Megjelenés: 2021/3.

A nagyon kifejező nyitott könyv fogalmat H. E. Winkelnkemper vezette be 1973-ban egy olyan geometriai struktúrára, amely akkor már más neveken említve meglehetősen hosszú idő óta ismert volt: kétdimenziós speciális esete valóban úgy néz ki, mint egy 360 fokban kinyitott könyv. Emmanuel Giroux cikke 2005 januárjában jelent meg a Notices of the American Mathematical Society folyóiratban (Fordította: Stipsicz András).

Bakos Bence és Pálfy Máté cikkében egy érdekes sejtést mutat be, ami a matematika számos területéről tartalmaz elemeket. A sejtés szerteágazó, ezt jól mutatja, hogy gráf­tu­laj­don­sá­gok vizsgálata során fogalmazták meg, Boole-függvényeket használ, és a Fourier-analízis eszközeivel vizsgálják. Ezek mind a matematika egy-egy igen széles területét képezik, azonban a sejtés megértéséhez nem kell szakértőnek lenni egyik területen sem. Az írás az alapfogalmak megismertetésével indul…

Gian-Carlo Rotának a differenciálegyenletek tanítására vonatkozó állításai közül a legtöbbel nehéz egyet nem érteni; klaviatúrát nyilván azért ragadtam, mert van viszont olyan kijelentése, amelyiket vitatni szándékozom. Azt javasolja, hogy ne foglalkozzunk túl sokat a megoldások létezésére és egyértelműségére vonatkozó alapvető té­te­lek­kel. Ezeknek az állításoknak azonban (akár gyakorlati szempontból is) fontosnak nevezhető következményei is vannak – írja Tóth János, amint az alábbi példákból ki fog derülni…

Székely Péter is azok közé a tanárok közé tartozik, akik sokat tesznek azért, hogy minél érdekesebbé tegyék az órát, hasznosíthatóbbá a megszerzett tudást. A digitális oktatás során még nehezebb ezt elérni, fenntartani az érdeklődést, motiválni azokat is, akik félnek a matektól. A beszámolót olvasva talán más, informatikában is járatos kollégák is megpróbálják osztályukban meg­sze­ret­tet­ni a matematikát a TEX program segítségével, tipográfiát is tanítva az órán. Cikkünk a július elején lezajlott Rátz László Vándorgyűlésen online elhangzott előadás nyomán készült.

A diákoknak élményszerűvé teszi a matematika tanulását, ha a tananyagtól picit elrugaszkodva hallhatnak a mindennapokban előforduló je­len­sé­gek­ről. A Covid-járvány kapcsán egy újabb példát láthatnak arra, hogy az életünket milyen módon befolyásolhatja ez a tudományág. Kö­zép­is­ko­lá­ban a járványterjedés modellezésének összetett matematikai módszereire ugyan nem tudunk kitérni, de számos olyan, a matematikához kapcsolódó fogalomról, összefüggésről be­szél­he­tünk, amely középiskolai tudással megérthető. Volf Annamária összefoglalóját három részben közöljük, ez az első…

„Igen, a tanárok felkészítésével kell kezdeni az analízis tanításának tervezését, őrajtuk áll vagy bukik a szemléletesség, a precíz fogalomalkotás és a modern technika alkalmazási arányának a kérdése.” Szemléletesen vagy tudományos pre­cíz­ség­gel oktassuk az analízist a kö­zép­is­ko­lá­ban? Kántor Sándorné az ókortól a 20. századig mutat be néhány példát.

2022-ben Magyarország rendezi a Lányok Európai Matematikai Olimpiáját, az EGMO-t, és ennek apropóján 2019 őszén indítottuk el programunkat, az évek óta működő EGMO felkészítés bővítéseként a fiatalabb korosztály számára. Az előkészítő program egyik célja, hogy minél több középiskolás lányt ösztönözzünk, segítsünk, hogy ma­te­ma­ti­ká­val foglalkozzanak, és lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy egymást is jobban megismerjék. Baran Zsuzsa és Molnár-Sáska Gábor is a felkészítők között volt.

T. Sós Vera matematikus, akadémikus, professor emerita kivételes tudása, személyisége itthon és külföldön is mindenkit lenyűgöz. Egyike azoknak, akiknek neve fémjelzi a magyar matematika XX–XXI. századi történetét. Ezért is közöljük újra a vele csaknem 20 évvel ezelőtt készült interjút, a magyar televízióban 2004-ben leadott riportfilmet. Tessék rákattintani…

Dr. Czách László, az Eötvös Loránd Tu­do­mány­egye­tem Matematikai Intézetének egyetemi docense, életének 93. évében, 2021. augusztus 18-án elhunyt. Halálával a háború utáni magyar matematika egésze és a hazai egyetemi matematikaoktatás kiemelkedő alakja távozott. Temetése 2021 október 4-én, 15 órakor lesz a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában. Volt kollégái, Faragó István, Pfeil Tamás, Szilágyi Tivadar emlékeznek rá.

Kalmár László gondolatait idézzük halálának 45. évfordulóján: milyen meglátásai voltak csaknem fél évszázaddal ezelőtt a számítógép felhasználásáról, különösen az oktatásban. A régi interjúból sok kérdés még ma is ismerős, aktuális, vagy éppen még mindig megoldatlan. Képünkön a Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete.

Bár nem az eredetileg eltervezett módon, és egy év késéssel, de nagy sikerrel, sok résztvevővel rendezte meg 60. Rátz László Vándorgyűlését a Bolyai János Matematikai Társulat. A teljes programon és az előadások során kivetített ppt bemutatókon túl az online előadások vi­deo­fel­vé­te­lei is elérhetők a vándorgyűlés honlapján. A rendezvényről Kosztolányi József írt beszámolót.

Augusztus végén Zágrábban rendezték meg a 15. Közép-európai Matematikai Olimpiát, a MEMO 2021-et, amelyen csapatversenyben 11 ország közül Magyarország az ezüstérmet szerezte meg. A csapat tagjai, akiket a tanév folyamán szakkörökön, nyári edzőtáborban készítettek fel és a vá­lo­ga­tó­ver­se­nye­ken választottak ki, nagyon szép eredményeket értek el az egyéni versenyeken is. Következik a csapatvezetők és a diákok beszámolója.
Vajon mit jelent az Érintő olvasóinak a KöMaL? A magyar matematikai tehetséggondozás bástyáját, egy nélkülözhetelen intézményt? Egy régmúltból itt maradt, koránál fogva tiszteletre méltó, de manapság már csak keveseket érdeklő, anak­ro­nisz­ti­kus folyóiratot? Talán nem mindenki tudja, milyen új(don)ságokkal készül a KöMaL és a MATFUND Alapítvány az idei tanévben, folytatva a korábbi évek megújító törekvéseit. Kós Rita, Oláh Vera és Vladár Károly írásai következnek.
Bizonyára értesültek már olvasóink arról, hogy Lovász László 2021. aug. 20-án megkapta a Magyar Szent István Rend kitüntetést. Egyúttal arról is beszámolunk, hogy a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet az ELKH támogatásával új konferenciaközpontot alapított, az Erdős Centert. Az első tematikus szemesztert a nagy hálózatok témájában 2022 tavaszán Lovász professzor szervezi.
A 62. Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát Szentpétervár rendezte meg online formában 2021. július 14-24. között. Képünkön a magyar csapat és felkészítőik: balról jobbra Dobos Sándor helyettes csapatvezető, Kovács Tamás, Fleiner Zsigmond, Velich Nóra, Szabó Kornél, Füredi Erik, Várkonyi Zsombor, Kovács Benedek felkészítő, Frenkel Péter csapatvezető. A szakkörökről, vá­lo­ga­tó­ver­se­nyek­ről, a nyári edzőtáborról és az olimpiáról itt olvashatnak.
A Tokiói Olimpián (és azóta a Paralimpián) elért sikerek sem homályosítják el a tudományos-szakmai versenyeken, megmérettetéseken elért magyar sikereket. Augusztus elején Gáspár Attila (ELTE) fényes győzelmet aratott az egye­te­mis­ták­nak szervezett International Mathematics Competition verseny abszolút első helyének megszerzésével. Kós Géza, az egyik fő szervező ismertet meg a versennyel.
1771 résztvevő 77 országból és összesen 1058 előadás – 2021. június 26-án rekordokat döntő számadatokkal, sikeresen zárult a 8. Európai Matematikai Kongresszus. Júniusi cikkünkben olvashatták, hogy a négyévente megrendezésre kerülő konferenciát az egyik legjelentősebb matematikai eseményként tartjuk számon. Az ECM8 2020 helyett 2021-ben félig hagyományos, félig online módon sikeresen, jó hangulatban zajlott. Földvári Viktória számol be a portoroži konferenciáról…
A Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói közötti együttműködés keretében megszületett egy olyan új epidemiológiai modell, amely egy, a szokásos kezelésekre rezisztens baktériumfertőzés eredetét vizsgálja; az ezzel kapcsolatos orvosi-matematikai tanulmány idén jelent meg a Nature Communications folyó­irat­ban. Juhász Nóra írása az említett cikkből emel ki és követ végig egy matematikailag érdekes vezérfonalat: bemutatja, hogyan alkalmazható ez az új modell a múlt “megjóslására”, vagyis az ismert jelen alapján a rezisztens fertőzés is­me­ret­len eredetének visszafejtésére.
Különleges témájú Henry Segerman nemrég az Amerikai Matematikai Társaság Notices folyóiratában (a 2021. 7. számban) megjelent cikke gördülő akrobatikus eszközökről. Izgalmas képek és videók mutatják a cikk-cakk-gördülő eszközök mozgását – belsejükben az akrobatákkal. Geometria, fizika, matematika: a cikket a fordító, Figula Ágota kissé átsruktúrálta és lerövidítette.
2021. július 14. és 16. között Kecskeméten rendezték meg az Epidemiológia és Modellezés Workshopot, amelyen a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Projekt munkatársai mellett számos további, a témában aktív kutató is részt vett. A javuló járványhelyzetnek kö­szön­he­tően a kutatók személyesen is ta­lál­koz­hat­tak és beszámolhattak az elmúlt több mint egy év eredményeiről. Az érdekes előadások lényegét Dénes Attila foglalta össze.