Megjelenés: 2021/2.

Mi is… a regularitási lemma?

A „Mi is…” rovatban ezúttal a Szemerédi regularitási lemma különböző alakjaival ismerkedhet meg az olvasó. A cikk időzítése nem véletlen: Szemerédi Endre 2012-es Abel-díja után ismét örülhetünk, hiszen 2021 májusában Lovász László vette át ugyanezt a kitüntetést, a „matematikusok Nobel-díját”. A regularitási lemma lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a két világhírű matematikus hatalmas és szerteágazó munkásságának egy-egy kis részletét. Titkos Tamás írása következik…

Lovász lokális lemmájáról

Lovász László igen gazdag matematikai munkásságának egyik gyöngyszeme a lokális lemma. Jelentőségét felhasználásainak rendkívül nagy száma adja. Magát a lemmát sokan sok irányban általánosították és nagyon sok kombinatorikai (és néhány azon kívüli) probléma megoldásában játszott kulcsszerepet. Tardos Gábor azért választotta cikke témájául a friss Abel-díjas Lovász gyönyörű eredményei közül pont ezt, mert bizonyítása egyszerű és csak elemi módszereket használ. Lássuk a lemma legegyszerűbb formájának teljes bizonyítását a folytatásban…

Erdős 500 dollárja, avagy az Erdős–Faber–Lovász sejtés megoldásáról

Erdős Pál egyik kedvenc sejtése volt az Erdős–Faber–Lovász sejtés, és megoldása kétségkívül 2021 egyik fő matematikai szenzációja. Erdősnek szokása volt pénzjutalmat kitűzni sejtései megoldásáért, ezért eredetileg 50 dollárt kínált, majd kisvártatva 500 dollárra emelte az összeget. Ennek ellenére (vagy épp ezért) több mint 40 évet kellett várni a megoldásra. Számos magyar vonatkozása is van a problémának, amelynek közérthető megfogalmazása Gerbner Dániel és Vizer Máté cikkében itt következik.

Arany Dániel és József Attila lakása a Korong utcában

Bóra Eszter középiskolás kora óta gyűjti az Arany Dániellel kapcsolatos adatokat. Ez azért is nagyon fontos, mivel Arany Dániel halálának idejéről és körülményeiről eddig keveset tudtunk, a most bemutatott hiteles bizonyítékok azonban el­osz­lat­ják a legtöbb kétséget. Ferenci Tamás József Attilához kapcsolódó cikkét is kiegészíti ez az írás, ami az Arany Dániel életét bemutató készülő tanulmány része.

50 éves lett a perfekt gráf tétel

Lovász László 2021-ben megkapott Abel-díja jó alkalmat szolgáltat arra, hogy bemutassuk egyik első világraszóló eredményét: 50 évvel ezelőtt, 1971-ben bizonyította és 1972-ben megjelent cikkében publikálta bizonyítását a perfekt gráf sejtésre. Vizer Máté írásából kiderül, hogy mi motiválta a perfekt gráf fogalmát és magát a sejtést, valamint hogy hogyan kapcsolódik a téma a gráfelmélet korábbi eredményeihez.

Első tanítási gyakorlatom tapasztalatai

Ficzere Kornélia fizika-matematika tanárszakos hallgató összefüggő egyéves gyakorlatát a 2020/2021-es tanévben a Szentendrei Református Gimnáziumban végezte. November közepétől a veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban már nem léphetett be az iskola területére, nem találkozhatott személyesen sem a mentor, illetve konzulens tanárával, sem a tanulókkal. Milyen tapasztalatokat szerezhet így egy kezdő pedagógus?

Egy OKTV feladat margójára

A matematika OKTV meghirdetése ebben a tanévben is szokás szerint három kategóriában történt, az I. és II. kategóriákban három, a III-asban két fordulóban. Azonban a gimnáziumi (II-es) kategóriában idén is, a tavalyihoz hasonlóan csak az első és a második fordulót lehetett megrendezni, a tavaszi döntő – sok más eseményhez hasonlóan – elmaradt. Dobos Sándor a dolgozatok javítását követően a II. kategória második fordulójának számelméleti feladatát vette alaposabban szemügyre.

Az alapkutatástól az online nyilvánosságig

  • Asbóth János, Molnár Zoltán, Lángné Lázi Márta
A BME TTK 2018 őszén indított útjára Science Campus néven egy előadássorozatot azzal a szándékkal, hogy népszerű, közérthető, de mégis kellően precíz formában bemutassa azokat a tudományterületeket, amelyekkel a kar kutatói közössége eredményesen foglalkozik. Asbóth János, Molnár Zoltán és Lángné Lázi Márta megállapítják, hogy a tudomány iránt érdeklődő fiatalok ma a szakismeretek egy részét youtube videókból, podcastokból sajátítják el, és motiváló előadásokból tájékozódnak, ehhez a kultúrához zárkózik fel a BME Science Campus, és szolgáltat motiváló, ismeretterjesztő anyagokat.

Dr. Radnai Gyula fizikus (1939–2021)

Ha bizonytalan voltam egy-egy 19. vagy 20. századi tudós, matematikus vagy fizikus élettörténetének részleteiben, hozzá fordultam. Előadásait is tudománytörténeti kutatásai alapozták meg, szeretettel, mély átérzéssel, humorral beszélt. Sokat írt, publikált, könyveken kívül cikkeket (rendszeresen a Fizikai Szemlében, a KöMaL-ban, vagy a Természet Világában, az Élet és Tudományban, a Magyar Tudós Lexikonban). Az Érintő indulása óta 3 cikkét közöltük, de többet tervezett, és a hagyományok őrzőjeként örült volna mostani számunk Arany Dánielről szóló írásának is. Radnai Gyulára emlékezünk…

Matematikus történetek: Lovász László és az Abel-díj

A 2021-ben Abel-díjat kapott matematikusról 20 évvel ezelőtt készült, a tv-ben is leadott riportfilmben Lovász Lászlón kívül megszólal felesége és számos ismert magyar és külföldi tudós kollégája. Akkoriban már látta, milyen új lehetőségek várhatnak rá a matematika és a számítástudomány összekötésében, azt azonban talán még nem, hogy a tudománypolitikában milyen új szerepet fog vállalni. Több magyar Abel-díjas és több youtube-videó is szerepel cikkünkben…

A tudományterületek között nincsenek határok – interjú Erdős Lászlóval

Milyen volt a 80-as években a Kis Matematikusok Baráti Körébe, a Berzsenyi matematika tagozatos osztályába, az ELTE-re, majd később Princetonba járni, és mivel foglalkozik 2021-ben az Osztrák Tudományos Akadémia Erwin Schrödinger-díját elnyert Erdős László a Bécs melletti Institute of Science and Technology (IST Austria) intézetében? – Oláh Vera interjúja Erdős Lászlóval…

Tanultunk-e valamit a járványból?

Kicsit is tájékozott ember (például akár olvasóink) számára világos, hogy a COVID-19 világjárvány súlyos negatív társadalmi, egészségügyi, pszichológiai és gazdasági következményeket hozott magával – írja Tóth János. Most viszont szeretnék összeszedni néhány pozitív, a későbbiekben is hasznosítható hatást. Kezdjük az oktatással…

ECM8 – Indul a 8. Európai Matematikai Kongresszus

2021. június 20-án kezdődik a 8. Európai Matematikai Kongresszus, a matematikus közösség második legnagyszabásúbb eseménye a Matematikai Világkongresszus után. A négyévente megrendezésre kerülő konferenciára eredetileg 2020 nyarán került volna sor a szlovéniai Portorožban, ám a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztották, és története során először nagyrészt online formában zajlik majd. Földvári Viktória írásában kiemeli a rendezvény magyar vonatkozásait

Besenyei Ádám és Nyul Gábor az idei Gács András-díjazottak

A tavalyihoz hasonlóan az idén sem lehetett ünnepélyes formában, a Matematikus hang­ver­se­nyen átadni a Gács András-díjakat, pedig méltó elismerés illeti mindkét fiatal egyetemi oktatót, Besenyei Ádámot és Nyul Gábort. Éppen 3 évvel ezelőtt adtunk hírt az új matematikai díjról, amit 2019 és 2020 után ebben az évben is kiosztottak.

Nullaíró verseny

Szinte mindannyian hallottunk Zénón híres paradoxonjáról, Akhilleusz és a teknős versenyfutásáról. Lewis Carroll 1895-ös humoros-filozofikus írását talán kevesebben ismerik, amelyben Akhilleusz és a Teknős beszélget egymással. Hasonló stílusban − végtelenekről és nullákról − folytat hosszas párbeszédet A. úr és T. úr Keresztvölgyi József élvezetes elbeszélésében, ahol a görög hős és a teknős nem futóversenyt, hanem „nullaíró versenyt” rendeznek. Hogyan látja a végtelent a matematika iránt komolyabban érdeklődő laikus szerző?

Irányítási célú járványmodellezés és -analízis

A már több mint egy éve tartó COVID-19 járvány és különösen az ezzel kapcsolatban naponta frissülő adatsorok a hétköznapi emberek figyelmét is ráirányították a járványmodellezés jelentőségére. Az újonnan kidolgozott vagy eddig döntően más területeken alkalmazott számítási módszerek Szederkényi Gábor szerint további lendületet adnak a témakör fejlődésének így hozzájárulva egy esetleges jövőbeli veszélyhelyzet hatékonyabb kezeléséhez. Az ábra a járványdinamika rendszerének input-output modelljét mutatja.

Russelltől Gödelig

A matematikában járatosabbak számára gyakran idegenek a matematikafilozófia kérdésfeltevései, fogalomhasználata és érvelési stílusa, míg a filozófiában otthonosabban mozgók közül sokakat elriasztanak a rendszeresen előforduló technikai jellegű, komolyabb matematikai felkészültséget igénylő részletek. A Russelltől Gödelig írásainak célközönsége főként az első csoport: a kötet kilenc esszéje a Műegyetem „A matematika filozófiai alapjai és alkalmazásai” című ol­va­só­sze­mi­ná­ri­u­mán feldolgozott, nagyrészt magyarul is elérhető szövegeket próbál közelebb hozni a matematikai érdeklődésű olvasókhoz – írja recenziójában Simonyi András.

Érdi Péter: Rangsorolás – magyarul is…

Egy évvel korábbi számunkban recenziót közöltünk Érdi Péter angol nyelvű könyvéről, amelynek címe Ranking. The Unwritten Rules of the Social Game We All Play. Jó választás volt, ezt az is mutatja, hogy azóta megjelent a könyv német és japán fordítása és megjelenőben van a magyar kiadás is.