A figyelem középpontjába került a sajtóban a matematikai diploma az elmúlt hónapokban. Még fel sem ocsúdtunk abból, hogy XIV. Leó pápa matematikából szerezte első diplomáját, már jött is a hír, hogy az új román elnök kutató matematikusként dolgozott, mielőtt a politika felé fordult volna. Nicușor Dan egykor a Nemzetközi Diákolimpia aranyérmese volt (két évben is, maximális pontszámmal), írt egy összefoglaló cikket a Zagier-sejtésről, és publikált az Arakelov-elmélet területén – ez egy olyan mély matematikai ág, amely összekapcsolja a számelméletet a geometriával. A jelek szerint matematikai diplomával még a legnagyobb presztízsű hivatások sem elérhetetlenek, de hol tud elhelyezkedni egy matematikus, ha éppenséggel nem akar pápa vagy államelnök lenni?
Sokak fejében a matematikusok képleteket firkáló, táblájuk mellett motyogó kutatóként élnek, és erre a sztereotípiára a filmek matematikus ábrázolása is ráerősít (erről részletesebben jelen cikk egyik szerzőjének témavezetésével készült TDK dolgozatban lehet olvasni), de a valóság ennél jóval színesebb. A matematikai diploma ugyanis nemcsak a tanári vagy tudományos pályára vezet: kiváló alapot ad a technológiai, pénzügyi, biztosítási, informatikai, statisztikai és adatelemzéshez kapcsolódó területekhez is.
Ahogy jelen cikk másik szerzője 2016-ban az Érintőben fogalmazott:
„Matematikából szerzett diplomával a fiatal előtt ennél szélesebb spektrum áll nyitva, a pénzügyi szférától a telekommunikáción és az autóiparon át a hazai és külföldi kutatóintézetekig és egyetemekig, különösen ha kellő informatikai ismeretekkel is fel van vértezve. Egy reprezentatívnak nem nevezhető, de a trendet mégis kifejező magyarországi felmérés szerint 25 végzett hallgató közül tízen a szoftverfejlesztés és adatbányászat területén, nyolcan bankoknál, biztosítóknál és telekommunikációs cégeknél, heten pedig a felsőoktatásban dolgoznak, és néhány évvel a végzésük után ötödrészük fizetése több mint 500 ezer forint.”
Megerősíti ezeket a megállapításokat az ELTE volt matematika szakos hallgatói között 2021-ben végzett felmérés is, amelyben nemcsak a szektorok szerinti fizetésekről, hanem személyes tapasztalatokról is olvashatunk. Ezekben egy mondatban arról is írnak a megkérdezettek, hogy „Mi a legjobb személyesen számodra a matematikus létben?”. Egyet kiemelve a válaszok közül: „Gondolkodással pénzt keresni, a hobbimból élni.”.
A kiváló elhelyezkedési lehetőségekről tett megállapítás azóta csak még igazabbá vált: a mesterséges intelligencia (MI) és az adattudomány térhódításával soha nem volt akkora szükség jól képzett, absztrakt gondolkodásra képes szakemberekre, mint most. Szerencsére – bár az egyetemi világban megszokott módon, kissé fontolva haladva – a felsőoktatás is reagált a trendekre: a BME alkalmazott matematikus mesterképzésén már külön adattudományi specializáció érhető el, az ELTE pedig elindította az Adatelemző matematikus és gépi tanulás szakember szakirányú továbbképzést.
A nyílt napokon és kerekasztal-beszélgetéseken rendre elhangzik végzett hallgatóktól: (alkalmazott) matematikus diplomával nem nehéz kiváló munkát találni, és nagyon is jól meg lehet belőle élni. Belső felméréseink szerint a nálunk végzett hallgatók könnyedén elhelyezkednek a képzettségükhöz illő szakmai pozíciókban. A matematika szak elvégzése után sokan találták meg a helyüket izgalmas munkakörökben és változatos iparágakban. A teljesség igénye nélkül néhány példa:
- Bankoknál és biztosítóknál – adatelemzőként, kockázatkezelőként, kvantitatív pénzügyi szakértőként
- IT-cégeknél – algoritmusfejlesztőként, adattudósként, mesterséges intelligencia-modellezőként
- Állami szektorban – például statisztikai hivatalokban, oktatáskutatásban, gazdasági elemzőként
- Járműiparban – autóipari fejlesztésekben, önvezető járművek technológiájának kutatásában
- Kutatóintézetekben és az akadémiai szférában – alkalmazott vagy elméleti kutatóként
- Innovatív start-upoknál – üzleti modellezőként, technológiai vezetőként vagy akár alapítóként
Forrás: https://felvi.ttk.bme.hu/hu/elhelyezkedesmat
Ne kerteljünk: a karriertervezésnél és munkahelyválasztásnál a pénz is számít. A jó hír az, hogy a matematikus diplomával rendelkezőknek ebből a szempontból sincs okuk panaszra. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint a matematikus és alkalmazott matematikus mesterdiplomákkal lehet a legtöbbet keresni a természettudományi területen. Például a DPR-ben nyilvántartott, 2016-ban végzett (alkalmazott) matematikus MSc-diplomások átlagos havi bruttó jövedelme 2023 decemberében – vagyis nyolc évvel a diplomaszerzés után – elérte az 1 128 000 forintot.
A matematikusok iránti növekvő kereslet nemzetközi jelenség: a CareerCast rendszeres rangsora évek óta a legjobb munkakörök között tartja számon a matematikus szakmát. Emellett más, matematikára épülő szakmák – például adattudós, aktuárius, statisztikus vagy mesterséges intelligencia szakember – is rendszeresen felbukkannak a legjobb állások listáján.
Matematikát tanulni tehát nemcsak menő, hanem kimondottan bölcs döntés. Éppen ezért biztatjuk a matematikatanárokat, hogy ösztönözzék az érdeklődő diákokat a szak választására, a pályaválasztás előtt álló fiatalokat és szüleiket pedig arra, hogy a népszerűbb irányok mellett ezt a lehetőséget is komolyan fontolják meg. A matematika stabil, rugalmas, inspiráló és jövedelmező út – amely karrierlehetőségek széles tárházát nyitja meg akár a Vatikántól a Szilícium-völgyig.
Molontay Roland,
BME TTK Matematikai Intézet,
Simon Péter,
ELTE TTK Matematikai Intézet