tehetséggondozás

2022-ben Magyarország rendezi a Lányok Európai Matematikai Olimpiáját, az EGMO-t, és ennek apropóján 2019 őszén indítottuk el programunkat, az évek óta működő EGMO felkészítés bővítéseként a fiatalabb korosztály számára. Az előkészítő program egyik célja, hogy minél több középiskolás lányt ösztönözzünk, segítsünk, hogy ma­te­ma­ti­ká­val foglalkozzanak, és lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy egymást is jobban megismerjék. Baran Zsuzsa és Molnár-Sáska Gábor is a felkészítők között volt.

Kiváló eredménnyel tért haza a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiáról Sanghajból a magyar csapat: 117 ország közül a 16. helyet szerzték meg, és mindenkinek jutott érem: 1 arany, 1 ezüst és 4 bronz. Dobos Sándor, aki már 30 éve csapatvezető-helyettes, beszámolt az egész éves felkészülésről és a versenyről.
A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete egész évben várja színes programjaival az érdeklődőket, tanárokat és diákokat. Szeptembertől ismét elindítja csütörtök délutáni matematikát népszerűsítő előadásait, foglalkozásait. A 11. osztályosoknak pedig idén nyáron is megszervezték a LEMMA tábort, ahol a matematikát szerető középiskolások öt napon át rengeteg tudást és élményt szerezhettek.
Vajon mit jelent az Érintő olvasóinak a KöMaL? A magyar matematikai tehetséggondozás bástyáját, egy nélkülözhetelen intézményt? Egy régmúltból itt maradt, koránál fogva tiszteletre méltó, de manapság már csak keveseket érdeklő, anak­ro­nisz­ti­kus folyóiratot? Talán nem mindenki tudja, milyen új(don)ságokkal készül a KöMaL és a MATFUND Alapítvány az idei tanévben, folytatva a korábbi évek megújító törekvéseit. Kós Rita, Oláh Vera és Vladár Károly írásai következnek.
A 62. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát Szentpétervár rendezte meg online formában 2021. július 14-24. között. Képünkön a magyar csapat és felkészítőik: balról jobbra Dobos Sándor helyettes csapatvezető, Kovács Tamás, Fleiner Zsigmond, Velich Nóra, Szabó Kornél, Füredi Erik, Várkonyi Zsombor, Kovács Benedek felkészítő, Frenkel Péter csapatvezető. A szakkörökről, vá­lo­ga­tó­ver­se­nyek­ről, a nyári edzőtáborról és az olimpiáról itt olvashatnak.
Járy Viola magyar származású, Németországban élő matematika–fizika tanár és tehetséggondozó. A vele készült interjúban betekintést nyerhetünk abba, hogyan épül fel a német matekolimpia rendszere. Kiderül, miként működik a szakköre, és milyen módszerekkel igyekszik a kíváncsiságot és a kreatív problémamegoldást ösztönözni a tanulók körében.
A BME TTK 2018 őszén indított útjára Science Campus néven egy előadássorozatot azzal a szándékkal, hogy népszerű, közérthető, de mégis kellően precíz formában bemutassa azokat a tudományterületeket, amelyekkel a kar kutatói közössége eredményesen foglalkozik. Asbóth János, Molnár Zoltán és Lángné Lázi Márta megállapítják, hogy a tudomány iránt érdeklődő fiatalok ma a szakismeretek egy részét youtube videókból, podcastokból sajátítják el, és motiváló előadásokból tájékozódnak, ehhez a kultúrához zárkózik fel a BME Science Campus, és szolgáltat motiváló, ismeretterjesztő anyagokat.
2026-ban Róka Sándor megkapta a Nemzeti Matematikai Versenyek Világszövetségének Erdős Pál-díját. A díjátadó júliusban esedékes. A hivatalos indokláson túli szakmai eredményei, egész eddigi munkássága miatt is jogos a magyar matematikát is megtisztelő elismerés.
Az idei Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (IMO) tervezett helyszíne Szentpétervár volt. Ez a beszámoló ennek a különleges évnek a felkészülési krónikája. Dobos Sándor először a szakkörök és válogatók 2020-as történetét mutatja be, majd a nyáron megrendezésre került Cyberspace Mathema­ti­cal Competition (CMC) versenyt.
Berzsenyi György (1938–2026) amerikai-magyar matematika professzor hosszú betegeskedés után június 4-én elhunyt. Regénybe illő élete méltó volt őseihez, és rengeteget adott utódainak. A képen feleségével, Kay-jel látható.
A fiatalok júniusban sikerélményekkel telve elvégzik a középiskolát, magas pontszámmal felvételt nyernek az áhított felsőoktatási intézménybe, majd szeptember közepén már sokaknak a teljes sikertelenséggel kell birkózniuk… Lángné Lázi Márta és kollégái azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen. A BME Matematika Intézete idén is megrendezte középiskolásoknak szóló hatfordulós online matematikaversenyét, amelyre induláskor közel 600 versenyző jelentkezett be. Most kivételesen a döntőt is online formában kellett megtartani.
A fejlett országokban is megfigyelhető az az aggasztó jelenség, hogy csökken a diákok érdeklődése a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok iránt, miközben egyre nagyobb szükség van ezeken a területeken széles látókörrel, komplex problémamegoldó képességgel és nagyfokú flexibilitással rendelkező szakemberekre. A BME Természettudományi Kara Science Camp néven 2016. óta szervez ingyenes természettudományos tábort hazai és határon túli középiskolás diákoknak. Lángné Lázi Márta számol be az eddigi tapasztalatokról.
2019. november 22-24. között 27. alkalommal került sor Komáromban (Szlovákiában) a kárpát-medencei magyar középiskolások számára évenként megrendezett Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóra. Az idei háromnapos rendezvény 20 előadásán több, mint 80 tanár és diák vett részt anyaországi vagy egyéb kárpát-medencei magyarlakta vidékről. A rendezvény ötletgazdája, Oláh György és az idén elhunyt Keszegh István után Fonód Tibor lett a diáktalálkozó fő szervezője.
2019. június 24–28. között rendezték meg 7. alkalommal az ELTE hagyományos nyári iskoláját, ami idén különféle geometriai, topológiai, algebrai témakörökre és azok kapcsolatára fókuszált. Az egyhetes programon 36 egyetemista diák vett részt a világ különböző részeiből. Fehér Zsombor így összegezte a nyári iskola programját: igencsak színvonalas előadásokat kaptunk, átgondolt, jól felépített prezentálásban. Némely részhez komolyabb előismeretek kellettek, de egy elsőéves BSc hallgató számára is befogadható volt a legtöbb dolog.
A magyarországi matematikaversenyeken a tanulók nagyon gyakran találkozhatnak kombinatorikus gondolkodást igénylő feladatokkal. Ezek a példák általában megmozgatják a fiatalok fantáziáját, hiszen a játék, a különféle esetek elemzése, az esélylatolgatás mindenki számára érdekes kihívást jelent. Gyakran hallani olyan véleményt, hogy a kombinatorikai feladatok azért nehezek, mert szinte mindegyik probléma más, nincsenek általános megoldási módszerek. Ezt a vélekedést cáfolja 12 válogatott módszer benutatásával Fonyó Lajos és Fonyóné Németh Ildikó.
Sokszor érdeklődnek szülők és tanárok is: hol lehetne általános iskolások tehetségét fejleszteni matematikából? Például Hajdúszoboszlón, a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtárban, ahol Deli Lajos tartja szakkörét külön ötödikeseknek és hatodikosoknak. Így ír róla: Felvételi nincs. Bárki beiratkozhat, s részt vehet a foglalkozásokon, ha rendszeresen jár, s ha elvégzi a megbeszélt munkát… Az első szakkörösök ma már 39 évesek. Matematikusok, informatikusok, mérnökök, közgazdászok, orvosok…
Szeptember utolsó hétvégéjén Veszprémben, október elején pedig Miskolcon indul a tanév az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozóban. Amit a fővárosban a Fazekas és még néhány más matematika tagozatos iskola nyújt a gyerekek fejlődéséért, azt próbálja pótolni a vidéken, az ilyen lehetőségektől távol lévő fiataloknak az Erdős-program. Az eredetileg Nagykanizsáról indult program motorja Pintér Ferenc, a MaTe Alapítvány elnöke.
A tavalyi és a tavalyelőtti nyári táborhoz hasonlóan idén is a matematika és a fizika volt a középpontban június utolsó hetében a dombóvári Gunaras kempingjében. Igaz, idén kicsit melegebb volt, de ez láthatóan nem rettentette el a résztvevőket. Az élményekről Pálfi Fanni Klaudia, a fizikatábor középiskolás résztvevője és Dobos Sándor tanár úr, a matematikai diákolimpiai csapat helyettes vezetője számol be.
Augusztus másodikától nyolc napon át Magyarország adott otthont a 13. csillagászati és asztrofizikai diákolimpiának. (International Olympiad on Astronomy and Astrophysics, IOAA). A versengés helyszíne a festői Balaton-felvidék volt, a diákok Keszthelyen, a csapatvezetők Hévízen voltak elszállásolva. A varázslatos táj a világ minden részéről idesereglett vendégeket őszinte ámulattal töltötte el. Az egyik olimpiai csapatvezető, Udvardi Imre számol be az eseményről.
A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiára (az IMO-ra) minden évben hat magyar diák mehet. Ennél persze sokkal többen szeretnének kijutni, így valahogy ki kell közülük választani a „legjobbakat”. A rangsor több szempontból is nehezen definiálható. Milyen értékeket, kvalitásokat részesítünk előnyben a másikkal szemben? Egyáltalán hogyan lehet összehasonlítani a diákokat? Milyen eredmények alapján? Ismerjük meg az itthoni olimpiai válogatórendszert Lenger Dániel leírásából!