Iskolai kísérletek a Rubick’s Gridlock („leánykori nevén” Mondrián) játékkal
A Rubik’s Gridlock (vagy Mondrian Blocks) egy régi eszme: „a játékok bevonása a tanulásba” megvalósítása egy új eszközzel, ami feleleveníti Dienes Zoltán és Varga Tamás XX. századi kísérleteit. Ez a modern, kézzelfogható, de később digitálisan is elérhető eszköz − egyelőre csak a kezdeti szakaszban, az óvodában és az alsó tagozaton − új lendületet adhat a matematikatanuláshoz.
Bevezetés
Ebben a cikkben röviden beszámolunk a matematikus, pszichológus Mérő László által kitalált játékkal folytatott gyorsan terjedő iskolai matematika-módszertani kísérletekről. Gyorsan kiderült, hogy nemcsak egy izgalmas és főleg szórakoztató játékról van szó, hanem matematikatanítási szempontból olyannyira érdekessé vált, hogy szinte egyidejűleg három földrészen kezdtek kísérletezni vele abban a reményben, hogy a játékalapú tanulást, mint egy sajátos, már sokat vizsgált és sok reményt adó módszert megvalósítsák.
Esetünkben egy teljesen magyar kezdeményezésről van szó (akárcsak Dienes Zoltán vagy Varga Tamás esetében). Kökényesi Imre, Rubik Ernő korábbi munkatársa, Mérő Lászlóval kifejlesztett egy játékot, a Mondrian Blocks-ot, az ismert nonfiguratív holland festőről, Piet Mondrianról elnevezve. Időközben, üzleti okokból megváltoztatták a nevét Rubik’s Gridlock-ra, és ugyanaz a játék a Spinmaster amerikai cég jóvoltából az egész világon hódítani kezdett.
Az eredeti (nem társas) játék (mert olyanok is vannak) a puzzle, a három fehér (Mondriánban pedig fekete) téglalap rögzítése után a színesekkel kell lefedni a 8x8-as táblát.
A játékot – aminek alapján egy egész játékcsalád fejlesztése folyik – nagyon sokoldalúan lehet használni, és a matematikatanulás kezdeti nehéz szakaszát átformálhatja az óvodától egészen 10 éves korig. A későbbi használata is érdekes lehet, de ez most nem fér bele e cikk kereteibe. Ezúttal a játék különleges sajátosságáról sem ejtünk szót, hogyan használható a tanulók kognitív profiljának a felmérésében, bár szorosan kapcsolódhat majd az oktatási kísérletek eredményességének a kimutatásához, amellyel lehetőség nyílik egy személyre szabott tanulási, fejlesztési folyamat megtervezésére. Egy kiterjedt, adatvezérelt, személyre szabott oktatás körvonalai sejlenek fel, amiről majd később bővebben lehet olvasni. Mi csak az eddigi hazai óvodai és általános iskolai kísérletekről számolunk be röviden, amelyek négy magyar iskolában és a hozzájuk kapcsolódó óvodákban zajlottak, zajlanak. Célunk, hogy még több iskolát toborozzunk a következő időszakban. Megemlítendő nemzetközi kísérletek zajlanak már, köztük Kínában, Peking kormányzati negyedének iskoláiban, illetve az USA-ban, egyelőre csak New Yorkban a CSI CUNY[1]-ban Kerekes Judit és Vancsó Ödön vezetésével. Most tavasszal indul az eszköz rendszeres használatának beépítése az egyetemi tanárképzésbe, továbbá ezek a hallgatók vezetnek workshopot minden szombaton a neves MoMath[2] Nemzeti Matematika Múzeumban, Manhattanben. Ezzel egyben a tanulás lehetőségeinek iskolán túli kiszélesítését is szolgáljuk, és azt vizsgáljuk, hogy a szülők bevonása miként segíthet a diákok előremenetében. Ide általában szülőkkel, rokonokkal vagy más felnőtt kíséretével érkeznek a gyerekek. Minden héten megjelenik a MoMath honlapján két probléma (egy puzzle és egy matematikai feladat), amelynek megoldását megmutatjuk szombaton az érdeklődőknek. Arra készülünk, hogy ennek nyomán rendszeresen versenyt is hirdetünk.
Az eszköz mind a tájékozódásban (óvoda), mind az egyszerűbb relációk (kisebb, nagyobb, egyenlő) kézzelfogható szemléltetésében, valamint a geometriai mérés (kerület, terület) és a transzformációk bevezetésének előkészítésében (tükrözés, forgatás, eltolás) jól használható. Leginkább azonban talán a számfogalom alapozásában játszhat komoly szerepet. Az egyes téglalapok (az alapelemek) területei éppen az első természetes számok közül kerülnek ki (1, 2, 3, 4 (kétféleképpen is: 2x2, 1x4), 5, 6, 8, 9, 10, 12), összesen 11 elem. Az elemi műveletek és azonosságok szemléltetése is remekül megy velük. Például az összegük éppen kiadja a 8x8-as táblát: 1+2+3+4+4+5+6+8+9+10+12 = 64. A továbbiakat nem részletezzük, de az eszköz segítségével a diszkrét matematika, kombinatorika, gráfok, akár egyéb logikai témák is terítékre kerülhetnek.
A Magyar Tudomány Tematikus számában[3] olvashatunk egy áttekintő cikket az eszköz kísérleti használatáról, amelyet az MTA támogatott, és Gyarmathy Éva által vezetett Kutatócsoport munkatársai írtak „A Mondrian Blocks (Rubik’s Gridlock) játék alkalmazása az oktatásban és a kognitív tesztelésben” címmel [1]. Ebből idéznénk néhány különösen témánkba vágó részletet, de ajánljuk érdeklődő olvasóinknak az egész cikk elolvasását.
„Bizonyos értelemben a Mondrian Blocks a Rubik-kocka pontos antitézise. A Mondrian Blocks játékban a lapkák pakolgatása nem annyira elementárisan élvezetes, mint a Rubik-kocka tekergetése, nincs mögötte egy olyan zseniális mechanikai konstrukció, mint ami a Rubik-kockát világsikerré tette – de azért a maga egyszerűségében itt is nagyon élvezetes a pakolgatás. A rejtvények viszont teljesen emberi léptékűek, még a nagymester szintűek is megoldhatók belátható időn belül. Ráadásul ezek a rejtvények mind olyanok, hogy a hétköznapi okosság is elvezet a megoldáshoz, nem kell hozzájuk előzetes tanulás, ami a Rubik-kocka megoldásához elengedhetetlen. A Rubik-kockában maga a tekerés az élvezet, ha már az ember előtte megismerte a szükséges forgatássorozatokat. A Mondrian Blocks játékban a fizikai pakolgatás és a megoldáskeresés együttesen hozza létre a flow állapotát.”
A tapasztataink alátámasztják ezt az eltérést, aki nem tud kirakni legalább egy egyszínű lapot a kockán, az feladja egy idő után, itt viszont újra próbálkozik, mert egyszerűbbnek tűnik a kirakás, jobban remélhető a siker. Íme a következő idézet mint magyarázat erre a jelenségre.
„A Mondrian Blocks a szokásos játéktipológiák szerint a kirakós játékok közé tartozik (Ginsburg, & Committee on Psychosocial Aspects of Child and Family Health, 2007). Ahhoz képest, hogy a kirakós játékoknak világszerte több milliárdos a piaca, nagyon kevés kutatás foglalkozik azzal, hogy miért ennyire fontos ez a fajta játék az ember számára, és hogy alkalmasak-e az ilyen játékok edutainment eszköznek. Sok kirakós játék rajongó azt mondja, hogy nincs is jobb érzés, mint az utolsó darabot elhelyezni, és rácsodálkozni a kész képre. A rejtvény megoldása a siker és az egészlegesség, teljesség élménye dopamint termel az agyban, ami a kihívás felvállalásának és a tanulás örömével ezek folytatására ösztönöz.”
Ezek az észrevételek megfigyelhetők a kísérleteink során mindenhol, akár gyerekekkel, akár tanárokkal, akár csak érdeklődőkkel beszélünk.
Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az aritmetikai és elemi geometriai struktúrák játékos megismerése, valamint a mérés és a logikai fejlesztés, az algoritmikus gondolkodás alkalmazása mind fontos területek, ahol a játék sikeresen használható. Még a számelmélet egy kiemelhető terület: a számtani műveleti tulajdonságok megértése és elsajátítása manipulatív úton. Ami viszont már az óvoda szintjén is hasznos és tanulható: a tájékozódás, a bal-jobb, fent-lent, vagy a kisebb-nagyobb többszempontú összehasonlítása, szimmetriák, tükrözés és forgatás konkrét megtapasztalása és felismerése. Itt most tantárgycentrikusan foglaltuk össze az előnyöket, nem beszéltünk rengeteg járulékos pozitívomról, amelyeket mind a következő fejezetben, mind már az eddigi idézetekben bemutattunk.
Óvodai és iskolai kísérletek Magyarországon 2023-2025
1. Újalma, Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda (munkaközösségvezető Stockné Bereczki Ildikó)
A kísérletek először ebben az iskolában indultak már 2022-ben. Legmeggyőzőbb, ha a kísérlet fő tanári szereplője, Csík Viola iskolai beszámolójából idézünk:
„2022-ben negyedik osztályban tanítottam. Az informatika-, illetve technikaóra kéthetes bontásban, 10-10 fővel működik harmadik-negyedik évfolyamon iskolánkban. A technikaórát már korábban is logikai és táblásjátékok megismerésére, azok használatára, stratégiák kialakítására használtam. Ebben az évben találkoztam a Mondrian játékkal először. Azonnal láttam benne lehetőséget, és mivel iskolám vezetőjének köszönhetően a teljes osztálylétszámnak elegendő játékot vásároltam, tarthattam egy próbaévet. Kéthetes váltásban 10-10 gyerekkel próbáltuk ki a Kognítív edzés és a Szabad játék anyagokat, a matematikatanításhoz ennél konkrétabban még nem kapcsolódtak az órák.
Tavaly elsőseim lettek, velük, ha alkalmam volt elővenni a játékot – ebben még nem volt rendszer, de minden hónapban előkerült – az Első osztályos feladatokat oldottuk, illetve játszottunk.
Mivel második évfolyamtól az iskolánkban plusz egy szabadon felhasználható matematika óra áll rendelkezésünkre, így az idei tanévtől hetente lett erre egy matematikaóra. A játék kiváló matematikai eszközként. Tanulunk rajta műveletvégzést, kombinatorikát, alkotunk sorozatokat, mérünk területet, megismerkedünk a téglalap tulajdonságaival. Rendezünk versenyeket – adott pályákat rakunk ki, de van, hogy csak a „ki tud gyorsabban elpakolni” a kihívás. Építünk, konstruálunk, készül robot és város, de Mondrian-karácsonyfa is. Játszunk egyénileg és párban, s mindez az aktuálisan tanult témakörhöz igazítva, észrevétlenül mélyíti el a gyerekek matematikai ismereteit.
A szűk négy hónap alatt, ami az idei tanévből eltelt, rengeteg pozitív tapasztalatom született. Kezdjük a legelején. A játékokat a szekrény tetején tartjuk – már az óra előtti szervezési feladat kooperációt igényel, mert nem kérhetnek a gyerekek segítséget az előkészületben, nekik kellett közösen megszervezni, hogy a játék az asztalra kerüljön – ki kellett alakítaniuk, ki áll fel a székre, ki adogatja le, stb. Ez az önállóságra nevelés, problémamegoldás egyébként is fontos része mindennapjainknak. Az eszközhasználat okán kénytelenek rendet tartani a padjukon, ebben is rengeteget fejlődtek. Magabiztosan nyúlnak a játékhoz, már nincs tele a föld apró elemekkel. Nem papír-ceruza alapon gondolnak a matematikára, a mondrianos óra nem egy tantárgy, legalábbis a gyerekek fejében semmiképp. Folyamatosan van a fejükben a játék képe – a hét másik négy matematikaóráját bevezető fejszámolásnál mindig van egy, a játékhoz kapcsolódó kérdés: milyen színű a legnagyobb elem, hány fekete elem van a készletben, stb. Így kezd kialakulni a fejükben egy mentális Mondrian-tábla. Téri tájékozódásuk, logikus gondolkodásuk, önállóságuk, problémamegoldó képességük rengeteget fejlődött, ezt a mindennapokban gyakran tapasztalom. Mernek és akarnak gondolkodni, próbálkozni, kudarctűrő képességük is alakul! Szívesen segítenek egymásnak, megtanulták, hogy hogyan lehet úgy segíteni, hogy nem a megoldást árulják el. Kitartóbbak, türelmesebbek lettek − többen kifejezetten élvezik, ha egy pálya kirakásának sokadjára is neki kell futni. Második osztályban a matematikatanítás egyik leghangsúlyosabb része a szorzótábla elsajátítása. A játéknak köszönhetően mindenki számára érthetővé vált a művelet az elemek nagyságának leszámolása révén. Nem beszélünk még szorzótábláról, de a műveletet már mindenki ismeri, érti, és használja! A továbbiakban is heti egy alkalommal fogjuk az eszközt, játékot használni.”
Ezek a pozitív eredmények buzdítottak bennünket arra, hogy az ország mindössze három, matematikusról elnevezett általános iskoláját megkeressük, és elérjük náluk, hogy szálljanak be a további kísérletekbe. Ezeket mutatjuk be most röviden.
2. Pólya György Általános Iskola és a csatolt óvoda, Tatabánya
Struczné Borbás Tünde (az alsós matematika munkaközösség vezetője) szakmai irányításával zajlanak az iskolai, míg az óvoda vezetőjével, Hetzmanné Begala Anna irányításával az óvodai kísérletek. Kökényesi Imre vállalta, hogy akár minden héten megjelenik személyesen, és minden szakmai és gyakorlati segítséget megad a munkához.
Időközben már a pszichológus és AI-munkacsoportok mellett a módszertani munka is megkezdődött feladatsorozatok fejlesztésével, amelyeket a játékkal óvodai és kisiskolás szinten lehet szisztematikusan felépítve használni, mindezt módszertani segédletekkel ellátva. Az eredményeik itt bíztatóak, mind az óvodában, mind az iskolában.
3. Szegő Gábor Általános Iskola Szolnok (itt szintén van óvoda)
Lőkös Ágota tanítónő beszámolójából idézünk:
„2024-2025-ös tanévben első osztályosokkal, 30 fővel kezdtem el az eszköz használatát. Hagyományos állami intézményben, a 2020-as NAT tantervi anyagát követve, az óvoda-iskola átmeneti szakaszában megismerkedtek a doboz tartalmával, használatával. A kezdeti nehézségek ellenére egyre gyakorlottabbak lettek, ma már biztosan, ügyesen kezelik az eszközt. Pontosságra, figyelemre, fegyelemre készteti a gyerekeket már a ki-, bepakolás is. Matematikaórákon első osztályban szinte minden témakörhöz használható gyakorlati eszköz, bevezetőnek, óra végi játéknak is beépíthető.” A kísérletei során azt tapasztalta, hogy a játék szignifikáns előnye a gyerekek viszonya az eszközhöz. „Már a kibontásnál is lelkesek, motiváltak. Erre a belső motivációra építve eredményesebb a tanulási folyamat. A pedagógust is kreativitásra inspirálja.” Továbbá megállapítja: „A tanulók különféle képességeit fejleszti, miközben kötelező ismeretekre tesznek szert. Ilyen a megértés, emlékezet, önfegyelem, kihívás, kitartás, kudarctűrés, szociális érzékenység, alkalmazkodás. Páros és csoportos feladatoknál kooperativitásra késztet. Lelkesen használják tanórán kívüli szabadidős tevékenységek alkalmával. Tapasztalataim alapján ennél a korosztálynál (még) prioritást élvez a digitális eszközökkel szemben is. Ilyenkor főleg önállóan építenek, vagy a tangram-hoz hasonló árnyékok, rajzok képét próbálják kirakni.”
Emellett fontos megjegyezni az általános nevelési előnyöket is: „pozitívabb a hozzáállásuk a tanuláshoz, önállóbbak, fegyelmezettek, figyelmesek, kooperálnak. Hatékonyan tanulnak, sikeresek és így önértékelésük, önbizalmuk javul.” Ezt ritkán tapasztalni matematikaórán, általában nem az önbizalom-erősítő tárgyak közé tartozik a matematika. Ezért is tartjuk fontosnak ezt a megjegyzést. Végezetül néhány óra, amelyen különösen sikeresen alkalmazta az eszközt:
- Válogatások, halmazok képzése a Mondrian segítségével.
Az óra cél- és feladatrendszere: Adott elemek válogatása választott vagy megadott szempontok szerint. Mondrian Blocks elemeinek válogatása, csoportosítása, rendszerezése, tulajdonságok megfigyelése. Halmazszemlélet megalapozása, halmazalkotás.
Eredmények: Halmazelemek közös tulajdonságának felismerése, megnevezése. Felismerik a szempontokat, a megkezdett válogatásokat folytatják. Saját eszközök, felszerelések számbavétele és rendben tartása.
Tantárgyi kapcsolatok: Magyar irodalom, önálló szövegalkotás, beszélgetés.
2.
Az óra cél- és feladatrendszere: Adott elemek összehasonlítása a megadott szempontok szerint. Mondrian Blocks elemeinek válogatása, csoportosítása, rendszerezése, tulajdonságok megfigyelése. Relációs szókincs fejlesztése konkrét megjelenítéssel.
Eredmények: Megkülönböztetnek, azonosítanak konkrét látott, mozgással, tapintással érzékelhető tárgyakat, dolgokat. Helyesen használják a relációkat jelölő kifejezéseket. Saját eszközök, felszerelések számbavétele és rendben tartása.
3.
Az óra cél- és feladatrendszere: Téri tájékozódást segítő játékos tevékenységek, a Mondrian Blocks elemeinek rendezése síkban. Téri tájékozódás mozgással, tárgyak mozgatásával.
Eredmények: Megkülönböztetnek, azonosítanak konkrét látott, mozgással, tapintással érzékelhető tárgyakat, dolgokat. Helyesen használják a relációkat jelölő kifejezéseket. Az irányokat és távolságokat jelölő kifejezések helyes használata térben, síkon. Saját eszközök, felszerelések számbavétele és rendben tartása.
- Az óra témája: Számlálások egyesével a Mondrian Blocks elemei segítségével.
Az óra cél- és feladatrendszere: Tapasztalatszerzés darabszámok, mennyiségek becslésével kapcsolatban. A Mondrian Blocks elemeinek rendezése síkban.
Eredmények: Kis darabszámokat ránézésre felismernek többféle rendezett alakban. Ismétlődő mozgásos cselekvések, például tapsolás, dobolás, dobbantás, koppantás. Saját eszközök, felszerelések számbavétele és rendben tartása.
Tantárgyi kapcsolatok: Ének-zene, magyar irodalom, önálló szövegalkotás, beszélgetés.
- Az óra témája: Több, kevesebb, ugyanannyi fogalma a Mondrian Blocks elemei segítségével.
Az óra cél- és feladatrendszere: Elemi mennyiségi ismeretek megkülönböztetése. Számosság leképezése. Kirakások, leolvasások, párosítások a Mondrian Blocks elemeinek rendezése síkban.
Eredmények: Halmazok képzése tárgyakkal, halmazok közötti összehasonlítás, több, kevesebb, ugyanannyi szavak használata. Közvetlen megtapasztaltatás.
Tantárgyi kapcsolatok: Ének-zene, magyar irodalom, önálló szövegalkotás, beszélgetés.
4. Varga Tamás Általános Iskola, Hódmezővásárhely
Ebben az iskolában is jártunk bemutatóval és el is kezdték alkalmazni az eszközt matematikaórákon. Véleményük szerint a diákok motivációja javult és a matematikai fejlődésük is jobb volt, mint azon osztályok tanulóié, ahol nem használták a játékot. Idézet a tanítónő véleményéből:
„Ezt a játékot imádják a gyerekek, mindig nagy élmény, ha elővesszük az órákon. A számok, a fogalmak, a matematika szinte a gyerekek ujjain keresztül észrevétlenül az agyukba és a szívükbe is belopja magát. A matematika szerethető játékká válik ennek az eszköznek a használatával.”
Mindezen iskolák tapasztalatairól és egyéb érdekességekről lesz egy workshop az idei miskolci Rátz László Vándorgyűlésen Kökényesi Imre és Vancsó Ödön vezetésével. Minden érdeklődő olvasót szívesen látunk a rendezvényen.
Kísérletek az USA-ban, New Yorkban, 2023-2025
A 2023/24-es tanévben kezdődött a játék térhódítása Kerekes Judit és Kökényesi Imre közös munkájával. Tartottak órákat Judit szervezésével Staten Island-i (New York City) iskolákban és óvodában is. Előadás hangzott el a Mathematical Connections (szervezője Kerekes Judit) konferencián Imrétől, és Judit a játékot a hallgatók képzésébe is bevonta. Közben a New York-i Matematikai Múzeum (MoMath) Piet Mondrian, a festőművész születésének 100. évforduló-ját ünnepelte egy Mondrian Blocks eseménysorozattal. Ezzel indult a MoMath kapcsolat.
Ez a 2024/25-ös tanévben folytatódott Vancsó Ödön belépésével a CSI-ba. A tanárképzésbe a módszertani órák keretében került be a játék alkalmazása, Judit és Ödön vezetésével. A hallgatók kreatívak voltak, és nagyon szívesen dolgoztak a játékkal, mindenféle feladatot lelkesen fogadtak. Megállapítható volt, hogy csökkent a fóbiájuk a matematikával szemben. A tavaszi szemeszterben egy kísérlettel folytattuk a MoMath múzeumban. Minden szombaton a tanárképzős hallgatók Judit vagy Ödön vezetésével workshopot tartanak a látogató érdeklődő diákoknak és kísérőiknek (szüleik, tanáraik és rokonok, ismerősök). Áprilisban Imre is itt volt két szombaton, versenyt szerveztünk a gyerekeknek és Imre tartott egy jól sikerült családi programot is az egyik este.
Tapasztalataink szerint a puzzle jó csalogatás, rákapnak az ízére, és mindig vissza lehet térni erre akár csak lazításképpen, de utána már sok más matematika típusú feladat is feladható, osztozkodás, kerület-terület, és kombinatorika vagy számelmélet. Ezekre mutatnánk egy-két illusztratív példát.
Osztozkodás: A kiválasztott színes blokkokat tekintsük „csokoládéknak”. Az „egyszerű kezdő” feladat: törés nélkül igazságosan elosztani két ember között, később lehet három vagy többfelé (utóbbi már nem igazán érdekes, mert nincs túl sok elemünk, alig lesz megoldható kérdés), de nehezíthető avval a feltétellel is, hogy valamennyi csokijuk már van, és a végére az osztozkodás után legyen egyenlő számú. Más feladat valamilyen arányban osztani. Maradjunk a felezésnél és persze legyen a blokkok összterülete páros. Sajnos ez még nem biztosítja, hogy törésmenetesen legyen megoldás, az 1. ábra megoldható, az 2. ábra pedig nem.
1. ábra 2. ábra
Kerület-terület: a téglalap-blokkok segítségével konstruálj olyan alakzatot a táblán, amelynek területe és kerülete is 18 egység. Egy lehetséges megoldás a következő, 3. ábrán látható. Jó kérdés, hogy milyen más konstrukciók lehetnek, vagy a megadott mérőszámok variálhatók. Izgalmas matematikai kérdés: mikor lehet és mikor nem ilyet konstruálni? Szükséges és elégséges feltételek, ami már inkább középiskolai szint, jól mutatva, hogy nem csak kisiskolások vagy óvodások számára lehet kérdéseket feltenni.
3. ábra
Vancsó Ödön
ELTE Matematikatanítási és Módszertani Központ, habilitált egyetemi docens
Kerekes Judit
CSI CUNY, New York, Associate Professor
Kökényesi Imre
MOME, Budapest, Designer
Irodalom
[1] Gyarmathy Éva, Mérő László, Kovács Kristóf, Kökényesi Imre, Petro Panna, Póka Tünde, Fenyvesi Kristóf: A Mondrian Blocks (Rubik’s Gridlock) játék alkalmazása az oktatásban és a kognitív tesztelésben Magyar Tudomány 2023/11 - A Mondrian Blocks játék alkalmazása az oktatásban és a kognitív tesztelésben • Application of the Mondrian Blocks Game in Education and Cognitive Testing - MeRSZ
[2] Ginsburg, K. R., & Committee on Psychosocial Aspects of Child and Family Health. (2007). The importance of play in promoting healthy child development and maintaining strong parent-child bonds. Pediatrics, 119(1), 182-191.
[1] College of Staten Island (CSI) City University of New York (CUNY)
[3] Magyar Tudomány Tematikus száma: Magyar Tudomány 2023/11 - A Mondrian Blocks játék alkalmazása az oktatásban és a kognitív tesztelésben • Application of the Mondrian Blocks Game in Education and Cognitive Testing - MeRSZ