A magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdetei
1958/59 telén Kalmár László (1905–1976) matematikus, a szegedi tudományegyetem professzora Kínába kapott meghívást, hogy a magyar-kínai kultúrcsere egyezmény keretében előadásokat tartson Pekingben, Sanghajban, Vuhanban és Hangcsouban. Akkoriban ő már a negyedik magyar matematikus volt, aki az 1950-es években eljutott Kínába. A sor Turán Pállal indult 1954-ben, majd Hajós György és Rényi Alfréd következett. Tudománytörténeti kuriózum Rényinek egy levele, amelyet Kalmárnak írt ezzel az indítással: „Kedves Laci, mint No. 3 üdvözöllek, mint No. 4-et (mármint Te vagy a negyedik magyar matematikus, aki eljutott Kínába)”.
Kalmár László és felesége Sanghajban a Futan (Fudan) Egyetemen
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárában őrzött Kalmár-hagyatékban számos érdekes dokumentum található Kalmár professzor kínai utazásáról, kínai nyelvtanulásáról, a kínai matematikus kollégákkal való levélváltásairól. Jó alkalomnak bizonyult, hogy az utazás hatvanadik évfordulóján az SZTE Kalmár László Informatikai Intézete, az SZTE Klebelsberg Könyvtára és az SZTE Konfuciusz Intézete közösen egy kiállítás keretében bemutassa ezeket a különleges tudománytörténeti kincseket. A Kínában járt magyar matematikusok mellett olyan 20. századi kínai matematikusok életével is megismerkedhettek a látogatók, akik Kalmár Lászlóval személyesen vagy levél útján voltak kapcsolatban.
A Kalmár László matematikus Kínában című kiállítás Szegeden
Kalmár professzor már évekkel a kínai utazása előtt is foglalkozott a kínai nyelvvel. 1950-ben járt Magyarországon az I. Magyar Matematikai Kongresszuson Hua Luogeng (1910–1985) kínai matematikus. Hua a magyar matematikusok jó barátja volt, az Amerikai Egyesült Államokban Erdős Pállal is korán barátságot kötött. Ha azt mondanánk egy matematikusnak, hogy mondjon gyorsan egy híres 20. századi kínai matematikust, valószínűleg a legtöbben elsőként az ő nevét mondanák. A törzsszámok additív elméletéről írott számelméleti könyve magyar nyelven is megjelent 1959-ben.
A magyar-kínai kapcsolatok történetével természetesen mások is foglalkoztak már korábban, de ezek a tárgyalások inkább az irodalom, a művészet, a történelem és a politikai események tárgyalására terjedtek ki. Tudomásunk szerint a magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdeteit most először tárta fel és mutatta be ez a kiállítás, amely Szegeden a Klebelsberg Könyvtárban volt látható 2019. február 13 és 22 között. A Kalmár-hagyatékból válogatott tételek mellett egyéb páratlan ritkaságokat is sikerült beszerezni e tárlat számára. Ilyen volt például Turán Pál 1956-ban kínaiul megjelent nagy monográfiája az analízis egy új módszeréről és annak alkalmazásairól, vagy éppen Simonyi Károly 1962-es magyar-kínai elektrotechnikai szótára, amelyből az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött példányon kívül csak az az egy példány található hazai könyvtárban, amelyet a BME OMIKK bocsátott rendelkezésre a kiállítás számára.
Hua Luogeng és Kalmár Éva 1950-ben Budapesten
A Kínába látogató magyar matematikusok sorát természetesen nem Kalmár László zárta, hiszen utána is még több más magyar kutatónak volt szerencséje eljutni Kínába. Vincze István, Tarján Rezső, Erdős Pál, Szőkefalvi-Nagy Béla és mások folytatták a látogatásokat és tartottak előadásokat. Kalmár útja különösen sikeres volt, hiszen a tervezett ott tartózkodásának idejét – a kínaiak külön kérésére és az Akadémia valamint az illetékes minisztérium engedélyével – még egy hónappal meg kellett hosszabbítania, annyira érdeklődtek az előadásai iránt, amelyeket elsősorban a matematikai logika kérdéseiről és az elektronikus számológépek programozásáról tartott.
Így gyakorolta Kalmár professzor a kínai írásjegyeket
A szegedi kiállításon külön tárló mutatta be a magyar és a kínai számítástechnika megindulását, amely mindkét részről az első generációs, elektroncsövekkel működő M-3 megépítésével kezdődött. Akkoriban az ilyen külföldi utazásokról részletes beszámolót kellett minden egyetemi embernek írnia – ami nagy szerencséje a tudománytörténet mai kutatójának – Kalmár esetében is ezekből jól tájékozódhatunk a részletekről. A professzor úr leírta, hogy amikor Pekingben járt, a kínaiaknak már megépült és működött egy M-3 számítógépük és már építették a BESZM-2 gépet is. Nálunk 1959. január 21-én adott hírt az Esti Hírlap az akkor elkészült hazai M-3-ról, az első magyarországi elektronikus számológép/számítógépről, ami később aztán a szegedi egyetem első számítógépe is lett. Nagy szerencse az is, hogy Kovács Győző informatikus memoárkötetében a kínai számítástechnika történetére is kitért, így a kiállításon az is bemutatásra került, benne Sun Qiangnan kínai professzor számítástechnika-történeti írásával a kínai informatika hajnaláról.
2019. február 13-án Dr. Csendes Tibor az SZTE Informatikai Intézetének tanszékvezető professzora, Dr. Keveházi Katalin az SZTE Klebelsberg Könyvtár igazgatója és Wang Lei az SZTE Konfuciusz Intézet kínai igazgatója nyitották meg a kiállítást. A kínai nyelvű megnyitó beszédet Mohr Richárd, a Konfuciusz Intézet magyar igazgatója tolmácsolta. Ezt követően a kiállítás szervezőivel, Kalmár Éva sinológussal (Kalmár professzor úr lányával), Farkas Katalin könyvtárossal és a jelen sorok írójával Mohr Richárd beszélgetett. A beszélgetés során reményünket fejeztük ki, hogy hátha sikerül majd más hazai városban is bemutatni a kiállítást, valamint, hogy egyszer talán sikerül Kínába is eljuttatni, hiszen a tárlók összes felirata nemcsak magyarul, de kínaiul is elkészült.
Beszélgetés a kiállítás megnyitóján
Az itt következő irodalomjegyzékben néhány további forrást ajánlok az érdeklődők számára. A kiállításhoz készült egy tanulmánykötet, amelyben külön felhívnám a figyelmet Kalmár Éva írására, aki magyar nyelven itt közölt először rövidebb-hosszabb életrajzi jegyzeteket Hua Luogeng, Su Buqing, Mo Shaokui, Hu Shihua, Wang Hao és Wu Yunzeng kínai matematikusokról. A kötet az SZTE Konfuciusz Intézetének támogatásával nyomtatásban is megjelent, de elektronikusan is elérhető a világhálón az SZTE Miscellanea digitális archívumában.
Irodalom
1. Kalmár László matematikus Kínában. A magyar-kínai matematikai kapcsolatok kezdetei. Kiállítási vezető és tanulmánykötet. Képek és tanulmányok. (Szerk. Szabó Péter Gábor), Klebelsberg Könyvtár, Szeged, 2019. Angol és kínai nyelvű összefoglalóval. http://misc.bibl.u-szeged.hu/46279/
2. HUA Lo-Keng: A törzsszámok additív elmélete. (Fordította: Földes István), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.
3. KOVÁCS Győző: Válogatott kalandozásaim Informatikában, GÁMA-GEO Kft., Masszi Kiadó, Budapest, 2002. (Egy kis kínai számítástechnika-őstörténet. Prof. SUN Qiangnan: A kínai számítógép-történet korai korszakának a rövid bemutatása. A kínai M-3, vagy kínai nevén: 103, illetve később DJS-1. A BESz-M kínai másolata, a 104-es vagy más néven, a DJS-2. Az első kínai tranzisztoros számítógépek. 150-157.)
4. WANG Lei, az SZTE Konfuciusz Intézet kínai igazgatójának kínai nyelvű írása (Sanghaji Idegennyelvi Egyetem Konfuciusz Intézete) https://mp.weixin.qq.com/s/kyf-jZT76IUquN5DtxAdUg
5. Kalmár László matematikusprofesszor Kínában (Heti Közélet, KRAJKÓ Fanni és ZAKAR Bence Zoltán) https://www.youtube.com/watch?v=a39nk_inRxI
Szabó Péter Gábor
Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet