tudomány-népszerűsítés
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete egész évben várja színes programjaival az érdeklődőket, tanárokat és diákokat. Szeptembertől ismét elindítja csütörtök délutáni matematikát népszerűsítő előadásait, foglalkozásait. A 11. osztályosoknak pedig idén nyáron is megszervezték a LEMMA tábort, ahol a matematikát szerető középiskolások öt napon át rengeteg tudást és élményt szerezhettek.
Bojti Anna társasjáték-tervező és gyerekkönyvíró 2019 óta a Pagony játékkiadójának vezetője. Elsősorban az általános iskolás korosztálynak írja kalandkönyveit. Na de mik is ezek a „lapozgatós” könyvek? És mi közük van a gráfokhoz?
A Matematika Világnapjának ez évi szlogenje aktuálisabb ma, egy világjárvány kellős közepén, mint bármikor. A Nemzetközi Matematikai Unió vezette projekt honlapján, a https://www.idm314.org/ címen hívják fel minden ország figyelmét arra, mivel lehet a matematikát az év egy napján, március 14-én megünnepelni: „Matematika egy jobb világért”.
A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Az adatok mennyisége, a rendszerek komplexitása és a számítási kapacitások robbanásszerűen növekednek, így a matematika jelentősége is tovább fog nőni a jövőben. 2020 novemberében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hangzott el Röst Gergely online előadása a Magyar Tudományos Akadémia YouTube-csatornáján. A 2021-es Matematika Világnapjának szlogenje is hasonló üzenetet hordoz: Matematika egy jobb világért.
Ugye mindenkinek van kedvenc száma? Az enyém az e = 2,7182818284..., , amellyel legtöbben a középiskolában, a természetes logaritmus alapszámaként találkoznak először. Ez az irracionális (sőt transzcendens) szám minden matematikus közeli barátja, hiszen megannyi helyen bukkan fel. Ebben az írásban Görbe Tamás öt példát gyűjtött össze, a teljesség és a részletes bizonyítások igénye nélkül.
Pintér Gergő „Új világok teremtése − Geometriai képzetek és képződmények” című könyvének bemutatóját a Typotex kiadó szeptember 20-án 17:00 órakor a Ferencvárosi Művelődési Központ udvarán tartja meg. A készülő könyvről, amely több nagyon különböző jellegű választ ad a „mire jó ez” kérdésre, már korábban is írt a szerző az Érintő hasábjain.
Az Érintő 2020-as első számának megjelenését március 14-ére időzítettük. Ezen a napon van ugyanis a Matematika Világnapja! 2020-ban ez az első ilyen hivatalos ünnep, amelyet a Nemzetközi Matematikai Unió javaslatára 2019. novemberében fogadott el az UNESCO. Az első, úgynevezett „pi-nap” 1988. márc. 14-én volt: a dátum, a 3.14 a ℼ két tizedes jegyre kerekítve. Persze a magyar matematikusok már évtizedekkel korábban is remek pi-verseket írtak.
A SIAM News 2019 január/februári számának tudománypolitikai rovatában jelent meg az Egyesült Államok megújult STEM oktatási stratégiájáról szóló cikk, amiből most az Érintő magyar olvasói számára is tanulságos részeket közöl. Kovács Ágnes fordításából kiderül, milyen az amerikai kormány matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai képzésének ötéves stratégiai terve.
1970, Iskolarádió, Varga Tamás-féle komplex matematikatanítási kísérlet. Csaknem fél évszázada volt, olvasóink többsége talán még meg sem született. Az idősebbek végigélték, emlékeznek rá. Az alábbi történet egy nagyobb, egészen más jellegű hosszabb írás beszúrt epizódja. Mivel így is teljes egészet alkot, megkértük szerzőjét, Herczeg Jánost, hadd jelentessük meg ebben a formában.
A „Lányok Napja” akció célja, hogy informálja a lányokat a műszaki és informatikai pálya elő­nye­i­ről, ezáltal bővítve látókörüket, tágítva a munka világáról alkotott képüket. Olyan pá­lya­vá­lasz­tá­si lehetőségekre hívja fel a kampány a lányok figyelmét, amelyekre általában nem gondolnak, és egyben ösztönzi őket, hogy fontos döntésüket saját jövőjükről ne az elvárásokra, hanem valós érdeklődési körükre és képességeikre alapozzák. A Rényi Intézetben Szathmári Nóra szervezte az első Lányok Napját.
Ebben az évben az Ericsson-díjak átadására a vállalat tavaly felépített új, szupermodern székházában, az Ericsson Házban került sor május 31-én. Az elismerésben olyan tanárok részesültek, akik áldozatos, és sokszor az iskolai elfoglaltságokon túl mutató munkájukkal, tanulók generációival szerettették meg a legtöbbünk által nehéznek gondolt természettudományokat. Ezzel nagyban hozzájárulnak a magasan képzett szakemberek kineveléséhez, hiszen a jövő mérnökei az általános- és középiskolákban születnek. A fénykép az ünnepség első perceiben, még a díjak kiosztása előtt készült.
Mi található a valós számokon túl? Hát, sokan tudják: a komplex számok! Node azon is túl? Sir William Rowan Hamilton (képünkön a róla készült festmény, forrás:Wikipedia) a 19. században felfedezte a kvaterniókat, de még ezeken is túlléphet, és szépen felépítve eljuthat az olvasó az októniók és szedéniók fogalmához Csonka Bence cikkéből.
„A MateMorfózis fő irányvonala jelenleg az alternatív oktatási formákkal való kísérletezés, és más diszciplínákkal, művészeti ágakkal való kapcsolatok feltárása és alkalmazása. A falak meg­ke­rü­lése.” A korábban megjelent Mate­Mor­fó­zis – ma­te­ma­ti­ka máshogyan és Szin­gu­la­ri­tá­sok­ról a Mate­Morfózis so­ro­za­tá­ban folytatása Pintér Gergő személyes hangú írása, beszámoló az elmúlt év izgalmas új irányairól, például matekos-táncos kísérletről, képzőművészeti kiállításokról.
A Rényi Intézet egyik legújabb projektje az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programjának részeként zajló kutatásban középiskolai tanárok részére készít nem mindennapi segédanyagokat, óraterveket. Ezek az Órák a Könyvből; utalva az Erdős Pál által sokat emlegetett nagybetűs Könyvre, amely a legszebb matematikai bizonyításokat tartalmazza.
Világszerte nehéz helyzetük van a kutatóknak, köztük a matematikusoknak, hogyan tudatosítsák a politikai döntéshozókban az alapkutatások lényegét és társadalmi hasznosságát. A Notices of the American Mathematical Society folyóiratának 2019. januári számában jelent meg erről egy cikk Math Societies to Lawmakers: This is Why You Should Fund Basic Research címmel. Amerikában a matematikai társulatok például origamival magyarázták el a jogalkotóknak, miért érdemes támogatniuk az alapkutatásokat.
Nem csak az Érintőben jelennek meg érdekes cikkek, videók. Némi további olvasnivalót ajánlunk a hosszú téli estékre a közelmúlt kínálatából. Jó szórakozást kíván a szerkesztőség a KöMaL, a Fizikai Szemle, a Természet Világa, az mta.hu stb. cikkeihez és a SZIGMA adásaihoz.
Miért szeretem a matematikát? Interjúsorozatot indítunk, amelyben fiatal kutatók beszélnek arról, hogyan és mikor szerették meg a matematikát, és mi az, ami ma a legjobban érdekli őket ebből a tudományból. Hogyan telik egy matematikus munkanapja és mit csinál szabadidejében? Miért fontos a munkája? Milyenek a mai ifjú mate­ma­ti­ku­sok? Földvári Viktória az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskolájába jár, sok időt tölt el, szemináriumokat hallgat és kutat az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében Stipsicz András kuta­tó­cso­port­já­ban. Kibogozza a csomókat, nyári táborokban segíti a fiatalabbak tehetséggondozását, jól érzi magát.
2026. március 14-én a négyórás π-napi program alatt rengetegen látogattak ki Budapesten a Blaha Lujza térre, hogy testközelből tapasztalják meg a tudomány szépségét. Öröm volt látni, ahogy a különböző korosztályok együtt fedezik fel a matematika világát.
Idén újra π-napi előadásokat tartottak az SZTE Bolyai Intézet kutatói a Matematika Világnapján, „kiemelt teltházzal” (több mint 200 látogatóval). A nap díszvendége dr. Katz Sándor, Prima Primissima-díjas matematikatanár volt. Ördöglakatos, Rubik-kockás játékok, π-számjegyek keresése, csomózás, körkerület mérése és tűdobálás is színesítette a programot több szegedi téren.
A matematika tudományos, közösségi és társadalmi kapcsolódásaiba nyerhettek bepillantást azok, akik részt vettek az MTA matematikai osztályhónapja januári rendezvényein. Torda Júlia beszámolója foglalja össze az elhangzottakat. (Fényképek: Szigeti Tamás, MTA.)