelmet az előadásokra és a beszélgetésekre irányítja. Az egyetemek értékmérője nem csak az, hogy alkalmazott tudást tud nyújtani a kampusz körüli cégek számára. Az egyetemeknek fel kell mutatniuk a társadalom felé, hogy rendelkeznek azzal az alapkutatási gyakorlattal és naprakész elméleti háttérrel, amely messze meghaladja az alkalmazásokban felhasználható tudást. Az alapkutatások jelenléte és az erről való népszerű híradás azt mutatja meg a nagyközönség számára, hogy az egyetemen olyan mély tudás van, amely kifogyhatatlan forrása a kreativitásnak és annak a kultúrának, amit természettudományos ismeretnek nevezünk.
A TTK Science Campus előadásokból készült videók
Utazás a koponyámban – orvosi képalkotás mesterséges és természetes intelligenciával
előadó: Légrády Dávid BME TTK Nukleáris Technikai Intézet
A mai lélektan emberképe. Evolúció, idegrendszer és társak az ember gondolati és érzésvilágában
előadó: Dr. Pléh Csaba, CEU (Korábban TTK KTT)
Mire használható a kvantumoptika?
előadó: Dr. Sarkadi Tamás, BME Fizikai Intézet, Atomfizika Tanszék
Fura függvények
előadó: Dr. Molnár Lajos, BME Matematikai Intézet, Analízis Tanszék
Fizikus Mikulás
előadó: Hartlein Károly, BME TTK Fizikai Intézet
Egy egymillió dolláros feladat: a Riemann-sejtés
előadó: Dr. Sándor Csaba, BME TTK Matematikai Intézet, Szochasztika Tsz.
Mitől gyors a gyorsreaktor?
előadó: Dr. Szieberth Máté, BME TTK Nukleáris Technikai Intézet
Hogyan építsünk kvantumbiteket?
előadó: Dr. Makk Péter, BME TTK Fizika Tanszék, Kvantumelektronika Kutatócsoport
Brutális fizika, avagy amit a tanterem elbír...
előadó: Härtlein Károly, BME TTK Fizikai Intézet
Miért a teszt a leghatékonyabb tanulási forma?
előadó: Dr. Racsmány Mihály, BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék
Mit tanulhatunk egy ipari katasztrófából? Csernobil és Fukushima üzenetei a jövő mérnökeinek
előadó: Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet
Megtekinthetők a a BME TTK youtube-csatornáján:
https://www.youtube.com/channel/UCURyeAht1XiQUNDrc9JtZ5w
Asbóth János, BME TTK Fizikai Intézet
Molnár Zoltán, BME Matematikai Intézet
Lángné Lázi Márta, BME Matematikai Intézet