Hitték volna? Egy szobában ülve, csupán papírral és ceruzával (és persze matematikával) fel lehet fedezni egy bolygót. Erre példa a Neptunusz, amelyet így fedezett fel 1846-ban Le Verrier francia matematikus. A matematikát azóta is számtalan módon alkalmazta a valós élet, a technika, tegnap még a laptop, a mobiltelefon és a GPS, maholnap a mesterséges intelligencia a képfelismerésben, az orvoslásban, a pénzügyi világban. Röst Gergely az MTA Magyar Tudomány Ünnepe sorozatában megtartott előadásában mindenki számára érthető példákkal mutatta be, miért hiszi azt, hogy a matematika a 21.század tudománya:
„Egy francia kormányzati elemzés szerint a technológiai újítások 44%-a jelentős részben a matematikára épül. A holland gazdaságban mintegy egymillió magasan képzett ember használja a matematikát a mindennapi munkájához. Ők állítják elő a nemzeti jövedelem egyharmadát, a számuk pedig egyre emelkedik. Egy brit elemzés szerint a matematikába befektetett összegek megtérülése közel hatszázszoros. A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Az adatok mennyisége, a rendszerek komplexitása és a számítási kapacitások robbanásszerűen növekednek, így a matematika jelentősége is tovább fog nőni a jövőben. Ahhoz, hogy a 21. század legnagyobb kihívásaival megbirkózhassunk, erre fel kell készülnünk.” Aki lemaradt az előadásról, itt nézheti meg:
2021. március 14-ére a világ minden táján számos online eseménnyel készülnek. A Pi-nap immár a Matematika Világnapja, amire február 15-éig küldhetik el diákok és matematikát kedvelők Matematika egy jobb világért témájú posztereiket. Az érdeklődők látogassanak el a poszter felhívás oldalára.
