algebra

Rónyai Lajos, Széchenyi-díj 2019

Rónyai Lajos a hazai algebrai iskola egyik kimagasló egyénisége, a hazai számitástudomány klasszikus algebrai irányzatának megteremtője, motorja, és nemzetközi rangú vezére. Az utánpótlás-nevelésben jelentős érdemeket szerzett mind a klasszikus algebra, mind a számítástudomány terén. A Széchenyi-díjas akadémikussal a vele évtizedek óta egy intézetben dolgozó munkatársa, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója, Gerencsér László beszélget.

Mi található a valós számokon túl?

Mi található a valós számokon túl? Hát, sokan tudják: a komplex számok! Node azon is túl? Sir William Rowan Hamilton (képünkön a róla készült festmény, forrás:Wikipedia) a 19. században felfedezte a kvaterniókat, de még ezeken is túlléphet, és szépen felépítve eljuthat az olvasó az októniók és szedéniók fogalmához Csonka Bence cikkéből.

Nyári iskola az ELTE Matematikai Intézetében

2019. június 24-e és 28-a között hetedik alkalommal szervezi meg az ELTE Matematikai Intézete az immár hagyományosnak nevezhető nemzetközi nyári iskoláját. Az egyhetes rendezvény címe: „On the crossroads of topology, geometry and algebra”. A nyári iskola során azokat a kapcsolatokat, hidakat ismerhetjük meg, amelyek az (algebrai) topológiát kötik össze a metrikus és az algebrai geometriával. A szervezők várják az érdeklődőket.

Wiles és az Iwasawa-elmélet fősejtése

  • Tóth Árpád, Zábrádi Gergely
Mint az algebrai számelméletben szinte mindennek, az Iwasawa-elmélet gyökerei is a Fermat-sejtés bizonyítására adott korai próbálkozásokban vannak. Tóth Árpád és Zábrádi Gergely történeti visszapillantás után bevezet Andrew Wiles Iwasawa-elméleti munkásságába. Az Iwasawa-fősejtés komplex szorzással rendelkező elliptikus görbékre – Wiles és Coates közös bizonyítása – pedig a legelső fontos részeredménye a Birch–Swinnerton-Dyer-sejtésnek, az egy­mil­li­ó­dol­lá­ros mil­le­ni­u­mi problémák egyikének. Képünkön Kenkichi Iwasawa (1917–1998) japán matematikus, a huszadik század második felének egyik legmeghatározóbb alakja az algebrai számelméletben.

A zenében rejlő matematika

2016-ban a KöMaL Ifjúsági Ankét keretében elhangzott előadásának elektronikus formába öntésére kérte fel szerkesztőségünk Székely Pétert. Bár a cikk az előadáshoz képest sokat veszít az értékéből, ha az előadó nem tudja megmutatni, megszólaltatni a hangszereket, illetve az érdekes hang-effektusokat, azért erre is tettünk kísérletet. Következzen tehát egy kis ízelítő a zeneelméletről, s a benne rejlő matematikáról, fizikáról.

Szokatlan gondolatok geometriai sorozatokról

A Polygon folyóirata a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének kiadásában 1991 óta jelenteti meg matematikai és szakdidaktikai közleményeit. Nemrég jelent meg 2016 novemberi, XXIV/1. száma, ebben a 69-78. oldalon olvasható Máté László cikke, amelyet − az összes fél egyetértésével − az Érintőben is közlünk. A szerző néhány példán keresztül azt szeretné megmutatni, hogy ha egy geometriai sorozatot végtelen sorozattá terjesztünk ki, akkor ezzel a látszólag kis lépéssel nagymértékben tágíthatjuk diákjaink matematikai szemléletét. A példák egyike egy tábla csokoládé...

Zene matematikus füllel

Mitől találunk szépnek valamit? Az ember ősidők óta keresi a választ erre a kérdésre. Talán mindnyájan érezzük, hogy csakúgy, mint egy andalító dallam élvezetéhez, a szépség megéléséhez is elengedhetetlen a harmónia. A konszonancia és a disszonancia matematikai leírásához Szendi Ágoston matematikus MSc hallgató bevezetett egy mérőszámot és egy távolság fogalmat, amelyet először relatív prím frekvenciák között definiált. Írása egyaránt érdekelheti a zenében jártasakat és járatlanokat is.

Elhunyt Pelikán József

Pelikán József, az ELTE Algebra és Számelmélet Tanszékének nyugalmazott adjunktusa, az algebra lenyűgöző tudású oktatója, a matematikai versenyeknek diákkorában rendkívül sikeres résztvevője, majd évtizedeken át vezető személyisége, 2023. január 20-án váratlanul elhunyt. Életútjának rövid összefoglalását Pálfy Péter Pál többek személyes emlékeivel egészítette ki.

Egy geometriai kapcsolat a Fibonacci-sorozat és a Lucas-számok sorozata között

  • Figula Ágota, Silling Szintia Adriána
A Fibonacci-számok sokak érdeklődését felkeltik, hiszen többféle módon összekapcsolják a ter­mé­szet­ben előforduló jelenségekkel is. Itt például a méhek családfája került szóba. A szerzők egy érdekes geometriai kapcsolatra is rábukkantak: Silling Szintia a Debreceni Egyetem Turizmus-vendéglátás szakán tanul, ezért külön ér­dek­lő­dés­sel fogadtuk matematika témájú cikkét, amelyet konzulensével, Figula Ágotával közösen írtak.

Kiss Emil: Bevezetés az algebrába

Kiss Emil pályájához és kutatói munkájához el­vá­laszt­ha­tat­la­nul hozzátartozik az oktatás, ugyanúgy, mint a tanulás, az általános műveltség és a matematikai kultúra élvezete és továbbadása egyaránt. Mindez benne van ebben a könyvben, de ennél jóval több is. A nagy monográfiák magukban hordozzák a szerzőik világképét, szakmai habitusát, viszonyulásaikat a szakma fontos történéseihez és személyiségeihez. Ez különösen jelen van ebben a műben – írja Nagy Gábor Péter Kiss Emil: Bevezetés az algebrába című monográfiájáról.

Mik azok az algebrai számok?

Miközben a természetes számoktól eljut az algebrai számokig és mai alkalmazásukig, a szerző, Szalkai István rengeteg hivat­ko­zás­sal és lábjegyzettel indokolja, magyarázza mondanivalóját, amivel bevezeti az Olvasót az algebrai számok körébe.

Katz Sándor: Hatványok, gyökök

Ez a különleges szakmai könyv, feladatgyűjtemény, összefoglalás egészen másként közelíti meg a hatványok és gyökök témakörét, mint elődei. Igyekszik minden részletre kiterjedően áttekintést adni a módszerekről és az alkalmazásokról egészen a középszintű érettségitől az olimpiai feladatok szintjéig. Kiss Géza számol be a kétkötetes műről.

A számok titkos élete

Kate Kitagawa és Timothy Revell: A számok titkos élete: A matematika ismeretlen úttörőinek története című könyvének hátsó borítóján levő szöveg világosan elárulja: a könyv nemcsak a matematika ismeretlen úttörőiről, hanem elsősorban olyan jelentős ma­te­ma­ti­ku­sok­ról szól, akiket a fehér férfiak sokáig elnyomtak: tehát nőkről, ázsiaiakról és feketékről. Simonovits Andrásnak volt, ami tetszett a könyvben, és volt, ami nem, ezt osztotta meg recenziójában.
Keresés