1. Bevezetés
A COVID-19 járvány miatt szükséges rendkívüli intézkedések igen nehéz helyzetbe hozták mindenhol a felsőoktatásban oktatókat és a hallgatókat. Természetesen a közoktatásban is hasonló kihívással találták szembe magukat a tanárok és a diákok, de mi most az egyetemi oktatásban felmerülő nehézségekre és megoldásokra fókuszálunk.
Online matematikaoktatással kapcsolatos felmérésünkben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról 269 hallgatót szólítottunk meg, akik a Nemzetközi gazdálkodás, Pénzügy és számvitel vagy Gazdálkodási és menedzsment alapszakok valamelyikére járnak. A kérdőívet Microsoft Teamsen tettük elérhetővé a fent említett hallgatók számára, amit a 2020.06.29. és 2020.07.15. közötti időszakban 124 fő töltött ki, a tipikus kitöltési idő 8 perc volt. A kérdőív anonim volt, a felmérésben résztvevő hallgatók mindegyike hozzájárult az eredmények feldolgozásához, közléséhez.
Egy egyetemi vagy országos szinten végzett általános felmérés esetén nehéz egyetlen tárgy online oktatására fókuszálni, és minden megkérdezettet egyformán érintő kérdéssort megfogalmazni. Jelen tanulmány egyik szerzője (Fülöp Ottilia) a Matematika A2a − Vektorfüggvények 6 kredites, heti 4 óra előadással és 2 óra gyakorlattal meghirdetett tárgyat oktatta a kérdőívet kitöltő összes hallgatónak a 2019/20-as tanév tavaszi félévében, így a kérdőívben ténylegesen a megszólított populációt érintő, online matematikaoktatással kapcsolatos kérdéseket tudtunk megfogalmazni. Ennek köszönhetően minden kitöltött kérdőív értékelhetőnek bizonyult.
Fontosnak tartjuk itt az elején megjegyezni, hogy számos távoktatással/online oktatással kapcsolatos felmérés készült már az országban és természetesen külföldön is. Vannak, amelyekben a hallgatók, és olyanok is, amelyekben az oktatók véleményét mérték fel. Csak a hazai felméréseket tekintve, felhívnánk a figyelmet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által készített jóval általánosabb felmérésre a távoktatás menetéről és hatásairól [1], amit a közeljövőben készülnek közzétenni. Annyit már közöltek, hogy 22 egyetem több mint 17 600 hallgatója vett részt a felmérésekben, és a HÖOK kérdőívét kitöltő hallgatók 40%-a összességében elégedett a távoktatással, de 65%-uk szívesebben vesz részt a hagyományos tanórákon. Ebből a felmérésből az is kiderül hogy azon hallgatók közül, akik részmunkaidőben dolgoztak, minden harmadik elvesztette munkahelyét.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetében (KTK VSZI) alakult egy kutatócsoport, amelyik az online oktatásra/távoktatásra való átállás kapcsán a felsőoktatásban dolgozó oktatók tapasztalatait, véleményét méri fel: „az online/digitális/nem jelenléti oktatási formák, valamint a home office/otthoni munkavégzés jelenlegi helyzetét kívánja vizsgálni a vezetés, a szervezés és a belső kommunikáció főbb kérdései alapján” [2].
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán az online oktatás megkezdése előtt, 2020 márciusában végeztek egy online kérdőíves felmérést, amelyben „a hallgatók járvány előtti tanulási szokásaira”, valamint „az induló távolléti oktatásban felmerülő megoldásokkal szembeni preferenciáikra” voltak kíváncsiak. A felmérés eredményeit összefoglaló cikket a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Szemle című folyóiratában közölték [3].
A fent említett online kérdőívektől eltérően, mi közvetlenül a 2019/2020-as tanév tavaszi félévét követő vizsgaidőszak lejárta után, kimondottan a Matematika A2a − Vektorfüggvények tárgy online oktatásával kapcsolatos felmérésünk tanulságait gyűjtöttük itt össze, figyelembe véve a hallgatók és az oktató véleményeit, friss tapasztalatait. Jelen tanulmányban igyekszünk tehát mindkét fél szemszögéből tekintett konzekvenciákat megfogalmazni, és nem csak egyik vagy másik fél nézőpontja szerint vizsgálni és következtetéseket levonni, hanem a két oldal tapasztalatainak és véleményének együttes figyelembevételével középen maradni, és beszámolni a kérdőívben szereplő válaszokról.
2. A kezdeti bizonytalanságok legyűrése oktatói szemmel
Az új koronavírus miatt 2020. március 11-én országos veszélyhelyzetet hirdettek ki. Az eredményes védekezés érdekében bezárták az egyetemi épületeket, több magyar egyetemen 2020. március 12-re és 13-ra oktatási szünetet rendeltek el. Az oktatóknak hatalmas segítség volt az, hogy országosan egységesen előrehozták a tavaszi szünetet a rákövetkező hétre (2020. március 16-20.), ezzel időt hagyva a jelenléti oktatásról online oktatásra/távoktatásra való átálláshoz szükséges IKT (információs és kommunikációs technológia) eszközeinek beszerzésére, az ezzel kapcsolatos javaslatok kipróbálására, intézményen belüli megvitatására.
Ezt követően a 2019/2020-as tanév tavaszi félévében 9 oktatási hetet online/távoktatásban kellett lebonyolítani. A számonkérések (zárthelyik és pótlásaik, valamint az írásbeli és opcionális szóbeli vizsgák) is az IKT eszközeinek bevetésével mind online történtek.
Nagy évfolyamok esetén a kommunikációs csatornák, a rendelkezésünkre álló online platformok, a megfelelő szoftverek, digitális segédanyagok kiválasztása, a technikai kivitelezés nehézségeinek összehasonlítása, a kezdeti bizonytalanságok megszüntetése, a soron következő előadások és gyakorlatok online segédanyagainak gyors legyártása a motivált oktatókra igen komoly többletterhet rótt. Ugyancsak a tavaszi szünet alatt aktualizálni kellett a tárgykövetelményeket, rögzítve bennük a tavaszi félév számonkéréseinek várható kivitelezési módját is. A hallgatókat meg kellett nyugtatni, hogy úrrá leszünk a helyzeten, megtaláljuk azt a megoldást, amelynek segítségével, lehetőségeik figyelembevételével a szokásos tudásanyagot leadjuk és számonkérjük úgy, hogy többletmunkájuk emiatt ne keletkezzen. Legfontosabb mégiscsak a hallgatók időben történő, személyes tájékoztatása volt: részletesen tisztáztuk a speciális helyzethez igazított tárgykövetelményeket, vázoltuk az online számonkérések várható időpontját és típusát, illetve egy ilyen számonkérést szimuláló mintatesztet, hogy akár a szünet alatt is tudjanak ezekre készülni, és a tanulás folytonosságát semmi ne szakítsa meg. Oktatói szemmel több mindent figyelembe kellett vennünk: kiszolgálni a színvonalas IKT eszközökkel rendelkező hallgatókat, valamint azokat is, akik még kielégítő internetes kapcsolattal sem rendelkeznek, vagy anyagi, esetleg családi okokból kifolyólag nincs lehetőségük minden online órába bekapcsolódni. A hallgatók végtelenül hálásak és segítőkészek voltak, amikor érezték, hogy nem lesz káosz a tárgy oktatása körül. Időben érdemes volt tisztázni a játékszabályokat az online oktatás idejére, kitérve arra is, pontosan mi várható a jelenléti, tantermi oktatás visszatérte esetén (amire végül nem került sor). Emiatt célszerűnek találtuk a félévközi számonkérések időpontjait változatlanul hagyni, hogy a hallgatók a tananyag elsajátításához szükséges időbeosztásukat is elvégezhessék.
3. Az oktató teendőiről
Az oktató az előadásokat és az általa megtartott gyakorlatok mindegyikét valós időben, Teamsen tartotta meg. Bár az online oktatás nem ugyanaz, mint a digitális oktatás, abban mindenki egyetért, hogy egy jól megszerkesztett, megbízható, használójával interaktívan kommunikáló digitális tananyaggal megspékelt online oktatást már nehezebb elrontani, bármelyik platform mellett is tesszük le voksunkat. Emiatt számtalanszor felhívtuk hallgatóink figyelmét az egyetemünk hallgatói számára hozzáférhető interaktív Neptun e-tananyagainkra. Ezek kidolgozott feladatokat és elméleti teszteket egyaránt tartalmaznak, amiket előző félévben főleg az opcionális szóbeliken kértünk számon a hallgatóktól. Azonban ez csak egy volt a segítségek közül. Mivel az említett e-tananyagok mérnök- és fizikus hallgatóknak is készültek, és a közgazdász hallgatók második féléves tananyaga lényegesen rövidebb és egyszerűbb ezeknél, szükséges volt minden egyes előadást és gyakorlatot magyarázatokkal együtt leírni, hogy pontosan tudni lehessen, mi az, amit kérünk tőlük, és mi az, amit csak az érdeklődőbb hallgatóknak szántunk a fent említett e-tananyagokban. Így a magyarázatokkal ellátott előadás- és gyakorlatanyagokban szigorúan csak a számonkérendő anyagrészek szerepeltek. Ezek már az online előadásokat, gyakorlatokat megelőző napokban felkerültek mind a Teamsre, mind az oktató személyes honlapjára, hogy a gyakorlatvezető kollégák is időben értesüljenek, hol tart az évfolyam, és mi a következő órák anyaga. Így, hogy előre is lehetett tudni a soron következő leckéket, a hallgatók némelyike sokkal motiváltabbá és magabiztosabbá vált, és a tananyaggal kapcsolatosan többet is tudott kérdezni.
A kérdőívet kitöltő hallgatók 95,2%-a elégedett volt a feltöltött (részletes magyarázatokat is tartalmazó) tananyagokkal és segédanyagokkal. Egészen pontosan a következő mondatot kellett véleményezniük: Az online oktatás során feltöltött előadások és gyakorlatok magyarázó anyagaival és az egyéb segédanyagokkal maradéktalanul elégedett voltam. (1. ábra)
1. ábra
Minden jel arra utalt, hogy ebben a nehéz időszakban a hallgatókat csak azok az ismeretek érdekelték, amiket a zárthelyi dolgozatokban és a vizsgákon tudniuk kell.
Habár nagyon megoszlanak az oktatói vélemények arról, hogy kell-e rögzíteni az előadásokat vagy sem, kockáztatva azt, hogy esetleg a visszanézhetőség miatt kevesebb hallgató vesz részt az online órákon, mi a felvételek rögzítése mellett döntöttünk, azért, hogy amennyiben az internetkapcsolattal valahol gond lenne, bármit vissza lehessen nézni.
Oktatói szemmel nézve az órák minősége nem sokban különbözött a hagyományos tantermi órákétól, a vártnál sokkal gördülékenyebben ment minden, és a hallgatóság kérdezni is bátrabban mert a virtuális térben. Kikapcsolt kamerával sokkal könnyebb volt aktivitásra bírni a hallgatókat, mint a tanteremben.
A félévközi matematika számonkérések tesztes formában történtek, míg az írásbeli vizsga feladatmegoldásos volt. A vizsgajegyek tekintetében lényeges különbséget nem észleltünk, mert míg az első félévben a kérdőívet kitöltő hallgatók (a továbbiakban hallgatók) Matematika A1a − Analízis érdemjegyének átlaga 3,0, a távoktatást követően (tehát a második félév végi vizsgán) esetükben az átlag 3,19. Ez utóbbi például nem sokban különbözik a teljes évfolyam átlagától, ami 3,09. Ilyen értelemben tehát felmérésünk jól tükrözi a teljes évfolyam eredményét.
4. A hallgatók véleménye a kivitelezésről, avagy mit tudtunk meg a kérdőívekből?
Mivel sok hallgató számára a matematika nehéz tárgy, kíváncsiak voltunk a hallgatók súlyozott tanulmányi átlagára is mindkét félévben. (A súlyozott tanulmányi átlagot úgy kapjuk meg, hogy a teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatát összeadjuk és az így kapott eredményt elosztjuk a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével.) Itt azért már komolyabb eltérést észleltünk a két félév között, az első félévben a hallgatók átlagos súlyozott tanulmányi átlaga 3,68 (medián: 3,66), míg a másodikban 3,94 (medián: 4,0).
A kérdőívet kitöltő hallgatók 31%-a dolgozott az egyetemi tanulmányok mellett a járvány hazai kitörése előtt, átlagosan heti 20 órát. A járvány kitörése után ez durván felére, 15%-ra redukálódott, heti 24 óra átlaggal.
A felmérés alapján a hallgatók 98%-ának rendelkezésére álltak a távoktatáshoz szükséges megfelelő és megbízható eszközök, 96%-nak legtöbbször kielégítő volt az internetkapcsolata.
A hallgatók 75%-a pozitívan értékelte az órákról készült felvételek feltöltését, mert tanuláskor felmerülő kérdések esetén bármikor visszanézhették őket. A hallgatók 19%-a sokszor nem ért rá részt venni az órákon, emiatt később, felvételről nézte vissza az órákat, csak 6% vallotta, hogy nem volt szüksége ezekre a felvételekre, mert mindent időben megértett.
A 2. ábra mutatja, hogy melyik oktatási formával sajátították el könnyebben a matematikát, azaz a jelenléti- vagy a távoktatást tartották-e ebből a szempontból hatékonyabbnak. Az eredmény azt sugallja, hogy nagyon változó, hogy ki melyik oktatási forma esetén tudja könnyebben elsajátítani a matematikát, de a többség szerint a távoktatás legalább olyan eredményes, mint a hagyományos oktatás.
2. ábra
A Teams felületén a csevegés funkció még közelebb hozta a hallgatókat az oktatóhoz és egymáshoz is. Olyan kérdéseket is megfogalmaztak, amelyeket hagyományos e-mailben nem tettek volna fel, ráadásul a legtöbb csevegést mindenki követhette. Így a hallgatók 43%-a szerint az online oktatásban is pontosan ugyanúgy tartható a kapcsolat az oktatóval, 32%-uk pedig a távoktatás alatt szorosabban tartotta a kapcsolatot az oktatóval, mint előtte. Tehát összességében elmondható, hogy a távoktatás során a hallgatók háromnegyede legalább olyan hatékonynak érezte a kommunikációt az oktatóval, mint a tantermi oktatás esetében.
A hallgatók 41%-a vallotta, hogy többet készült a vizsgára, mint egy nem online vizsgára tette volna, és 61%-uk gondolta, hogy többen csaltak a vizsgán, mint hagyományos esetben. Mindezek mellett az online matematika vizsgaeredmények átlaga csak 0,19-dal nőtt az előző félévi matematika vizsgaeredmények átlagához képest.
A hallgatók 77%-a egyetértett azzal, hogy ennek a tárgynak az online oktatása segítette abban, hogy a tanulást komolyabban vegye, kényelmesebben és rugalmasabban tudta kezelni az időbeosztását, mindezt úgy, hogy végig látta, hol tart az előadás és a gyakorlat.
A hallgatók 32%-a egyetértett azzal, hogy nem várja a jelenléti órákat, jobban preferálja az online oktatást, 46%-a nem értett egyet ezzel, a többiek pedig nem tudták eldönteni, melyik mellett tegyék le a voksukat. Érdekes tehát, hogy bár az online matematikaoktatást a hallgatók összességében hatékonyabbnak gondolják, a többség mégsem preferálja jobban a hagyományos oktatással szemben, ez utóbbi összhangban van a HÖOK által készített jóval általánosabb felmérés előzetesen közölt eredményével [1]. Ennek lehetséges okai lehetnek például, hogy a hallgatók igénylik a közösségi kapcsolatokat, személyes interakciókat, valamint az egységes oktatást, hiszen a gyors átállás miatt minden oktató tipikusan egyénileg döntött (a vezetők engedélyével) az óratartás formájáról és az interakciók lehetőségeiről.
Kíváncsiak voltunk, hogyan vélekednek a hallgatók a két oktatási forma (online és jelenléti) keverése mellett. A mondat, amit véleményezniük kellett, a következőképpen szólt:
Jó ötletnek tartanám, ha a két oktatási formát lehetne keverni a jövőben pl. úgy, hogy a félévben sorra kerülő 14 heti előadásból és gyakorlatból, 10 hetit teremben, 4-et pedig online tartanának meg.
A válaszok pedig a következők voltak (3. ábra):
3. ábra
Arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyul a Matematika A2a vizsgán kapott érdemjegye a matektudásához képest, meglepően sokan (52%) válaszolták azt, hogy jegyük a matektudásuknak megfelelő. A többi választ a 4. ábra diagramja mutatja:
4. ábra
A kérdőív utolsó három kérdésénél szabad szöveges kifejtős választ adhattak arra, hogy milyen egyéb javaslataik vannak az oktatással kapcsolatban. Mit tartanának meg a hallgatók, amennyiben visszatérünk a jelenléti oktatáshoz? Elsősorban a rengeteg, frissen kidolgozott, extra magyarázatokkal ellátott, előre feltöltött írásos előadás- és gyakorlatanyagokat írták a legtöbben, de sokan kérték, hogy az előadásokról és gyakorlatokról készüljön felvétel továbbra is, hogy a visszanézhetőség is biztosítva legyen. Volt, aki a konzultációk online megtartását javasolta a jelenléti oktatás esetén is.
Az elmúlt félév nagy kihívás volt oktatóknak, hallgatóknak egyaránt. Szükség volt mindkét fél odaadó és fegyelmezett munkájára, hiszen egy kölcsönös együttműködés szellemében lezajló kooperatív tanulási folyamat volt ez, amelyben a hallgatók rendkívül segítőkészek és empatikusak voltak. Ezúton is köszönet érte.
Köszönetnyilvánítás
Köszönjük Molontay Rolandnak hasznos ötleteit és a cikk megírása során nyújtott segítségét.
A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
Irodalom
[1] EDULINE [2020]: Felmérést készített a HÖOK – a hallgatók 40%-a elégedett a távoktatással, https://eduline.hu/felsooktatas/20200510_tavoktatas_velemenyek_HOOK_felmeres
[2] http://kerdoiv.pte.hu/evasys/online.php?p=covidokte2020
[3] Hargitai Dávid Máté, Sasné Grósz Annamária, Veres Zoltán, Hagyományos és online tanulási preferenciák a felsőoktatásban – A COVID-járvány kihívásai, Statisztikai Szemle, 98. évfolyam, 7. szám 839–857
Fülöp Ottilia
BME Matematika Intézet, Differenciálegyenletek Tanszék
Nagy Marcell
BME Matematika Intézet, Sztochasztika Tanszék